Szarakodok itt az Elművel!
– a mondat nem egy random dialógus részlete volt a 4-es 6-osról; ilyen problémákkal is küzdhet Magyarországon egy ötvenes éveiben járó brit reklámszakember.
Rupert Slade a Hot Paprika Comedy tagjaként angol nyelvű stand-up esteket szervez Budapesten, amelyeken sokszor maga is fellép. A magyar bürokrácia sokakra bénítóan hathat, ő viszont előnyt tud belőle kovácsolni: előadóestjeinek szerves részét képezi a magyarországi viszonyok szétcincálása. Akárcsak társának, Tauseef Parveznek, a Bangladesből származó egyetemistának, akivel közösen hozták létre a projektjüket.
Az egyik belvárosi helyszínen szervezett esten találkoztunk velük, amelyen a Los Angelesből érkezett Steven Briggs volt a fő fellépő. Rupert korábban több médiacéget vezetett Kelet-Európában, az elmúlt években tanácsadóként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknek, mégis zokszó nélkül beült jegyet szedni, miközben Tauseef rótta a köröket a színpad mellett, mielőtt az est házigazdájaként belevágott volna a mondandójába.
A legnépszerűbb téma a magyarokkal viccelődni
A bangladesi diák is gyakran szembekerül a magyar rögvalósággal, és Ruperthez hasonlóan ő is pár lépés távolságból, iróniával kezeli és építi be az estjeibe. Nem reprezentatív minta, de a jelen lévő magyarok értették a viccet, egyáltalán nem sértődtek meg, hogy egy külföldi élcelődik rajtuk.
Az egyik leggyakoribb és legnépszerűbb téma a magyarokkal viccelődni, főleg azért, mert értik a viccet, velünk együtt nevetnek
– meséli a 24.hu-nak Tauseef.
A Hot Paprika Comedy nem csupán külföldiek számára fenntartott kis szigetként van jelen a budapesti éjszakában, igyekeznek magyar előadókat meghívni; és nem azért, hogy erősítsék a diverzitást, hanem mert egyszerűen jónak találják őket.
Briggs előtt három magyar stand-upos hangolta a közönséget, sorrendben Noé Bex, Said Dániel és Nagy Kitti, akik egyébként a közös metszetet is jelentik a Dumaszínházzal, amelynek eseményein szintén fellépnek. A triót azért hívták meg, mert szerintük a legjobbak között vannak az angol nyelvű stand-upos világban.
Mi csak örülünk neki, ha minél több magyar van. És azt kell mondanom, hogy ők elég jók, szóval nem csak azért kapnak időt, mert idevalósiak. Az estjeinkre érkező magyarok nagyon nyitottak, veszik a poénokat akkor is, ha éppen velük viccelődünk
– mondják.
Háromféle eseményt szerveznek:
- open mic-okat, ezeken bárki megmutathatja magát, aki beszél angolul;
- úgynevezett showcase bulikat, jellemzően három-négy, már gyakorlottabb fellépővel;
- és nagy ritkán elhívnak egy-egy nagyobb külföldi nevet.
73 éves magyar férfi is stand-upolt már
A szervezők sokszor kifejezetten baráti viszonyt ápolnak vagy alakítanak ki a fellépőkkel, ez is hozzájárul ahhoz, hogy közösségként működjenek, ne csak egy társaságként, amely stand-up esteket szervez.
Tauseef 2019-ben kezdte tanulmányait Magyarországon, jelenleg is alkalmazott közgazdaságtant hallgat a Budapesti Corvinus Egyetemen. A tanulmányai mellett teljes munkaidős állása van a pénzügyi szektorban, így nem okoz gondot neki kifizetni a lakbért, vagy beletolni némi saját pénzt a bulik szervezésébe. Még ha a család nem is így tervezte.
Az anyukám még mindig nem elégedett. Szerinte nekem is mérnöknek kellett volna tanulnom, mint a többi 2 milliárd unokatestvéremnek
– viccelődik Tauseef, miközben ő is a saját bőrén érzi, hogy nem olyan könnyű mostanában anyagilag boldogulni Magyarországon.
Az esteken főleg Magyarországon tanuló egyetemisták vesznek részt, vagy azok a külföldiek, akik már évek óta nálunk élnek. A szervezők azt mondják, a közönség szűk kétharmada angol – legalábbis Budapesten, Debrecenben ugyanis 80 százalékos ez az arány. Ezt legfőképp annak tudják be, hogy Debrecen egyetemváros, és vidéken nehezebb találni ilyen bulikat, mint a fővárosban. Részben emiatt tervezik, hogy Szeged és Pécs, de Prága és Bécs felé is terjeszkednek. Azt mondják, érezhetően más a vidéki közönség, mint a fővárosi.
Ha Budapesten mondok egy jó viccet, az emberek nevetnek és tapsolnak, Debrecenben a térdüket csapkodják! Érezhető, hogy vidéken jobban értékelik ezeket a bulikat, hiszen nem annyira természetes az angol nyelvű stand-up, mint a fővárosban
– mondja Tauseef.
Ezek az estek viszont nagyon kimerítők, hisz mindketten dolgoznak emellett, Tauseef még tanul is. Decemberben volt olyan est, amikor 13 előadó lépett fel összesen 11 nemzetet képviselve, többek között nicaraguai, ukrán, lengyel, indiai, lett és holland előadó is akadt. Valaki Észtországból érkezett Magyarországra látogatóba, és ha már itt volt, beugrott stand-upolni, de fellépett náluk már egy 17 éves amerikai fiú, valamint egy 73 éves magyar férfi is.
Nehéz elmondani egy fellépőnek, hogy nem elég jó
A menedzselést terhét nem is veszik magukra, a természetes szelekcióban hisznek. Az open mic estjeiken mindenkinek lehetőséget adnak, aki fel szeretne lépni, ezután viszont az előadón múlik, hogy meddig jut. Menedzseléssel már csak azért sem foglalkoznak, mert egy stand-upos azzal tudja eladni magát, ha jó.
Az open mic esteken elsőre mindenkinek lehetőséget adnak, a próbálkozó kap 5 percet, ennyi idő alatt bebizonyíthatja, hogy jó vagy sem.
Ez az egyik legnagyobb feladat: oké, csináltál egy jó show-t, de mi a következő lépés? Sokan azt hiszik, hogy jók, de élőben besülnek, van olyan is, akinek több jó előadása is volt, de aztán nem tudott tovább fejlődni. Kevesen vannak, akik maguktól felismerik, hogy nem ezt kell csinálniuk. Nekünk az a legnehezebb, ha el kell mondani, hogy bocs, te nem voltál elég jó…
– meséli Tauseef.
Elmondásuk szerint akadt olyan előadó, aki egész egyszerűen másoktól lopott poénokkal lépett fel, amikor pedig szembesítették ezzel, mindent letagadott. Aztán megmutatták neki a vonatkozó videókat:
Meg kellett kérnünk, hogy írja meg a saját vicceit, vagy ne lépjen fel többet. Ahogy az várható volt, soha többet nem láttuk. A humorban egyetlen szabály van: légy eredeti és írd meg a saját viccedet.
Még bevándorlóként is lehet viccelődni Magyarországon
Ritkán, de megtapasztalják a másik végletet is, van úgy, hogy nem sikerül leszervezniük azt, akit szeretnének. Néhányszor nemet mondtak nekik a potenciális fellépőhelyek tulajdonosai és a humoristák is: „Az előadókkal többnyire az a konfliktus, hogy túlságosan elfoglaltak, míg a helyszínek esetében inkább az ideológiai különbségek okoztak nehézségeket, mást akartak, mint mi.”
Márpedig az ideológiát ugyanolyan fontosnak, ha nem fontosabbnak tartják, mint a humort.
Egy összetartó, egymást segítő, sokszínű és befogadó közeget szeretnének létrehozni, amit a humor köt össze. A lényeg, hogy jó kapcsolatban maradjunk egymással, sokfélék, színesek legyünk, befogadók, ahova jól esik eljönnie egy nézőnek és egy előadónak is. Persze mindenkivel nem tudunk barátok lenni, de törekszünk rá
– mondják.
A „színes” vagy a „befogadó” hívószavak nem feltétlenül a legszerencsésebbek a mai Magyarországon, főleg, ha egy bangladesi diák szájából hangzanak el, Tauseef ráadásul még sokat is viccelődik azzal, hogy milyen bevándorlóként élni Magyarországon. A jelenlegi politikai helyzetben ez egy nagyon hálás poénforrás, de azt mondja, semmiféle támadást nem kapott eddig Magyarországon.
Természetesen ő is érzékeli a közhangulatot vagy a kormányzati kommunikációt, de közben a magyar állam által finanszírozott Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal tanul nálunk:
Ez érdekes dolog, hisz az emberek folyton azt mondják, hogy a kormány bevándorlás-ellenes, miközben fizetnek azért, hogy valaki idejöjjön tanulni. Szó szerint fizetnek azért, hogy itt maradjunk. Akkor a magyar kormány a mi sugar daddynk? Magyarország igenis vicces hely!
Bármennyire nem veti fel őket a pénz, a jegyekért nem akarnak sokat kérni, ezért is álom számukra egyelőre, hogy saját játszóhelyük legyen. Megpróbálnak inkább élményt adni, olyan helyre szerveznek, ahol, ha rossz is a buli, legalább enni vagy inni tudnak az emberek.
De még nem volt rossz bulink!
Elmondásuk szerint a közösségépítésen túl ez az egy cél vezérli őket: minden este jó bulit akarnak csinálni, ha ez sikerül, már elégedettek. Azt még nem tudják kijelenteni, hogy amíg élnek, Magyarországon maradnak, de egyelőre jól érzik magunkat nálunk, és pár évig még biztos itt lesznek. Rupert például itt ismerte meg a feleségét – aki egyébként hozzá hasonlóan brit.
Jövőjüket értelemszerűen befolyásolhatja, hogy mennyire sikerül rentábilissá, „önjáróvá” tenniük a Hot Paprika Comedyt, de egyelőre élvezik, hogy egyre több emberrel sikerül összekapcsolódniuk.
Addig is, amikor tehetik, hazalátogatnak, ahogy Tauseef is mondja.
Megpróbálok évente hazamenni. Aztán mindig meglepődöm, hogy a testvéreim 10–20 százalékkal megnőnek minden évben. Mint a magyar infláció.
