Otthon

Hogyan védjük meg elektromos berendezéseinket a villámcsapástól?

Az időjárás egyre szélsőségesebb hazánkban is, és gyakoribbak a villámlással járó viharok. Az otthonunkat ezért mindenképpen érdemes ellátni megfelelő védelemmel az ilyen elektromos kisülések ellen – nem csak azért, mert egy kósza villám hatalmas károkat okozhat a ház szerkezetében, hanem azért is, mert az elektromos hálózatra szerelt készülékeket is végérvényesen tönkre teheti.

A villámhárító az első védelmi vonal a viharban, amely a mechanikus- és hőhatásoktól védi a házat, azonban nem óv meg a villámcsapással járó egyéb károktól. Márpedig ez is milliós tétel lehet, hiszen elektromos berendezések tucatjai – köztük töltőre dugott méregdrága telefonok, laptopok, tévék és házimozik – működnek minden háztartásban, és ha ezeket egy villámcsapás következményeként túlfeszültség éri, általában azonnal „kimúlnak”. Még akkor is megtörténhet ez, ha nem közvetlenül a házat éri a villám, hanem attól távolabb csap le – például a villanyvezetékre. (Ezt nevezik közvetett villámcsapásnak, és ez okozza a villámkárok 90 százalékát a műszaki berendezésekben.) Nem csak az anyagi kár lehet ilyenkor súlyos, hiszen például értékes és nem pótolható dokumentumok, munkák is semmivé válhatnak a számítógépünkben egy ilyen vihar hatására. Ezt előzhetjük meg túlfeszültség-levezető beépítésével.

Mitől véd meg a túlfeszültség-levezető?

Az elektromos berendezések elviselik a névleges érték felett néhány százalékkal jelentkező túlfeszültséget, ám ha ennél magasabb érték éri őket, hosszabb-rövidebb időn belül tönkre mennek. Ha például a névleges feszültség 5-8 szorosa érik őket, akkor azt már mindössze egy ezredmásodpercig tűrik, egy villámcsapással járó több ezer voltos „stressz” pedig gyakorlatilg azonnali meghibásodáshoz vezet. Egy túlfeszültség-levezető közbeiktatása azonban képes olyan mértékre csökkenteni a villám hatását, amivel az elektromos eszközök már elboldogulnak. Fontos azonban megemlíteni, hogy a túlfeszültség-levezető csupán az igen rövid ideig tartó impulzusok ellen véd (ilyen a villámlás is), az olyan tartósabb feszültségemelkedést viszont, mint amit egy szerelési vagy egy üzemviteli hiba okozhat a hálózaton már nem hárítja el.

Ez a teendő villámcsapás estén

A villámcsapások „szezonja” hazánkban jellemzően a májustól augusztusig terjedő időszak, de nem példanélküli az sem, hogy tavasszal alakul ki ez az ijesztő elektromos jelenség. Érdemes tehát mielőbb felvértezni az otthonunkat – lehetőleg még a kora tavaszi időszak vége előtt – megfelelő védelemmel. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, villámlás idején mindenképpen húzzunk ki a hálózatból minden elektromos berendezést – így például a kazán vezérlőegységét is! –, még akkor is, ha a vihar tőlünk több kilométeres távolságban tombol. A villámlás ugyanis ilyen messziről is képes ártani a műszaki berendezéseknek. Ha mégis megtörténne a baj, vegyük fel a kapcsolatot a biztosítónkkal, mert a biztosítások rendszerint nem csupán az épületbe közvetlenül belevágó villám által okozott károkra érvényesek, hanem a közvetett (de általában a 1-3 kilométernél nem távolabbi) villámcsapás-károkra is. Igaz, ennek beazonosítása már bonyolultabb, és szakemberek bevonását igényli, ezért a kárrendezés is tovább tart.

A megfelelő túlfeszültség-levezető kiválasztása és beépítése természetesen szakértői munkát igényel, ezért kizárólag villanyszerelővel végeztessük!

Szponzorált tartalom

A cikk a Legrand Magyarország támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik