Rudolf Olivér Anyám, a szörny című filmterve nyerte az Eurimages Koprodukciós Fejlesztési Díjat a Szarajevói Filmfesztivál keretében megrendezett CineLink szakmai rendezvényen – írja a Variety. A díj 20 ezer euróval, vagyis csaknem 8 millió forinttal jár.
Ahogy márciusban megírtuk, Rudolf Olivér filmterve egyike volt annak a három projektnek, amelyek hiába nyerték el a szakmai zsűri támogatását a pályakezdőknek kiírt Inkubátor Programon, a Nemzeti Filmintézet – durván felülírva a korábbi eljárásrendett – az utolsó utáni pillanbatban úgy döntött: mégsem ad pénzt a forgatásra. Hogy miért, arra sem az érintett alkotók, sem mi nem kaptunk indoklást. Pedig a beavatkozás nem pusztán a három film megvalósulását, de a 2015 óta futó sikeres program jövőjét is veszélyeztetheti. Az érintetteket megszólaltató cikkünket itt olvashatják.
Több éve dolgozunk ezen a filmen, másfél éve az Inkubátor Program keretein belül, kilenc hónapja pedig annak tudatában, hogy nyertesekként, biztosan le fogjuk forgatni. Ezért teljesen váratlanul ért, hogy még csak a gyártási pályázatra sem adhatjuk le az anyagot. Ez azt jelenti, hogy a döntőbizottság olyan forgatókönyvek alapján hozta meg a visszautasító döntést, amit ők maguk már korábban elfogadtak. Nem tudjuk mi van a háttérben, az okokról nem tájékoztattak, sem e-mailben, sem a személyes találkozón
– nyiltakozta akkor lapunknak a rendező, hozzátéve, hogy úgy néz ki, mindent elölről kell kezdeniük Petrovits Genovéva producerrel. „Próbálunk megoldást találni ebben az abszurd helyzetben, hogy elkészíthessük a filmünket, amire már egyszer támogatást nyertünk, csak nem kaptunk”. Filmje történetét így foglalta össze:
Az Anyám, a szörny egy negyven körüli nőről szól, aki belefáradt abba, hogy jelentéktelennek érzi magát, hogy láthatatlan a környezete számára. Egy nap rátalál egy horrorfilmbe illő szörnymaszkra egy eldugott dobozban. Amikor felpróbálja, és belenéz a tükörbe, azt látja, hogy ez az eltorzult, durva arc az az arc, amilyenné az életét megkeserítő kompromisszumok tették. Ez furcsa mód felszabadítóan hat rá. Nem hajlandó többet levenni, ez az ő lázadása. Egy drag bárban talál befogadó közösségre, ahol Monster Lady néven maga is fellép. Miközben önmagát akarja megtalálni, kamasz lánya – aki legalább annyira elveszett, mint ő – végképp magára marad. Mindketten végtelenül magányosak, ugyanakkor kétségbeesetten küzdenek is ellene. Ez a küzdelem érdekel, és az hogy visszatalálhatnak-e egymáshoz.