Kultúra

Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa

Új tulajdonosa betekintést engedett a korábbi miniszterelnök egykori otthona, az épp megújuló Róheim-villa szobáiba.

Felújítják a Stefánia úti Róheim-villát – járta be a hír másfél évvel ezelőtt a magyar sajtót, miután a Magyar Corvin-lánc Testület vezetője, Klinghammer István a köztelevízióban bejelentette:

a kormány 2016 decemberében nekik adta a zuglói Róheim-villát, azt pedig rövidesen a testület székházává alakítják majd.

A hír nem volt épp új, hiszen a döntés már 2015-ben megszületett, 2018 októberében azonban újabb kormányhatározattal erősítették meg. Az ezt tartalmazó Magyar Közlöny-számból kiderül, hogy a kormány

2018-ban száz, 2019-ben pedig további hétszáz millió forintnyi közpénzzel

kívánja támogatni az ügyet, az ezen túl szükséges forrásokat pedig az írás szerint a 2019-ben és 2020-ban kell biztosítani.

A Városliget szomszédságában nyújtózó, a századfordulóra kialakult zuglói villanegyed szélén, a Hermina út 45. számú telken álló épület 2005 óta üres, a padlás hosszú ideje tartó beázása, illetve a gazdátlanság pedig sokat rontott az állapotán, így a Klinghammer által említett szakértők másfél milliárd forintra becsülték a külső, illetve ugyanennyire a belső felújítás költségét.

A Corvin-lánc

A Szent István-rend utáni legmagasabb állami kitüntetést 1930-ban Horthy Miklós alapította, 1943 után azonban közel hatvanéves szünet következett, hiszen legközelebb csak 2001-ben, az első Orbán-kormány idején tüntettek ki vele a hazai közgondolkodás jobbításához, illetve a tudományhoz és kultúrához hozzájáruló magyarokat.

 

A következő évben a Fidesz alulmaradt a választáson, Orbán utódja, Medgyessy Péter és kormánya azonban nem kívánta folytatni a Horthy-érában született hagyományt, így a Magyar Corvin-lánc Irodát ekkor vezető Schmidt Máriát menesztették, a kitüntetést pedig egy évtizeden át nem osztották ki újra.

A második Orbán-kormány 2011-ben egy törvényben erősítette meg a hetven évvel korábban hozott rendelkezést: tizenötben maximalizálták az adományozottak számát, ezt a számot azonban azóta sem érték el. Ma tizenhárman birtokolják az elmúlt tíz évben kétszer átadott (2012, 2018) kitüntetést, köztük a testület elnöke, az MTA korábbi vezetője, Vizi E. Szilveszter,  az Akadémiát ma irányító Lovász László matematikus és a szobrász, Melocco Miklós.

 

A Corvin-lánc a kormánypárt általi újbóli életre hívása óta elhunyt tagok közt a zongoraművész-karmester Kocsis Zoltán, az író-történész John Lukacs, az építész Makovecz Imre, a Nobel-díjas kémikus Oláh György, a hidrogénbomba atyjaként emlegetett Teller Ede, az Abigéllel számos országban ismertté vált Szabó Magda és az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos nevét is megtalálhatjuk, de a két világháború közt a láncot viselők listáján a zeneszerző Dohnányi Ernő, Hubay Jenő és Lehár Ferenc mellett a vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Klebelsberg Kuno, a szobrász Zala György, a történész Hóman Bálint, valamint a Nemzeti Alaptantervbe most beillesztett író, Herczeg Ferenc neve is feltűnik.

Az 1899–1900-ban megszületett, Pollák Manó terveit dicsérő neobarokk, neoreneszánsz, szecessziós és mór jegyeket egyaránt rejtő épület a fakereskedő Róheim Sámuel és felesége, Schultz Leontine számára épült, visszafogott külseje mögött pedig elképesztően izgalmas belső rejtőzik – derül ki a Magyar Corvin-lánc Testület által megosztott nyolcperces videóanyagból, amit a zuglói építészet- és helytörténettel foglalkozó zugLOVE fedezett fel.

 

 

A művészeti alkotásokkal és Malisek Károly nagy méretű fali műhímzéseivel tömött terekben csodás csillárok, a részben Zsolnay-kerámiából megformázott, zodiákus jegyeket rejtő kazettás mennyezet, a szintén a pécsi gyár adta padlócsempés télikert, gyönyörűen faragott lépcsőkorlátok, sőt, egy arab terem is mutatták az építtető gazdagságát.

Az arab terem részlete. Fotó: Dwight79

1917-től azonban a miniszterelnöki széket kétszer is elfoglaló (1903–1905; 1913–1917) borosjenői és szegedi gróf Tisza István is a ház földszintjén élt, sőt, a három merényletet is túlélt arisztokrata politikus élete utolsó perceit is itt töltötte: az Osztrák-Magyar Monarchiából való kilépést hozó vértelen őszirózsás forradalom győzelmének napján, 1918. október 31-én

máig tisztázatlan módon agyonlőtték, miután az épületet őrző csendőrök parancsot kaptak a villa elhagyására. Az elkövetők, illetve megbízóik kiléte máig nem tisztázott.

A gyilkosság helyszíne. Fotó: Érdekes Ujság, 1920. augusztus 2.

A gazdasági világválság, a trianoni döntés hozta piacszűkülés, illetve a szerencsétlenül felvett hitelek miatt a harmincas évek derekára szörnyű anyagi helyzetbe kerülő Róheimek – így az Ausztrália, Új-Guinea és Mexikó néprajzi kutatójaként, illetve pszichoanalitikusként világhírűvé vált Géza – által 1938-ig használt villa 1936-ban az ott már évek óta lakást bérlő báró Waldbott (von Bassenheim ) család egyik tagja, Waldbott Ödönné tulajdonába került, az elszegényedett kereskedő és családja pedig visszahúzódott egy kisebb lakrészbe.

A következő években Samu és Ödön is elhunyt, a nők és a család egy része azonban egészen az államosításig maradtak a falak közt: Róheim özvegye a Chevra Kadisa Amerikai úti szeretetotthonában töltötte élete utolsó éveit, a báróné pedig a Várhegy tövében álló Bethlen-udvarba költözött – írja Buza Péter a Budapest folyóirat legfrissebb számában.

Az arab terem részlete. Fotó: Magyar Corvin-lánc Testület

A kiürült épületbe rövid időre az ÁVH költözött, mellette a háborús árvákat befogadó Elhagyott Gyermekek Otthonának is jutott hely. Egyik szervezet sem maradt sokáig, hiszen 1946-ban már a Táncsics Mihály Ifjúsági Kollégium birtokolta a villát, ami ennek köszönhetően a következő három évben az Ifjúmunkás Otthonok Országos Szövetsége számos rendezvényének adott otthont.

1949-ben végül munkások helyett mozgássérültek, illetve hátrányos helyzetűek kapták meg az épületet:

a Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy által a századfordulón alapított

Nyomorék Gyermekek Otthona – ekkor már Nyomorék Gyermekek Állami Gyógypedagógiai Foglalkoztató Intézete, de neve később többször változott –, illetve az Állami Ipari Kiképző Otthon fiatal lakói költöztek a szobákba, akik nem csak itt éltek, de munkát és oktatást is a házon belül kaptak.

Építtető és építész

A Stuttgartban és Párizsban tanult Pollák Manó (1854-1937) számos bérházat, illetve épületbővítést tervezett, életművét azonban olyan óriások is fémjelzik, mint a Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének számos alkalommal átépített egykori székháza (VI. Jókai utca 4., 1909-1910), illetve a ma Szlovákiához tartozó fürdőváros, Pöstyén szecessziós fürdőóriása.

A villa megrendelője, Róheim Sámuel a Délvidékről indulva vált az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb épületfa-kereskedőjévé, de nem csak vállalkozóként, hanem településalapítóként is ismert volt: a századfordulón ugyanis a váci püspökségtől megvásárolt, a gödöllői dombvidéken fekvő területen alapította meg Erdőkertest, ahol előbb téglagyárat épített, majd közel ezer lakótelket, úthálózatot, iskola-, temető- és piachelyet jelöltetett ki, sőt, itt készült el az ország első villamos vontatású vasútvonala is. A fakereskedő az egyik utcát, valamint az ország egyetlen magaslati fürdőjének otthont adott hegyet akkor tizenéves fiáról, a már említett Gézáról (1891–1953) nevezte el.

Az akkor már nem Hermina, hanem Május 1. nevet viselő útra néző épület akadálymentesítésére és a fiatalok ellátásához szükséges eszközökkel való megtöltésére ennek ellenére soha nem került sor, noha a hetvenes években egy liftet építettek az udvari szárnyra.

8 fotó megtekintése

Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa

Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa

Fotó megosztása:

Az épület revitalizációját szorgalmazó ötletek az ezredforduló után sorra váltották egymást – 2009-ben a kormány például az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH) adta volna az épületet, hogy ott zsidó iskolát hozzanak létre, a műemléki védettséget élvező ház állapota miatt azonban erre végül nem került sor.

Néhány éve a Tisza István Baráti Társaság is bejelentkezett érte, vállalva, hogy teljesen felújítja a villát, a kormány azonban másként döntött, most pedig úgy tűnik, hogy az

abszurd módon épp a kitüntetést alapító Horthy-rendszer fasizmus felé haladása miatt a tengerentúlra menekült Róheim Géza emlékére

Collegium Roheimnek nevezett épület rövidesen tényleg eljut a megvalósulásig, így pedig a századfordulón épített örökség egy újabb rejtett csodája menekülhet meg a biztos pusztulástól.

Egy évvel ezelőtt kiderült, hogy a sikerhez azonban a tervezettnél jóval nagyobb összegre van szükség, hiszen a kormány 2019 februárjában egy rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a szomszédos Pálma utca 4. számú épületet is magában foglaló felújítást.

Törött Zsolnay-épületkerámia az épület egyik termében. Fotó: Magyar Corvin-lánc Testület

Két hónappal később további legfeljebb 167 279 000 forintnyi támogatást ítélt meg a projektnek a 2019. évi költségvetésből, sőt, a határozatban foglaltak szerint idén

legfeljebb további 6,63 milliárd forintot biztosít a munkák befejezésére.

8 fotó megtekintése

Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa

Csodákat rejt a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a hosszú időn át elhagyatott zuglói villa

Fotó megosztása:

Félő persze, hogy a Magyar Corvin-lánc Testület székházává váló épületben csak egy szűk réteg láthatja majd a Gül Baba türbéjét és a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát is helyreállító, Ybl-díjjal is kitüntetett Mányi István vezette munkák eredményét, bár az építész a Budapest folyóiratnak kijelentette: a testület előtt áll a lehetőség, hogy a századfordulós tereket megnyissa különböző – kormányzati, kerületi vagy társadalmi – szervezetek rendezvényei előtt.

A tervező mindemellett a projekt célkitűzéseit is megosztotta a lappal:

az arab szobából szivarszalon lesz, a könyvtár marad könyvtár, a Tisza halálát látott zodiákus terem ebédlővé válik, a télikert pedig újra télikertként szolgál majd. Az utólag födémmel megosztott hallt eredeti állapotának megfelelően kétszintes térbelsővel állítják helyre, benne Tisza István-emlékfallal. A teraszkapcsolatos nagy ebédlő zeneszoba lesz, de használható lesz fogadásokra is, míg a tetőtérben lakosztályokat alakítanak ki a nem fővárosi vendégek számára.

Az emeletre vezető lépcsőház korlátjának részlete. Fotó: Magyar Corvin-lánc Testület

Reméljük, mindezek után az épület nem jár majd úgy, mint a szintén pazarul helyreállított, de a halandók számára szinte bejárhatatlan Lendvay utcai Fidesz-székház, melynek kevesek által ismert, szintén egy fakereskedő megrendelésére megálmodott századfordulós tereit januárban derítettük fel.

Évtizedeken át a Fidesz-székház falában bújt meg az év végi botrányt okozó Magyarország-térkép
A Fidesz-székház történetét bemutató cikkünk után Kubatov Gábor azzal kereste meg lapunkat: járjuk be a két éve felújított, a századforduló eleganciáját ma is őrző Lendvay utcai épületét. Éltünk a felajánlással.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.