Foci
Bázel, 2017. október 6.
Bernd Storck szövetségi kapitány a Svájc elleni világbajnoki selejtezőre készülő magyar labdarúgó-válogatott edzésén Bázelben 2017. október 6-án. A mérkőzést október 7-én este rendezik a Rajna-parti városban.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Vajon mit csinált Bernd Storck, mint sportigazgató?

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 10. 19. 15:30

A német szakemberre a bukott szövetségi kapitány jelzőt aggatni épp úgy erős túlzás, mint az, ahogy a sikeredző bélyeget sütötték rá 2016 nyarán. A teljes képalkotáshoz elengedhetetlen a "másodállásában" végzett munkájának ismerete.

Bernd Storck teljesítményét érdemes sokkal árnyaltabban megítélni annál, mint ahogy azt a két véglet, a válogatott 2016-os Európa-bajnoki szereplése, illetve az azóta megélt andorrai történelmi vereség (1-0), netán a kényszerű fiatalítás kudarca mutatja.

Storck az elmúlt 30 év legsikeresebb szakembere

Utoljára 1985-86-ban fordult elő, hogy egyazon elnök, irányvonal, szövetségi kapitány és utánpótlás kapitányok munkájának köszönhetően kijutottunk felnőtt világversenyre (1986, mexikói vb-csoportkör  – Mezey György) és komoly utánpótlás eredményt értünk el (1985, ifjúsági Eb első hely – Bicskei Bertalan).

Bernd Storck munkássága alatt

  • irányította az U20-as válogatottat a 2015-ös korosztályos világbajnokságon (továbbjutás a csoportból, 14. hely),
  • a felnőttekkel 44 év után kijutott a 2016-os Európa-bajnokságra, (csoportelsőként lépett tovább, és végül a 13. helyen zárt),
  • az U17-es válogatottunk csoportgyőztesként vívta ki a negyeddöntős részvételt a 2017-es Európa-bajnokságon,
  • 2016-ban és 2017-ben az U17-es és U19-es korosztályos válogatottak a hat selejtezőtorna közül ötben továbbjutottak.

Ha a felnőtt tétmeccsekre szűkítjük a német szakember teljesítményét, úgy 20 találkozón 8-5-7 a mérlege. Ez bár százalékosan 50 alatt marad (48,3), mégis az összképhez (25 meccs, 8-7-10) képest azt mutatja, sok felkészülési meccset áldozott be új, a válogatottba beépíthető játékosok felkutatása érdekében. Fájó, nem sokat talált.

Nem szabad elfelejteni, 2015 márciusában eredendően sportigazgatói feladatkörrel bízta meg az MLSZ a német szakembert, aki négy hónapot követően úgy vette át a felnőtt válogatottat, hogy Dárdai Pál már letette egy, az utóbbi 30 év legnagyobb nemzeti futballsikerét elérő csapatának alapjait, de eközben kettős szerepben sportigazgató is maradt.

Természetesen a reflektorfény mindig a kirakatot, a kapitányi tevékenységét követte, de eközben Storck a háttérben csendben dolgozott. Több területen kezdeményezett komoly, a jövőben az egész magyar labdarúgás fejlődését segítő változást.

Melyek ezek és mi lesz velük azután, hogy Storck mindkét pozíciójából távozik? 

Tök igaza van az MLSZ elnökének

Aki figyelmesen hallgatta, olvasta Csányi Sándor keddi bejelentését, azt a következtetést vonhatta le: az MLSZ elnöke Szalai Ádám kottájából játszik, lévén a magyar labdarúgás első embere a válogatott csatár négy évvel ezelőtti emlékezetes kirohanásának lényegi részét foglalta össze, amikor azt mondta:

Az elmúlt év tapasztalatai azonban arra is figyelmeztetnek: amennyiben a klubok és az utánpótlás-akadémiák nem fejlődnek, a magyar játékosok nem tudnak komoly nemzetközi mérkőzéseken szerepelni, külföldi elitbajnokságokban tapasztalatot szerezni, akkor nem reális az előrelépés.

Kijelenthető: Storcknak az andorrai vereségben vitathatatlan a felelőssége, de a csapatépítés kudarca nem kizárólag az övé, ahogy Szalai Ádám anno, és Csányi-elnök most megfogalmazta, a magyar futball hátországa is nyakig benne van.

A cikk, amit Orbán Viktor és az MLSZ-elnök figyelmébe ajánlottunk, az immár pozitív példaként emlegetett Izland futballsikerének hátterét elemzi, és megállapítja, hogy az nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék.

Nizza, 2016. június 27.
Az izlandi csapat ünnepli győzelmét a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében játszott Anglia - Izland mérkőzés végén a nizzai Allianz Riviera Stadionban 2016. június 27-én. Izland 2-1-re nyert.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A cikk, amit Orbán Viktornak és Csányi Sándornak el kell olvasnia
A két legelkötelezettebb futballszurkoló figyelmébe ajánlunk egy országot, ahol a futballreform nem cél, hanem eszköz, ahol a vb-szereplés nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék, ahol a csoda hátterében tudatos tervezés és következetes munka áll.

A 330 ezres lélekszámú sziget megtáltosodása – Eb-sikere és vb-kijutása – az 1990-es évek közepének kulturális felismerése és politikai akarata, továbbá egy 2000 körül indított, átgondolt és következetesen végrehajtott cselekvési terv következménye.

Magyarország kormánya ehhez képest 2010-ben, az iparág húszéves kiéheztetése, ingatlanjai egy részének eltűnése vagy teljes lerohadása után jelentette be, a sportra a jövőben kiemelt ágazatként tekint. Ekkor rakták le a stadion- és pályarekonstrukciós, de a tanuszodaprogram alapjait is.

