Poszt ITT

Rezsiköltség-befagyasztás – Szép álom, rideg valóság

Nem igazolják az adatok Orbán Viktor azon vállalását, hogy a kormány befagyasztja a rezsiköltségeket - írja Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Orbán Viktor személyesen ígérte meg tavaly a „szabadságharc” katonáinak (hősi halottainak? – nekünk), hogy a kormány befagyasztja a rezsiköltségeket. Sokan már a bejelentés napján kételkedtek ebben, hiszen az EU forrásaiból megvalósuló fejlesztések (víz- és szennyvízcsatornák, hulladéklerakók) kapcsán Magyarországnak vállalnia kellett a fenntarthatóságot, vagyis azt, hogy elegendő forrást fog képezni a beruházó (jelen esetben az önkormányzat) az esedékes felújításokon túl az újraépítésre is. Ezért a működtetőnek az amortizációt is be kell építenie a közműdíjba, ami pedig folyamatosan növekvő víz- és csatornadíjat, szemétszállítási költséget jelent. Legalábbis a tisztán állami, önkormányzati tulajdonú közműveknél. ahol ezek a tételek  eddig kevéssé jelentek meg az árakban.

2011 végén már megvizsgálható, hogyan teljesültek a kormány ígéretei. A következőkben röviden bemutatjuk a jelentősebb rezsiköltség összetevők 2011. októberi árindexeit az előző évhez képest, s tájékoztatásul a korábbi két év adatait is közöljük. A rezsiköltségek közül a fűtés, világítás, a gyógyszer, a közműdíjak, a közös költség olyan kiadás, amelyen igen nehéz takarékoskodni. Ezek a kiadások 2011-ben 3,8-5,9% között emelkedtek, tehát szó sincs holmi befagyasztásról.

A fűtési, világítási kiadások (a teljes háztartási kiadás 10,9%-a!) 2011-ben 5,9%-kal növekedtek. Ez kissé elmarad a 2010-es 7,5%-tól, de jelentősen meghaladja a 2009-es, „nem-befagyasztós” Bajnai kormány alatti 2,7%-os mértéket. Ezen belül idén különösen rosszul járnak a szénnel, brikettel fűtők, hiszen nekik 5,3-8,3%-kal kell többet fizetniük idén, mint tavaly. A gázszámla 5,6%-os emelkedése, vagy a távfűtés 7,6%-os növekedése szintén jelentős érvágás. Ehhez képest az áramár 3,4%-os emelése gálánsnak tekinthető.

 


A teljes grafikonhoz kattintson a képre

A fűtési és világítási kiadások alakulása, 2009-2011 (előző év = 100) Forrás: KSH, összesen: GKI Zrt. számítás

A közműdíjak és a közös költség (az összes háztartási kiadás 4,6%-a) emelkedése „mindössze” 6,4% volt 2011-ben, ami jelentős gyorsulás 2010-hez képest (akkor egy év alatt 3,6%-kal nőttek az árak), ugyanakkor a 2009-es csaknem 12%-hoz képest „már ez is valami”. Igaz, itt sem volt árbefagyasztás, sőt! A csatornadíj 10,1%-kal, a szemétszállítás és a közös költség 6,2-6,3%-kal kerül többe idén, mint tavaly. A vízdíjak 4,3%-os növekedése ehhez képest moderáltnak mondható.

A víz és csatornadíjat befagyasztja  a kormány 2014-ig – legalábbis erre utal egy kormánypárti képviselő által nemrég beterjesztett javaslat -, még egy nettó 2,56 (azaz az áfaemelés miatt bruttó 4,2) százalékos emelés még engedélyezett.  Kérdés, hogy az elöregedett vízhálózat karbantartása, fejlesztésének igénye ehhez hogyan viszonyul majd.

 


A teljes grafikonhoz kattintson a képre

A közműdíjak és a közös költség alakulása, 2009-2011 (előző év = 100) Forrás: KSH, GKI Zrt. számítás

A háztartások számára az eddigi rezsiköltség elemek rugalmatlanok, hiába nő az ár, nem, vagy csak szűk keretek között képesek mérsékelni ezeket a kiadásokat (kevesebb szobát fűtenek, alacsonyabb hőmérsékletet állítanak be, kicsavarják a csillárok égőit stb.). Hasonlóan nehéz a gyógyszerkiadásokon (költések 3%-a) spórolni. Itt az árak 4,2%-kal nőttek, miközben az OEP azt sulykolja, hogy az új gyógyszerár szabályozás milyen kedvező a lakosságnak, hogy hány gyógyszer ára csökkent. csak a növekvő árú gyógyszerekről nem esik szó.

A közösségi közlekedés (helyi és helyközi közlekedés, súlya 1,3% a fogyasztói kosárban) árszintje mindössze 1%-kal nőtt idén. Ez kedvező fejlemény, ugyanakkor részben az áremelés elmaradása (miközben az üzemanyag és az áram költsége nőtt) miatt a BKV csőd közeli helyzetbe került és a MÁV vesztesége is csak kozmetikázással (adósság átvállalással, költségvetési kiegészítő támogatással) tarható a tavalyi szinten.

Az eddigi szolgáltatások nyújtói jellemzően állami-önkormányzati cégek, illetve erős árszabályozással szembesülő piaci szereplők. Megnéztük, hogy a tisztán piaci szereplők nyújtotta, versenypiaci, a rezsiköltségek közé sorolható szolgáltatások (telefon és TV előfizetés) költségei (a kiadások 4,6%-a) hogyan alakultak. Megfigyelhető, hogy 2011-ben mindössze 1,2%-os emelkedés történt (a telekom adó ellenére!), s 2010-ben is csak fél százalékos volt az árindex (2009-ben pedig 3,2%).

Mindebből a tanulság: nem árbefagyasztás (főleg, ha nem is valósul meg), hanem a nagyobb verseny a megoldás (ahol ez lehetséges). Sajnos, ez egy olyan ortodox közgazdasági törvény, amellyel a rezsiköltség befagyasztós „unortodoxia” láthatóan nem versenyképes. Persze azért a költségeit mi viseljük. A kiskatonák és a hátország. Ahogy az a háborúkban szokásos.

A szerző Molnár László, a GKI vezérigazgatója

Ajánlott videó

Olvasói sztorik