Balogh László kiemelte: az emelkedés főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhülési időszakában volt látványos.
Májusban 70 százalékkal több érdeklődés érkezett a kiadó nyaralók iránt, mint egy évvel korábban, és ez a többlet júniusban is 50 százalék volt.
A szakértő szerint a szoba- és apartmankiadással foglalkozó szállástulajdonosok is jó helyzetben vannak a belföldi turizmus felpörgésével, mert szinte soha nem látott a kereslet a szálláshelyek iránt a tópartokon, de megtalálhatják számításaikat az ingatlanjaikat hosszú távra kiadó tulajdonosok is.
A nyaralók, házak és lakások kiadása egyre nagyobb szeletet képvisel a tóparti ingatlanok piacán – mondta.
A bérleti díjakban Balogh László szerint nagy különbség van a között, hogy egész évre vagy csak a szezonra adják ki az ingatlanokat.
Hangsúlyozta: a Balatonnál egyértelműen megfigyelhető a fokozott érdeklődés a kiadó nyaralók iránt, és a Velencei-tónál is megjelentek a bérlők, a Tisza-tónál azonban még nem jellemző ez a tendencia.
Hozzátette: ennek oka lehet az is, hogy az ingatlanok ára nagy különbséget mutat az egyes tavaknál.
Míg a Balatonnál és a Velencei-tónál 20-30 millió forint alatt nem lehet nyaralót vásárolni a tóparti településeken, a Tisza-tónál akár tízmillió forintért megkapható egy nyaraló, ezért ott sokan inkább vásárolnak a bérlés helyett – mondta Balogh László. A változások akár át is rajzolhatják a pihenési szokásokat a jövőben. A szakértő szerint a koronavírus-járvány korlátozásai rámutattak arra, hogy akik távmunkában dolgoznak, azoknak teljesen mindegy, hogy egy belvárosi lakásból, vagy a Balaton partjáról végzik ezt a tevékenységet, így megnövekedhet az igény a hosszabb vagy középtávra kiadó nyaralók iránt is.