Érdemes azonban leragadni az idősíkoknál: Izland 10-15 év előnnyel rendelkezik Magyarországgal szemben.

Az MLSZ elnöke hetedik éve regnál, hetedik éve találkozik a forrás az akarattal. A sportág infrastrukturális hátterének felújítását lassan befejezettnek nyilváníthatja a szövetség, hiszen a pályák száma mára lassan meghaladja a rendszerváltás előttit, ám a futball – kiváltképp az edzők – minden szereplőjének gondolkodásmódját lehetetlen ugyanilyen sebességgel megváltoztatni.

Egyszerű hasonlattal:

a betont könnyebb kiönteni és megszárítani, a fű hamarabb sarjad, mint egy adott iparág általános szemléletében, munkamoráljában érezhető és stabil eredményekkel párosuló átalakulást elérni.

A Bernd Storck-hatás

Ezért kifejezetten érdekes kérdés: mit csinált, mit ért el Bernd Storck mint sportigazgató? Két és fél év alatt milyen lényegi módosításokat tudott keresztülverni a magyar labdarúgás erősen belterjes, érdekszövetségekkel teli hálóján?

1, Az utánpótlás sportolók fejlődésének három sarokköve – edzésfeltételek (futballpályák mennyisége és minőség), versenyrendszer színvonala (bajnokság), klubokban folyó szakmai munka – közül a német szakember egyedül a versenyrendszerre tudott hatást gyakorolni. Ez nem csoda, a három közül sportigazgatóként kizárólag ehhez rendelkezett jogosítvánnyal.

  • A korábbi 16 csapatos U-bajnokságok számát javaslatára 2016 nyarán nyolcra csökkentette az MLSZ. A szövetség további 16 klubot tömörített a szintén országos másodosztályba, a harmadik szinten pedig már területi elvek szerint bonyolítja a korosztályos küzdelmeket.
  • A változtatás bevezetésének nyarán megmozdult az átigazolási piac. Az aktuálisan tehetségesnek gondolt játékosok nyolc klubba koncentrálódtak, ezáltal egy-egy csapaton belül nagyobb lett a versenyhelyzet. Óhatatlanul nőtt az edzések irama, ezzel párhuzamosan a kiemelt U15, U17, U19-es bajnokság mérkőzésein a korábbihoz képest szemmel láthatóan emelkedett a játéktempó. Ha mindez a színvonal emelkedést automatikusan nem is hozta még magával, de a gyerekek döntéshozatalának gyorsaságán már egy év alatt is tetten érhető a fejlődés.
  • A bajnokság átalakításának, az évközi valós téttel és irammal bíró 90 percig kiélezett meccsek számának jelentős növekedése óhatatlanul hatással van az U-válogatottak eredményességére is. Az elmúlt hónapokban több korosztályos holland válogatottal is szembe kerültek a magyar fiatalok – legutóbb az U17 verte őket 1-0-ra –, és a vendégek szakemberei egyöntetű visszajelzései arról tanúskodtak, nekik is feltűnt az egységesített játékrendszer, a visszatérő kulcselemek a játék során.
mlsz.hu

2, A holland edzők megállapítása nem a véletlen műve. Az MLSZ a gyakori tévhittel ellentétben jelenleg csak négy német szakembert alkalmaz az U-válogatottaknál, így minden korosztály stábjában vegyesen található magyar és német szakember.

  • Storck behozta a német tudást, tapasztalatot, amely így ideális módon keveredni tud a magyar sajátosságokkal.
  • 2016-os év elején Storck kezdeményezésére alakítottak ki megyénként egy, Budapesten két tehetségközpontot, ahol egységesített edzésmunkával fejlesztik a terület legtehetségesebb 12-14 éves játékosait, hogy mire az első, nemzetközi szinten is érintett U15-ös korba lépnek, pontos kép alakuljon ki a játékosok tudásáról. Ez hasonló elven működik, mint a korábban elindított, megszüntetett, majd újraélesztett OTP-Bozsik Program.
  • A magyar U-válogatottak lassú, de tetten érhető fejlődése mögött az a komoly elemzőmunka is megjelenik, amely szintén egységesített módon pont olyan elvek szerint zajlik a fiatalok mérkőzései előtt, mint a nagyválogatottnál.
Az OTP Bank Ligában szereplő válogatott kerettagok fizikai állapotát, állóképességét mérte fel a Vasas Pasaréti Sportcentrumában Bernd Storck Forrsá: mlsz.hu

3, Storck erőnléti edzőként dolgozott Berlinben, így azon nem is lehet csodálkozni, hogy vesszőparipájának számított a fizikai tesztek bevezetése.

  • A kapitány az „A”-, és az utánpótlás válogatottaknál gyorsan lépett az átfogó, és egységes teszt felé.
  • Kezdeményezte, hogy az NB I-es és a kiemelt U-bajnokságokban szereplő kluboknak is kötelező legyen, a játékosokról érkező adatok bekerüljenek egy zárt szövetségi adatbázisba, de ezt nem sikerült keresztülvernie.
  • Az egész rendszernek pedig pont az lenne a lényege, hogy német mintára a szövetségi edzők mindig friss információkat kapjanak a kiválasztottakról, ráadásul a rendszer az átigazolási időszakban akár a klubok számára is értékes információval szolgálhatna egy-egy érdekesnek tartott játékos esetében.

E három pont nem sok, de nem is kevés. Kiváltképp a magyar futballban, két év alatt.

Az MLSZ hatalmas hibát követne el, ha engedne a nyomásnak és újra 12-re, netán 16-ra növelné a kiemelt U-bajnokságokban szereplő csapatok létszámát, ahogy kár lenne sutba dobni bármit is abból, amit Bernd Storck sportigazgatóként elindított.

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.