Sport

Első profi meccsén kis híján KO-zta Tyson Furyt, de nem ettől ütős a kameruni ketrecharcos története

Justin Setterfield / Getty Images
Justin Setterfield / Getty Images
A kameruni mélyszegénységből indulva a UFC nehézsúlyú világbajnokává váló Francis Ngannou lehet az első ketrecharcos, aki egyszer a bokszvilág csúcsára is eljuthat. A világ hivatalosan is legütőképesebb embere a ringben való debütálásakor rögtön majdnem legyőzte a WBC veretlen nehézsúlyú világbajnokát, Tyson Furyt. Amiben ráadásul az ellenfele „keresztapja”, az ő szemében is gyerekkora óta bálványnak számító Mike Tyson segített neki edzőként. De a 9 éves korától egy bányában dolgozó, álmai megvalósítása miatt 25 évesen Európába induló Ragadozó mozivászonra kívánkozó története nem ettől igazán lenyűgöző, hanem a rémálomba illő akadályok miatt, amiket az útja során le kellett küzdenie.

Első profi nehézsúlyú bokszmeccsét ugyan elvesztette a 37 éves korábbi MMA-világbajnok, a kameruni Francis Ngannou, de már az is életre szóló sikernek tekinthető, hogy október 28-án Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban ringbe léphetett a WBC (World Boxing Council) nehézsúlyú világbajnoka, a 35 éves Tyson Fury ellen.

És nem csak azért, mert majdnem kiütötte az évtized legjobb nehézsúlyú bokszolójának tartott, 35 meccs után is veretlen brit óriást, vagy azért, mert a tízmenetes küzdelemre a gyerekkori hőse, Mike Tyson edzői segítségével készülhetett fel. Hanem azért is, mert

a kameruni harcos az élő példa rá, hogyha igazán kitartók vagyunk, akkor az elérhetetlennek tűnő álmaink is beteljesülhetnek.

A 91 lóerős ütésével hivatalosan is a világ legütőképesebb emberének számító Francis Ngannou útja ugyanis három kontinensen, illetve sok órányi kemény fizikai munka – egészen pontosan homoklapátolás –, valamint gyilkos edzések okozta fizikai szenvedéseken át vezetett el oda, hogy 37 évesen, az első profi ökölvívó meccsén rögtön a nehézsúly királya ellen állhatott ki.

Ian Maule / AFP Mike Tyson és Francis Ngannou egy sajtónyilvános edzésen Las Vegasban 2023 szeptember végén.

9 évesen egy homokbányában lapátolt, és csak 22 évesen kezdett el bokszolni

A küzdősportrajongók körében csak Le Predator, azaz Ragadozó néven ismert Francis Zavier Ngannou 1986. szeptember 5-én született a 11 ezer lakosú kameruni kisvárosban, Batiéban. Szülei hatéves korában elváltak, ő egy ideig különböző rokonoknál húzta meg magát, majd végül a nagymamájánál lelt otthonra, aki egy egyszobás házikóban lakott.

Az ESPN portréja szerint akkora szegénységben éltek, hogy akadtak időszakok, amikor összesen húszan laktak a nagyanyja kis házában. A család annyira nélkülözött, hogy nem volt egy darab tolla sem, amit magával vihetett volna az iskolába. Így a kis Francissel egy alkalommal az is előfordult, hogy azért küldték haza az iskolából, mert toll nélkül nem tudott jegyzetelni, a tanára viszont azt hitte, csak gúnyolódik vele, amikor arra a kérdésre, „miért nem jegyzetel?”, azt a választ kapta: „azért, mert nincs tollam.” De az is előfordult, hogy a füzet hiánya miatt küldték haza.

9 évesen az akkor 11 éves bátyjával az iskola mellett elment a helyi homokbányába dolgozni, ahol napi 1 dollár 90 centet kerestek. A kemény fizikai munka azonban nemcsak arra volt jó, hogy megedzette a testét, hanem arra is, hogy a monoton lapátolás közben volt ideje álmodozni.

Arról, hogy egyszer az Egyesült Államokba jut, és arról, hogy egyszer nehézsúlyú bokszvilágbajnok lesz.

Ngannou úgy emlékszik vissza, hogy az Amerika-mánia az 1994-es, Egyesült Államokban rendezett labdarúgó-világbajnokság után jött nála. És annak ellenére sem akart alábbhagyni, hogy nem volt tévéjük. Így amerikai filmeket vagy sorozatokat – ahonnan az Egyesült Államokról kialakult képe is származott – csak vendégségben tudott nézni.

Ha jól viselkedett, akkor néha megnézhette – a ’90-es évek Kamerunjában a szombat délutánok fénypontjának tartott – Knight Rider aktuális epizódját a szomszédoknál. Ezen kívül viszont csak akkor tudott akciófilmeket nézni, ha elküldték a legközelebbi, házuktól több kilométerre található kisboltba. A bolt tulajdonosa ugyanis a tévéje és a videómagnója segítségével rendszeresen mozizott munkaidőben. Francis annak ellenére is rendszeresen ottmaradt vásárlás után, hogy tudta, otthon fenekelés lesz a vége a dolognak.

PIUS UTOMI EKPEI / AFP Francis Ngannou szülőháza a kameruni Batiéban.

Ez az Amerika-mánia odáig fajult, hogy első saját aláírással ellátott diákigazolványát San Francisco Ngannou néven szignózta, majd egy ponton közölte a testvéreivel, hogy ezentúl American Boynak, azaz Amerikai fiúnak kell őt hívni – amit az édesanyjuk aztán jól meg is tiltott nekik.

Bár gyerekként csak történeteket hallott arról, hogy milyen nagy harcos is a korszak legikonikusabb bokszolója, Mike Tyson, a minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnokáról szóló történetek annyira inspirálóan hatottak rá, hogy elhatározta: egyszer ő is nehézsúlyú bokszvilágbajnok lesz.

Azonban Francis Ngannou hiába kezdett el már gyerekként arra gyűjteni, hogy egyszer Amerikába vándorol, bokszolni csak 22 évesen kezdett el, majd egy betegség miatt egy év után abba is hagyta az edzéseket.

Ebben nagy szerepet játszhat az édesapja, akiről azt mondja, hogy rossz példaként tekint rá, akitől csak azt tanulta meg, hogyan nem szabad élni. A 2001-ben elhunyt Emmanuel Fosso ugyanis egy olyan forrófejű, balhés férfi volt, akiről az a hír járta a környékükön, hogy 4–5 fős társaságokba is simán beleköt, majd el is bánik velük egymaga.

Amikor gyerek volt, részben az anyagi helyzetük, részben az édesapja rossz híre miatt nem is nagyon barátkoztak vele a kortársai. Ő pedig úgy védekezett az apja rossz hírneve ellen, hogy jámbor fiatalemberré vált. Ám az apja forrófejűségének az emléke a családjában is annyira mély sebeket hagyott, hogy komoly ellenérzésekkel fogadták, amikor bokszolni kezdett.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Francis Ngannou (@francisngannou) által megosztott bejegyzés

25 évesen vette a nyakába a világot

Francis Ngannou története egyrészt azért inspiráló, mert megmutatja, milyen eredményeket hozhat a kitartó munka, másrészt arra is bizonyíték, hogy még akár 25 év fölött sem késő belevágni az álmaink megvalósításába. A fiatal homokbányász ugyanis 25 éves korára tudott csak összegyűjteni annyi pénzt, hogy Közép-Afrikából elinduljon Európába.

Az eredeti célja az volt, hogy Németországba megy, megtalálja a Klicsko testvéreket, majd a segítségükkel meghódítja Amerikát, és nehézsúlyú bokszvilágbajnokká válik, azonban a valóság ennél is álomszerűbben alakult.

