A Malév nem bírta ki az utódja megalakulásáig. Az átmentési kísérlet kudarcot vallott, hiába reménykedett ebben még néhány napja is a cég igazgatóságának elnöke, aki szerint a kormány elkötelezett egy akár új névvel előrukkoló, budapesti központú nemzeti légitársaság mellett.
A miniszterelnök szerint sem lehetetlen a Malév újraindulása. “Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság” – ezt mondta péntek reggeli udvari interjújában. Orbán Viktor optimizmusa kincstárinak tűnik. Brüsszel minapi döntésével gyakorlatilag ellehetetlenült a cég finanszírozása, hiszen az államtól nem számíthatott további tőkére, magánbefektetők pedig – miként a kormányfő elismerte – nem tolonganak.
Malév-mód földhözragadtan tehát úgy tűnik, nemcsak a Malév (oda)fenntartása nem sikerült. Szerintünk erősen kétséges, hogy vagyona – valamilyen kurucos trükkel – átmenthető lenne, hiszen itt van az a fránya EU-tagság, és a minapi brüsszeli döntés után nehezen elképzelhető új állami mentőöv. Erre egyébként a kormányfő is utalt, amikor azt mondta, “a kormányt eltiltották a Malév fenntartásától és továbbműködtetésétől”.
Teljes a káosz. Hiába lett stratégiai vállalat, hiába helyezték gyámság alá, a lényeg, hogy a Malév nem repül. Ebben komoly szerepe van a korábbi politikának, a terhes örökség emlegetése részben jogos, de tény: az Orbán-kormány sem tudott érdemi eredményt felmutatni, ami különösen furcsa az állam=jó tulajdonos politikáját hirdető kabinettől.
A jelenlegi inkompetenciát fényesen jelzi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fehér Könyve, amely szerint Malév azért kell, mert a turista a gépen találkozik először magyaros vendégszeretettel. Ez ugyanolyan vicc, mint az, hogy mi a közös a köztársasági elnökben és a nemzeti légitársaságban. Mindkettőnek repülnie kellene.
