Pénzügy

Esélyegyenlőség – káosz után káosz?

admin
admin

2004. 01. 23. 12:22

A hónap végén lép hatályba az esélyegyenlőségi törvény. A panaszok elbírálására létrehozott új közigazgatási hivatalt azonban csak jövőre fogják felállítani. És addig?

Diszkrimináció

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport
• neme,
• faji hovatartozás,
• bőrszíne,
• nemzetisége,
• nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,
• anyanyelve,
• fogyatékossága,
• egészségi állapota, • vallási vagy világné-zeti meggyőződése,
• politikai vagy más véleménye,
• családi állapota,
• anyasága (terhes-sége) vagy apasága, • szexuális irányult-sága,
• nemi identitása,
• életkora,
• társadalmi származása,
• vagyoni helyzete,
• egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlen bánásmódban. Forrás: Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyen-lőség előmozdításáról

A különböző törvények egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megteremtéséről szóló paragrafusainak, szabályainak és rendeleteinek összevisszasága helyett az országgyűlés végre elfogadta az adott témakör összes kérdését egységesen szabályozó esélyegyenlőségi törvényt. A káoszon látszólag úrrá lettek a törvényhozók, de sokan attól tartanak, hogy a törvény egyértelműsége és egyszerűsége miatt ugrásszerűen megnő majd a panaszok száma.

Az áradatot feltehetően nem fogják bírni a már meglévő döntési szervek. A védelmi rendszer új eleme, a most felállítandó új közigazgatási hivatal viszont csak 2005. január 1-jétől kezd működni.

Rendezetten, egyszerűbben

„Az új törvény összefoglalja a korábbi rendelkezéseket és szabályokat, cizellálja az eljárási szabályokat, és egyszerűsíti a fogalmakat. Rendet teremt tehát az eddigi zavaros helyzetben” – mondta el a FigyelőNetnek Sepsi Tibor, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányjogi főosztályának munkatársa. Az új jogszabálynak fontos és új eleme, hogy diszkrimináció esetén civil szervezetek is eljárást kezdeményezhetnek, nem csak magánszemélyek, az általános elvek azonban nem változtak, vagyis a jogsértőnek kell majd bizonyítania, hogy az ellene felhozott vádak nem igazak, a jogsértettnek nem lesz bizonyítási kötelezettsége. Az eljárás költsége sem a panaszost terheli, illetékmentes a hivatali eljárás. Az érintett munkaadók számára pedig arányaiban nem számottevő összeget jelent az eljárás lefolytatása.

A jövő januárjától működésbe lépő, az Igazságügyi Minisztérium alá rendelt közigazgatási hivatal pedig, amely hivatott lesz dönteni a panaszos ügyekről, egy új lehetőség a sértett személyeknek. Az állampolgárok maguk dönthetik majd el, hogy például munkahelyi diszkrimináció esetén a munkajogi bírósághoz, a munkaügyi felügyelőséghez, a helyi közigazgatási szervhez vagy az új központi országos közigazgatási szervhez fordulnak.

Kötelező is meg nem is

A magánszféra válla-latainak egyelőre nem kötelező az esélyegyenlőségi terv létrehozatala, szá-mukra ez csak egy lehetőség. „A tervezet kötelezővé tételéről többször tárgyaltak az Érdek-egyeztető Tanácsban, ahol a két oldal nem tudott megegyezni. A kormány ebben a helyzetben nem akart kényszerítő magatar-tást alkalmazni, végül is kompro-misszumos megoldás született: a közszféra szervezeteknél kötelező esélyegyen-lőségi tervet készíteni még az idén, míg a magánszféra vállala-tainál ez csak egy lehetőség – árulta el Sepsi Tibor. – Ugyan-akkor az Esélyegyen-lőségi Kormányhivatal egyéb eszközökkel igyekszik majd a magánszférát is ösztönözni. Például pályázat formájában támogatást nyújt a terv elkészítéséhez.”

Új bástya a védelmi rendszerben

Az új közigazgatási hivatal felállítására azért van szükség, mert a jelenlegi esélyegyenlőségi védelmi rendszer nem elég hatékony. Egyrészt a peres eljárások nagyon lassúak, évekig is elhúzódhatnak, másrészt az ilyen ügyekben döntési jogkörrel felruházott helyi közigazgatási szervek sincsenek mindig felvértezve kellő ismerettel egy bonyolult diszkriminációs ügy elrendezéséhez.

Az új közigazgatási hivatalra az általános hatósági eljárási határidő lesz érvényes, vagyis 30 napon belül döntést kell majd hozniuk az egyes esetekről. A gyorsaságon túl a szakértelmi hiányosságokat is pótolja az új hivatal, olyan jogászokat állnak majd a központi szerv szolgálatában, akiknek szakterületük az esélyegyenlőség. „Az új közigazgatási hivatalt a fogyasztóvédelmi szervekhez tudnám hasonlítani – mondta Sepsi Tibor. – Létszámáról, költségvetéséről még nem lehet sokat tudni, mivel ezek nagyban függenek a kormány 2005. évi költségvetési tervétől is. Egyelőre úgy látszik, hogy nagyjából akkora lesz, mint az ombudsmanok szervezete.”

Kemény szankciók

Ha bebizonyosodik, hogy egy magán- vagy közszférában működő szervezetnél diszkrimináció ért egy állampolgárt, komoly megtorlásokra számíthat a jogsértő. A pénzügyi bírság felső összeghatára jelentősen megemelkedett: 50 ezer forinttól egészen 6 millió forintig büntethetik meg a diszkriminációval élőket.
Az anyagi vonzatokon túl azonban erkölcsi megszégyenítésre is sor kerülhet. A jogsértő állapot megszüntetésén kívül az is előfordulhat, hogy a vállalatot vagy államigazgatási szervezetet arra kötelezik: hozza nyilvánosságra, mivel és hogyan sértette meg az esélyegyenlőségi törvényt, hogyan szenvedett el nála diszkriminációt valaki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.