Francis Ngannou ekkor az új élet reményében mindent és mindenkit hátrahagyott. Olyannyira, hogy még az ágyát is eladta. Közel 5000 kilométeres, a Szahara-sivatagon, Nigérián, Nigeren és Algérián keresztül vezető útja végén – amit hol gyalog, hol stoppolva, hol embercsempészek autójában tett meg – 2012-ben eljutott Marokkóba. Útközben egy internetkávézóban volt alkalma egész életében először lehetősége arra is, hogy megnézzen egy felvételt a példaképe, Mike Tyson egyik meccséből.

A bujkálva, rettegésben töltött szárazföldi út után csak a hetedik próbálkozás alkalmával sikerült átkelnie a Földközi-tengeren – hamis személyazonossággal.

Az elhivatottságát és kitartását jól jellemzi, hogy saját bevallása szerint minden adandó alkalmat – vagyis mások által kifizetett, de le nem fogyasztott percet – kihasznált a különböző internetkávézókban ücsörögve, hogy megtudja, mikor a legideálisabbak a körülmények arra, hogy egy csónakkal spanyol felségvizekre evezzen. Miután megtanult mindent, amit csak lehetett, megtervezte, és önjelölt kapitányként le is vezényelte a kockázatos utat úgy, hogy egyébként úszni sem tudott.

Amikor már úgy érezte, hogy eleget eveztek, akkor kiszámolta, hogy valóban így van-e, és segélyhívást indított a telefonjáról. A csónak ekkor már tényleg spanyol felségvizeken volt, ezért nem a marokkói parti őrség, hanem a spanyol Vöröskereszt hajója ment el a Földközi-tenger közepén hánykolódó csónak utasaiért a Gibraltári-szoroshoz.

Párizsi hajléktalanból UFC-sztár lett

A kalandos hetedik próbálkozás és két – illegális határátlépés miatt – őrizetben töltött hónap után Francis Ngannou kameruni állampolgárként menedékjogot kapott Spanyolországban. Így 14 hónappal azután, hogy útnak indult szülővárosából, 2013-ban folytathatta is a Németország felé vezető útját északra.

Azonban a menedékjog mellé kapott pénze csak Párizsig volt elég, ahol az álmától vezérelve egy termet keresett magának, miközben hajléktalanként élt, és éjszakánként eleinte egy elhagyatott parkolóház egyik lépcsőházában húzta meg magát.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Francis Ngannou (@francisngannou) által megosztott bejegyzés

Nincs pénzem. Tegnap érkeztem ide. Csak egy helyet akarok, ahol edzhetek, mert világbajnok akarok lenni

– mondta Ngannou az első útjába kerülő párizsi edzőterem recepciósának.

A 193 centiméter magas – legutóbbi hivatalos mérlegelésen 117 kilogrammot nyomó – fiatalember kiállása és elhivatottsága pedig annyira meggyőzte a terem egyik edzőjét, Didier Carmont-t, hogy a szárnyai alá vette. Ami az edzéseken túl abban is megnyilvánult, hogy tőle kapta meg az első okostelefonját, illetve az első pár új cipőjét a Kamerun óta viselt lábbelik helyett, és még egy albérletet is kifizetett neki két hónapra.

Azonban Carmont úgy látta, Párizsban nincs akkora kultúrája a profiboksznak, hogy a tanítványa innen indulva világbajnokká válhasson, vagy egyáltalán meg tudjon élni belőle. Ezért először azt javasolta neki, hogy keressen magának valamilyen munkát, majd azt, hogy próbálja ki magát a kevert harcművészetekben, az MMA-ban – utóbbi pedig egy sorsfordító jótanácsnak bizonyult.

Ngannounak egyik ötlet sem tetszett, de amikor a szokásos edzőterme 2013 nyarán bezárt egy hónapra, beadta a derekát, és felkereste Franciaország legnagyobb MMA-iskoláját, az edzője által is ajánlgatott MMA Factoryt – amit egy szintén kameruni ketrecharcos, Fernand Lopez alapított. Olyannyira meglátták benne a fantáziát, hogy a 100 % Fight nevű promotercég szerződést kötött vele, és 2013 novemberében meg is rendezték az első profi MMA-meccsét. 5 győzelem és egy vereség után 2015 decemberében pedig már az Atlanti-óceán túlfelén, a UFC gáláján lépett be az oktagonba – úgy, hogy saját bevallása szerint eleinte még a ketrecharc szabályaival sem volt rendesen tisztában.

Bár sosem álmodott arról, hogy MMA-bajnok lesz, nyolc évvel az első ketrecharcos edzése után feljutott a csúcsra, és 2021-ben elnyerte a UFC nehézsúlyú világbajnoki címét. De közben a nehézsúlyú bokszvilágbajnoki címről szőtt álmait sem engedte el.

Frederic J. BROWN / AFP Francis Ngannou és az edzői a Ciryl Gane elleni győzelemmel elnyert UFC nehézsúlyú világbajnoki címet ünneplik a kaliforniai Anaheimben 2022. január 22-én.

Egy térdsérülés után majdnem kiütötte a világbajnokot

Francis Ngannou már a UFC világbajnoki cím kapujában volt, amikor három és fél évvel ezelőtt a bokszlegenda Hotboxin’ with Mike Tyson című podcastjának vendégeként első alkalommal beszélt arról, hogy hiába nem volt még egy profi bokszmeccse, továbbra sem tett le arról a gyerekkori álmáról, hogy egyszer nehézsúlyú világbajnok lesz, ezért szeretne kiállni Tyson Fury ellen.

Ezen pedig nemcsak Mike Tyson lelkesült fel, hanem a szaúdi királyi család tagjai is.

Így, amikor lejárt a UFC-vel kötött szerződése 2022-ben, hiába ígértek neki addig a szervezet harcosainak történetében soha nem látott mennyiségű pénzt, ő az újrázás helyett inkább a Professional Fighters League nevű rivális szövetséget választotta – amely a UFC-vel ellentétben azt is megengedte neki, hogy más szervezetek eseményein is megmérettesse magát.

Daniel Beloumou Olomo / AFP Francis Ngannou rajongói gyűrűjében a 2021-es kameruni látogatása idején Bafoussam városában.

Az új szerződése megkötése után két hónappal, 2023 júliusában pedig robbant is a hír, hogy a világbajnoki címet ugyan nem nyerheti el, de október végén kiállhat Tyson Fury ellen egy Rijádban tartott nagyszabású gálán, melyet az angol bokszszövetség felügyelete alatt rendeznek meg.

Mike Tysonnal ráadásul közben olyannyira egymásra találtak, hogy a gyerekkori hőse még a felkészülésében is segített edzőként és edzőpartnerként.

A megvalósult álomnak tekinthető felkészülésnek az lett a végeredménye, hogy Francis Ngannou egy korábbi térdsérülésből lábadozva, 3 és fél hónapos felkészülés után az október 28-i összecsapás harmadik menetében majdnem kiütötte a profi nehézsúlyú bokszvilágbajnokot, akinek a sorsa ekkor csak 2 másodpercen múlott. Ezután pedig mind a 10 menetet derekasan végigküzdötte Tyson Fury ellen, és végül csak megosztott pontozással kapott ki.

Az első meccsén a WBC nehézsúlyú világbajnokát kis híján legyőző, 37 éves Francis Ngannou profi bokszkarrierje viszont valószínűleg csak most fog igazán beindulni, hiszen a vitatható veresége óta többször is hangot adott annak, hogy szerinte részrehajló volt a bíráskodás. A WBC pedig a debütálása után rögtön a 10. helyre rangsorolta a nehézsúlyú bokszolók között.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik