Média

A Fidesz hozta létre és a Fidesz tette tönkre? Így rogyott meg a csődeljárás alá került Heti Válasz

Mint nemrég megírtuk, megszűnik a Heti Válasz, amely holnap, csütörtökön jelenik meg utoljára, a kiadó kft. pedig csődeljárásba menekül. A kiadó tárgyalásai ugyanis megakadtak azzal a magyar gyökerű, republikánus amerikai üzletemberrel, aki a választások után a Heti Válasz megvásárlását fontolgatta, de a hír szerint rádöbbent, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé vált lap nem fordítható termőre ilyen erős politikai ellenszélben, az eddigi tulajdonos – konkrétan Simicska Lajos – pedig nem volt meggyőzhető, hogy tartsa fenn továbbra is a lapot. Borókai Gábor, az ügyvezető-főszerkesztő még reménykedik a lap túlélésében: azért kérték a csődeljárást, hátha ez alatt még rendeződhet a helyzet.

De vajon mekkora veszteségei is voltak a kiadónak, illetve mekkora volt a lap példányszáma, illetve hogyan jutott idáig a hetilap, amelyet gyakorlatilag az első Orbán-kormány hozott létre, közpénzből?

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Közpénzből indult a lap 17 éve

A hetilap története egészen az első, 1998-ban létrejött Orbán-kormány megalakulásáig nyúlik vissza, amikor a Fidesz – kihasználva, hogy jelentős közpénzek felett diszponálhat – saját médiahátországot kezdett építeni. Ezt a médiaegyensúly politikájaként emlegették akkoriban. Az első Orbán-kormány ezután 100 millió forintos kezdőtőkével létrehozta a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), ennek volt a fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása. A közalapítvány alapította meg azután a Heti Választ, amely 2001 áprilisában, azaz egy évvel a választások előtt jelent meg először. Az Orbán-kormány az alapítványba a HVG akkori cikke szerint 2002-ig 2 milliárd forint közpénzt pumpált bele.

A hetilapot az a Borókai Gábor főszerkesztette és ügyvezette 2006-tól mostanáig, aki az első Orbán-kormány alatt hosszú ideig kormányszóvivőként a miniszterelnök bizalmi embere volt. Borókai azonban mostanra igencsak eltávolodott Orbántól – vagy inkább Orbán távolodott el az egykori értékektől? A kettejük világképe közötti növekvő távolságra utaltak Borókainak a tavalyi Media Hungary konferencián, több más médiavezető társágában tett kijelentései is.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó A magyar modell az átalakuló Európában című közös konferenciáján, a budapesti Larus Rendezvényközpontban Balra Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A G-nap után fordulat volt a cég gazdálkodásában

Ami a cég veszteségeit illeti, sajnos a tavalyi pénzügyi adatait hiába keressük az Igazságügyi Minisztérium céginformációs rendszerében, a Heti Válasz Kft. ugyanis nem töltötte fel a beszámolóját a május végi határidő óta sem. Az viszont látszik, hogy a vállalat 2013-ban még 1 milliárd forint körüli nettó árbevételt tudott elérni, miközben 49,4 millió forint nyeresége volt, ám 2016-ra ez az árbevétel igencsak összement, egészen konkrétan megfeleződött: 583 millió forint forgalma volt a cégnek, ami mellé ekkor már 113 millió forint veszteség is társult. A cég 2015-ben, a G-nap – azaz Simicska Lajos és Orbán Viktor barátságának megszakadása – évében még nem állt olyan nagyon rosszul, hiszen a hirtelen életbe lépett állami bojkott ellenére is 878 millió forint árbevétele és 17,6 millió forint nyeresége volt, valószínűleg a korábban megkötött szerződéseknek köszönhetően.

Borókai Gábor: Én csak egy tisztességes lapot szerettem volna csinálni
A Heti Válasz főszerkesztője ma bejelentette: holnap jelenik meg a Simicska Lajos tulajdonában lévő lap utolsó nyomtatott száma. Villáminterjú.

A lap értékesített példányszáma a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) adatai alapján 2018 első negyedévében 10 368 volt, ami azt jelenti, hogy 20 ezres nyomott példányainak közel fele remittendaként visszakerült a kiadóhoz. A 2015-ös G-naphoz képest egyébként közel 4 ezerrel kevesebb példány fogyott a lapból, hiszen 2015 első negyedévében a MATESZ 13 970 értékesített példányszámot mért. A lapot egyébként 2015-ben még 24 ezer példányban nyomták. 2013 negyedik negyedévében még 25 ezer példányt nyomtak a lapból és 14 886 fogyott el belőle átlagosan.

Arról, hogy a Heti Válasz komoly bajban van, egy ideje már hallani lehetett. Már a választások előtt azt rebesgették, hogy a lap jövője bizonytalanná vált, forrásaink még azt is tudni vélték, hogy Schmidt Mária, a Figyelő hetilapot a fiával, az LMP-s Ungár Péterrel közösen tulajdonló kormánybiztos is bejelentkezett vevőjelöltként, de ezt a kiadó munkatársai nem fogadták volna örömmel, mivel attól tartottak, a kormánybiztos-médiavállalkozó a Heti Válaszból is fideszes propagandakiadványt csinál, hasonlóan a Figyelőhöz.

Schmidt Mária
Fotó: Marjai János / MTI

Hogy a mostani lépés nem váratlan, azt jól mutatja az is, hogy amikor az április 8-i országgyűlési választást követően bezárt a szintén Simicska-porfólióba tartozó Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió szerkesztősége, Borókai nyilatkozott is róla, hogy elég rossz a helyzetük, de akkor még optimistábbnak tűnt, hogy a tárgyalásaik a befektetőtalálásra sikeresek lehetnek.

A Heti Válasz Lapkiadó Kft.-nek Simicska Lajos mellett Nyerges Zsolt volt a tulajdonosa. Nyerges az Infocenter.hu Média Zrt.-n keresztül, Simicska a Mahiron, illetve a Mahirt tulajdonló B-reklámon keresztül rendelkezett tulajdonrésszel.

Úgy tudjuk, korábban a 168 Óra 100 százalékos és a Klubrádió Zrt. kisebbségi tulajdonosa, a Brit Media Kft. is érdeklődött a lap iránt, de idén áprilisban a brit médiás ügyekre rálátó forrásaink már arról beszéltek, nem veszik meg a lapot.

Az Antenna Hungária egyik adóállomásának részlete. MTI Fotó: Rosta Tibor
Botrányos körülmények között indul az új országos kormányközeli rádió
A Médiatanács már azelőtt aláírta a kormányközeli, napokon belül elinduló POP FM/Retro Rádió médiaszolgáltatási szerződését, hogy a frekvenciára szintén pályázó Class FM fellebbezéseit a bíróság elbírálhatta volna.

Kiemelt kép: Kovács Attila / MTI

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik