Kultúra

Az Állami Számvevőszék szerint indokolt volt a kultúrtao eltörlése

Az Állami Számvevőszék húsz előadó-művészeti szervezetet ellenőrzött, és az eredmények alapján az arra jutott, indokolt volt a változtatás.

Húsz kockázati alapon kiválasztott előadó-művészeti szervezet tao-költéseinek ellenőrzése után az Állami Számvevőszék arra jutott, hogy a kultúr-tao korábban hatályos szabályainak 2019 januári eltörlése indokolt volt. Ezt azzal indokolták, hogy a vizsgált szervezetek felénél találtak valamilyen problémát, ez alapján pedig arra jutottak, hogy a 2009-től működő támogatási rendszerben nem volt biztosítva, hogy ezen közpénzeket a szervezetek hatékonyan és gazdaságosan, valamint arra költötték-e el, amire kapták. Az átalakításokra azért is volt szükség, mert a kulturális tao-bevétel közpénz, hisz ha nem ezen szervezetekhez kerül, akkor közvetlenül a központi költségvetés bevételeit növeli. Így ezen pénzek átlátható, ellenőrizhető és elszámoltatható elköltéséről gondoskodni kell, a visszaélések alapján viszont ez nem valósult meg. Minderről a szervezet százötven éves történetének első videós sajtótájékoztatóján beszélt Pető Krisztina felügyeleti vezető.

A gazdálkodó szervezetek adói közül a társasági adó a legmagasabb összegű adónem, amely 2017-ben 624,9 milliárd forint volt, ezzel a központi költségvetés összes bevétele közül a negyedik legnagyobb összegű adóbevétel volt. A 2019-es eltörlésig a társasági adót fizetők dönthettek úgy, hogy a befizetett adójukat filmek és előadó-művészeti szervezetek, esetleg látvány-csapatsport támogatására ajánlják fel. 2017-ben – mely év jelen vizsgálat tárgya volt – 852 adózó támogatott adójával előadó-művészeti tevékenységeket, 240 ilyen szervezet kapott tao-pénzt, összesen több mint 26 milliárd forint értékben.

Ezek közül húsz szervezetet választottak ki ellenőrzésre, melyek összesen 8,4 milliárd forintnyi taót kaptak 2017-ben, a részletes adatokat a NAV táblázata tartalmazza:

A vizsgálat ezen közül tíz szervezetnél találta rendben az ügymenetet, tíznél viszont hiányoztak a szabályszerű felhasználás és annak bizonyításának feltételei. 

A DNS-Dumaszínház, az ICON Produkció és a Táncművészetért Nkft. a társasági adó támogatások felhasználásáról nem számolt el, illetve azokról nem vezetett elkülönített, naprakész nyilvántartást. A Globe Production Nkft., a Finálé Színház Nkft., az Eurotánc Alapítvány és a Coincidance Nkft. esetében elszámolás volt ugyan, de nyilvántartást ők sem vezettek, így az elszámolásukat nem tudták mivel alátámasztani. Három szervezet pedig, az Esztrád Színház, az Art Anzix Színház és a FREGOLI Színészegylet a vizsgálat három követelményéből egynek sem felelt meg: nem készült elszámolás, nem volt nyilvántartásuk sem az elköltött tao sorsáról, ezen felül nem tettek eleget az ún. közreműködési kötelezettségnek, azaz nem fogadták a székhelyükre megküldött jognyilatkozatokat, és nem tették elérhetővé a taóval kapcsolatos dokumentumokat. A Rivalda Stúdió Nkft., a CENTER LINE NKft., a Csimborasszó Nkft., a Szöveg Színház, a ZIKKURAT Kft., a Függetlenül Egymással, a Fogi Színháza, az Angolnyelvű Színház, a Hadart Nkft. és a SOLSTICE Nkft. esetében a kultúr-taóval kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások elkészültek és rendben is találták őket.

Mint ismeretes, 2019. január 1-jétől megszűnt a társasági adóból az előadó-művészeti szervezetek támogatása, mely döntés érthető mód érzékenyen érintette az addig ezekre a bevételekre nagyban támaszkodó szervezeteket, így a döntéssel kapcsolatban komoly felháborodás volt a szakmában, a kultúratámogatással kapcsolatos viták egyik kiindulópontja máig a kultúr-tao kérdése (például az, hogy nem világos, a kormány milyen szempontrendszer alapján osztja a taopótló többlettámogatásokat). Ezt az ÁSZ is érzékelte, többek között ezért is tartották indokoltnak jelen ellenőrzés elvégzését. A teljes dokumentumot itt lehet elolvasni.

Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik