Universal Pictures / Practical P / Collection Christophel / Collection ChristopheL / AFP
Kultúra

Ha te vagy az első MILF a filmtörténetben, nem könnyű kimászni a skatulyából – Jennifer Coolidge portréja

Magához ölelte a skatulyáját, mégis akkor lett a legjobb, amikor azon kívül kapott esélyt. Nem tűnt fel neki, hogy a komédia az ő útja, pedig olyan természetesen ömlik belőle a disznó, önkritikus humor, mint a levegővétel. Ő Jennifer Coolidge.

Jennifer Coolidge zsenijének egy része nekünk, magyaroknak sajnos elvész a fordításban. Bármilyen fenomenális tud lenni a magyar szinkron, az a humor, amit Coolidge képes egyetlen szótagba sűríteni fátyolos dorombolásával, igazán csak eredeti nyelven érvényesül, főleg, hogy a legpontosabban kiválasztott magyar hang sem tud pontosan ugyanolyan lenni, mint az ő saját hangja. Hogy milyen ellenállhatatlanul vicces a szájából a szállóigévé vált „it makes me want a hot dog real bad”, azt tehát csak az angolul értők sejthetik. De azért az nyelvtudás nélkül is nyilvánvaló, hogy ha valakinek jól áll a fülledt, szándékoltan kétértelmű humor, hát neki igazán jól áll. Jellemző, hogy ezt épp maga Coolidge tudta meg utoljára, hiszen drámai színésznőnek készült, mígnem egy színjátszásórán az egyik társa felvilágosította, hogy teljesen el van tájolódva, és az ő humorérzékével sokkal jobb lehetőségei lennének komikaként. Az illetőnek igaza lett – ám ez nem jelenti azt, hogy a mélység, az árnyékosabb karakterek ne lettek volna ott Coolidge-ban. Csak éppen jó harminc évet kellett várnia, hogy ezt megmutathassa. A Fehér Lótusz viszont a másodvirágzás olyan lehetőségét hozta el neki, amire nem számított – és majdnem vissza is utasított. De ne szaladjunk ennyire előre.

Matt Winkelmeyer / FilmMagic / Getty Images

A „nem nézel ki elég jól”-tól a MILF-ig

Coolidge kisvárosi gyerek volt, Bostontól nem messze töltötte gyerekkorát, apja műanyag holmikat gyártott, míg anyja a családi otthont menedzselte, ők ketten pedig úgy szerették egymást, ahogy Collidge-nak eleddig nem adatott meg. Érdeklődése a szereplés iránt hamar egyértelművé vált, így színházi színészetet tanult, majd huszonegy évesen, ahogy azt a hozzá hasonló színésznőaspiránsok szokták, Los Angelesbe költözött szerencsét próbálni. Ám a nagy kaland kemény pofonokat tartogatott, egy idősotthonban bérelt szobát, szobatársa pedig nem hagyott ki egy alkalmat sem, hogy az orra alá dörgölje a saját sikereit, és azt, hogy szerinte Coolidge sosem kerül majd kamera elé. Egy castingügynökségtől pedig azzal küldték el, hogy nem is hasonlít a fotóira, és sosem kaphat náluk esélyt, ugyanis tőlük „csak jól kinéző emberek kaphatnak szerepet” – mondták ezt a nőnek, aki pár évtizeddel később a MILF szó definíciója lett.

Coolidge mindenesetre jobbnak látta, ha máshol próbálkozik, New Yorkba tette át a székhelyét, ahol egy koktélbárban dolgozott – ugyanott, ahol ekkoriban a szintén színésznőként boldogulni vágyó Sandra Bullock is –, hogy eltartsa magát, és legyen pénze a színészmesterség-tanfolyamokra. Egy ilyen tanfolyamon kapott Coolidge egy újabb, ám a korábbiaknál lényegesen kevésbé kegyetlen, és sokkal inkább hasznosítható tanácsot, amikor egy diáktársa közölte, rosszul látja saját magát, és neki a drámai színészet felől át kellene eveznie a vígjátékok felé, ugyanis született komika. A tanács megragadt Coolidge elméjében, de csak valamivel később kezdett el ennek megfelelően cselekedni, előtte ugyanis más dolga volt: át kellett esnie a bulizós, vad évein, amelyek annyira vadnak sikerültek, hogy az eldurvult kokainfüggősége nyomán rehabon értek véget. Sorstársai közül sokan itt nagyjából be is fejezték volna, ám Coolidge nemcsak végigcsinálta a rehabot, de láthatólag tanult is belőle: bár a szórakozást és az élvezeteket ma sem veti meg, azóta nem került ilyen bajba.

A rehab után megtalálta őt az improvizációs színjátszás, amely végül visszavezette Los Angelesbe, a Groundlings nevű impró-szkeccs társulatba, ahol ekkoriban például Will Ferrell is játszott. A Groundlings műsorain kívül saját standupokat adott elő, és próbálkozott tovább filmes fronton is. Viszonylag későn, harmincegy éves korában kapta első igazán komoly tévészerepét, éspedig a legendás Seinfeldben. A kitörési lehetőség örömét beárnyékolta a családi dráma: anyja épp hasnyálmirigyrákban haldoklott, nem sokkal később meg is halt – ezen a veszteségen pedig Coolidge elmondása szerint a mai napig nem tette túl magát, ez adta A Fehér Lótusz-beli karaktere alapját. De A Fehér Lótusz ekkor még messze volt, előtte Coolidge-ra „majdnem-élmények” hosszú sora várt: a majdnem megvalósult tervek, a majdnem bejött számítások évei. Berendelt, majd visszavont, esetleg elindult, de túl rövid ideig élő projektek, elkaszált pilot-epizódok, egyetlen évadot megélt sorozatok, villanásnyi szerepek, örök libikóka a potenciális áttörésen innen és túl.

Aztán végül csak megérkezett az áttörés: természetesen az Amerikai pitéről van szó, és benne Stifler mamájáról, az első nőről, aki a MILF szót bevezette a popkultúrába és a széles köztudatba, és akinek köszönhetően Jennifer Coolidge tehetsége végre feltűnt Hollywoodnak. És ami egy lendülettel be is tette őt abba a skatulyába, ahol a következő húsz évét eltöltötte. Tagadhatatlan, hogy Coolidge-nek tényleg elképesztő jól áll ez a hangos, leplezetlen, túlszexualizált karakter. Kapott is még néhány ilyet a következő években: a Doktor Szöszi Paulette-je bizonyos értelemben még ikonikusabb volt, mint Stifler mamája, aztán a Jóbarátok apró epizódszerepében és annak spinoffjában, a Joey-ban ugyanezt a figurát kellett hoznia.

Getty Images Eddie Kaye Thomas és Jennifer Coolidge az Amerikai pite című filmben.

Skatulyában

Talán épp e skatulya miatt nem ő kapta végül a Született feleségek Lynette-jének szerepét. Ezzel együtt az ekkoriban – a 2000-es évek első felében járunk – induló sorozatforradalom meg-megtalálta egy-egy epizódszereppel, és a remake-romkom lázból sem maradt ki: a Los Angeles-i tündérmese című Hamupipőke-remake-ben ő alakította a gonosz mostohát. De minden munkája csupa B-kategóriás film mellékszerepe vagy kisebb tévészerep volt. Persze, kényelmesen megélt ezekből – márpedig a kényelem és a hedonizmus szeretete Jennifer Coolidge-ra nemcsak karaktereiben, hanem civilben is jellemző –, de azért aligha erre vágyott, amikor kislányként színészkarrierjét tervezgette. Ezek nyomán Coolidge, hiába könyveltük el Hollywood ügyeletes vicces nénijének, alapvetően kudarcos, az esélyeit elvétett emberként nyilatkozott magáról.

Ki gondolta volna, hogy ikonikus karakterei fogják végül elhozni neki a másodvirágzás lehetőségét. Az új lendületet Coolidge nem másnak tulajdonítja, mint Ariana Grandénak. Ő volt az, aki újjáélesztette a Coolidge iránti rajongást, amikor egy késő esti talkshow-ban őt imitálta, majd felkérte, hogy idézze meg Doktor Szöszi-beli karakterét, Paulette-et a Thank U, Next című dalához készül videóklipben.

7e Art/MGM / Photo12 / AFP Jennifer Coolidge és Reese Witherspoon a Doktor Szöszi egy jelenetében.

Rengeteg új megbízást hozott Coolidge újonnan felívelő csillaga – ám az igazán új utat A Fehér Lótusz hozta el, amit tisztán Mike White-nak köszönhet. Ő és White évtizedes barátok, egy forgatáson találkoztak réges-rég, és White-ot mindig is foglalkoztatta Coolidge örök másodvonalban ragadtsága – minthogy tudta, hogy mire képes. Így, amikor az HBO azzal találta meg White-ot, hogy találjon ki egy olyan sorozatot, ami egyetlen helyszínen játszódik, így néhány szigorú szabályt betartva az épp teljes erővel tomboló Covid-járványban is biztonságosan le lehet forgatni, White támadásba lendült, és közölte: vagy Jennifer Coolidge lehet a szóban forgó sorozat egyik kulcsszereplője, vagy nem hajlandó megcsinálni.

Ahogy a Doktor Szöszi-beli karakterével vannak az emberek, úgy vagyok én vele a valóságban: látni akarom nyerni

fogalmazott Mike White, aki nemcsak azt bizonyította, mennyire jó barát, de azt is, milyen éles szeme van. Coolidge ugyanis bombajó találatnak bizonyult. Persze, csak miután sikerült rávenni, hogy vállalja el a szerepet. Coolidge ugyanis a pandémia miatt épp a világvége-váró önpusztítás legmélyebb bugyrában tapicskolt ekkoriban: elmondása szerint kizárólag pizzán és jégkrémszendvicsen élt, és meg volt győződve róla, hogy épp az emberiség a végnapjait éli. Amikor ebből a mélységből sikerült kirángatnia magát, akkor meg azért akarta passzolni a melót, mert a pizza-jégkrém diéta nyomot hagyott az alakján.

Kizártnak tartottam, hogy ebben az állapotban kamera elé álljak. Nagyon, nagyon közel voltam hozzá, hogy visszautasítsam a szerepet. Szerintem Mike nem is tudja, mennyire közel

– idézte fel Coolidge egy interjúban.

HBO Jennifer Coolidge a Fehér Lótusz sorozat első évadában.

Ám White végül meggyőzte – a többi pedig már filmtörténelem. A kőgazdag, egyszerre kellemetlen és tragikus Tanya karakterének köszönhetők az egyébként is bivalyerős A Fehér Lótusz legemlékezetesebb pillanatai, Coolidge pedig akkorát játszik a szerepben, amire nem volt felkészülve sem a szakma, sem a rajongók. Naná, Mike White ugyanis konkrétan Jennifer Coolidge-ra írta a figurát, és Coolidge maga is részt vett a fejlesztésben – ami annyira megtetszett neki, hogy elmondása szerint a jövőben jobb szeretne olyan projekteket elvállalni, amelyekben ugyancsak alkotótársként kezelik. A legdirektebb életrajzi hasonlóság az elveszített anya: Tanya elhunyt anyja hamvait szétszórni érkezik a hotelbe, Coolidge pedig könnyedén visszanyúlt saját édesanyja elvesztésének még ekkor is eleven emlékéhez. És nemcsak ahhoz: Coolidge a szerep kapcsán végre beszélt a saját sötét időszakairól, a szenvedés elkerülhetetlen egocentrikusságáról, csupa olyasmiről, amiről valahogy a vidám, vicces karakterei kapcsán nemigen kérdezték korábban.

Másodvirágzás

Félreértés ne essék: Coolidge nem épp saját karaktergyilkosságát végzi el, nem vált hirtelen tragikus karakterré, de az a leplezetlen őszinteség, amit a humorában is használ, most már életének felhősebb szakaszaira is kiterjed. Mindenki kedvenc, szexéhes nagymacskájában az utóbbi időszakban adott interjúi és A Fehér Lótusz-beli karaktere nyomán most már látni a magány és a bánat színeit is. Ilyen színek pedig kétségkívül jelen vannak az életében, a szakmai skatulyában és a magánéleti sikertelenségben is.

Nagyon sokszor játszottam MILF-et, és rengeteg szexuális aktust köszönhetek az Amerikai pitének

– fogalmazott nemrég, de a szexkalandokon túl Coolidge nem igazán szerencsés a szerelemben: sosem volt házas, többnyire szingli, és bár töretlenül hiszi, hogy még megtalálhatja a szerelem, nem tagadja, nehéz a párkeresés, főleg, hogy a polgári munkát végző, két lábbal a földön járó férfiak, akikkel együtt járt, jellemzően nem tudtak mit kezdeni a sikereivel. Bár a szerelmi életét ez nem oldja meg, van a férfiaknak egy csoportja, amely bolondul érte: Jennifer Coolidge a meleg férfiak egyik legfontosabb ikonja, alighanem emblematikus karaktereinek túlszexualizáltsága, eltúlzottsága miatt. Nincs olyan queer tévéműsor, ahol ne hangzana el a neve, vagy valamelyik filmes szállóigéje, és civilben is folyton megszólítják, közös fotót kérnek tőle, körülrajongják. Coolidge pedig viszontszereti őket, mivel mellettük nem kell megfelelnie semmilyen hamis nőképnek. „A meleg férfiak nem fizettetik meg veled, ha erős véleményed van. Nagyon szeretem ezt, mert a hetero férfiak nem ilyenek” – nyilatkozta erről.

Márpedig, ha Coolidge-t egyetlen szóval kellene jellemezni, az a szó sokaknak alighanem az „igazi”, a „real” lenne. Épp az benne a szimpatikus, hogy bár egy tanult, a kifinomultságot is jól ismerő nő, mégsem sznob, nem fél hangos, hebrencs és dévaj, no meg legfőképpen tökéletlen lenni. Jennifer Coolidge mestere az önironikus humornak, és mivel nem veszi túl komolyan önmagát, így valóságosnak és emberinek tűnik a civileknek is. Ez a filtermentes, önironikus őszinteség jellemezte a Golden Globe-gálán elmondott köszönőbeszédét is, amivel szerzett magának újabb néhány százezer rajongót. Beszédében – melynek elején letette a szobrot a földre, mondván, nem jár edzeni, nem bírja ilyen sokáig kézben tartani azt – egyszerre volt ott az öröm, a humor, és az a finom, kudarcos szomorúság, amit a humorral csomagolt fogyaszthatóvá. Nem tett úgy, mintha Hollywood egy nagy testvériség lenne, igenis elmondta, hogy a kis szerepek tartották életben, amikor a nagyokról már rég letett.

Olyan nagy álmaim és terveim voltak fiatal koromban, amelyeket aztán, tudják, úgy meghiúsított az élet

– fogalmazott, mielőtt az ekkor már örömkönnyeket ontó Mike White-nak megköszönte a szerepet, amelynek nyomán a szomszédai köszönnek neki, és partikra hívják, azok is, akik korábban szóba se álltak vele.

Evans Vestal Ward / NBC / Getty Images Sydney Sweeney, Natasha Rothwell, Mike White, Connie Britton, Jennifer Coolidge és Alexandra Daddario a 74. Primetime Emmy-díjátadón 2022. szeptember 12-én.

A beszéde nem csak új drukkereket szerzett neki: rajongói egy része azért kezdett kampányolni, hogy Coolidge legyen az idei Oscar-gála háziasszonya. A poszt persze már elkelt, de Coolidge amúgy sem kér a presztízs melóból: mint nyilatkozta, a teljes estét levezényelni túl sok munka, sokkal jobb szórakozás, ha csak pár percig kell színpadon lenni. Illetve attól is tart, hogy netán valakinek a tyúkszemére lépne: túlságosan szereti a perverz, disznó poénokat, manapság pedig az ilyesmiért kikaphat. Sebaj, azokra is lesz alkalma hamarosan: nemsokára forog a Doktor Szöszi 3., amelyben Coolidge újra a legendás Paulette bőrébe bújhat. Hogy A Fehér Lótusz és a Golden Globe hoz-e gazdagabb szerepeket, azt egyelőre nem tudni – de szégyenletes pazarlás lenne nem meglovagolni Jennifer Coolidge új csúcsokat ostromló népszerűségét.

Ajánlott videó