Kultúra

Hova menjünk bulizni, ha egy kulthely se marad?

A Kuplung bezárásával egy újabb szűnt meg Budapest kultikus szórakozóhelyei közül, és még hány ilyen történt az elmúlt években!

A fizetős bulikat sokan úgy próbálták sikerrel kikerülni, hogy a Caesar legendás dohányzóján keresztül másztak be, amit utána lefedtek egy ilyen fémhálóval, de azt szétszedték, és szöktek be tovább.

– ilyen volt egykor a Kuplung.

Most, hogy a bulinegyedet ellepték a legénybúcsúsok, a kerület nagy része átalakult és óriási üzletet rejt magában, és úgy féltjük a régi fényét, mintha először temetnénk a környéket. Pedig már majdnem 15 éve is a romkocsmák korszakának végét kiáltotta a sajtó. A Kuplung bezárása viszont egy újabb mérföldkő, lassan tényleg az utolsó eredeti romkocsma is feladja, rövid időn belül Belső-Erzsébetvárosban és a Király utca Terézvároshoz tartozó oldalán lépni sem lehet a menő szórakozóhelyektől és a luxusapartmanoktól. A kultúrát és alkoholt kereső magyar közönség meg költözhet eggyel arrébb a nyolcadik kerületbe, hogy majd ott jelentsék a lakók az új negyed ikonikus helyeit.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

De egyelőre a nyolcadik kerületben még javában zajlik a dzsentrifikáció, oda nem ma és nem is holnap vonul át a tömeg, hanem Belső-Erzsébetváros és vonzáskörzete adja most is a legtöbb törzshelyet a helyieknek. Illetve lassan csak adta, apránként szóródik szét Budapest, egyenként veszítjük el a kultikus kocsmáinkat politikai vagy üzleti okokból, a helyükön vagy marad az üres és lerobbant üzlethelyiség, esetleg kinő egy újépítésű lakóház, csak úgy, mint a Kuplung esetében. Máskor a régi vágású kocsmák nem bírják a tempót: a 19. századra visszanyúló Kazinczy 53-ban bezárt a Wichmann, és világörökségi védőterület ide vagy oda, nem lepődnénk meg, ha ott is egy új szálloda nőne ki – csak úgy, ahogy a Mika Tivadarnál is már a szálloda az első. A Wichmann viszont nem tartozott a klasszikus romkocsmák közé, azokból nem sokat tudunk felsorolni, a kétezres évektől tűntek fel és el a belvárosból. Az egyetlen biztos pontnak a Szimpla kert tűnik a Kazinczy utcában.

Szimpla (2004-től napjainkig)

A Szimpla régen annyira nem volt turistás, hogy délutánonként ott készültem az emelt töri érettségimre, mert ott volt kb. a legolcsóbb a kávé a környéken.

Szimpla a Király utcában 2002-ben
Fotó: Szimpla

Zsendovits Ábelék helyéről már 2007-ben is úgy fogalmazott a Magyar Narancs, hogy „romkocsmahullám egyetlen túlélője a Belső-Erzsébetvárosban.” Kezdetben a budai Ráckert és a ma is üresen, szarszagúan rohadó Balettintézet oldalában működő Tütü tangó után maradt űrt igyekezték pótolni: először 2001-ben a Kis Szimpla nyílt meg a Kertész utcában, aztán hamar kellett egy nyári B terv, ahova kiülhetnek az emberek Pesten. Az első ilyen a Király utca és a Kazinczy utca sarkán, a mai játszótér mögött volt. Futótűzként terjedt a kert híre, ezután nyitott meg a Dupla a Kertész utcában, majd a Kiskert a Hegedű utcában. Az ingatlanok és udvarok bérbevételéért folyamatosan meg kellett küzdeniük, míg a megtalálták a Szimpla végleges helyét a Kazinczy utca másik végében, amit 2005-ben éppen az éjjeli zár megszegése miatt akartak lakat alá tenni.

Ma a turisták sorban állnak a hely előtt, és a bulinegyed egyik  fő bűnbakja lett a Szimplából – a Fogas/Instant mellett – a Gozsdu és a villódzó kocsmák helyett, pedig nézhetnénk úgy is, hogy ez legalább még megmaradt. Akkor is, ha a magyarok teljesen kiszorultak a romos udvarból.

Fotó: Berecz Valter / 24.hu

Ráckert (1997-2004)

Az alfa, az első, a minden kezdete, és egyben a Ráckerté a legszomorúbb történet is. Arról a budai (!) romkocsma-elődről van szó, ahol 1998-ban még 180 forint volt a sör és 40 a bor decije. A Hadnagy utcai kultúrhelynek csak egy hibája volt: rossz kertet nézett ki magának.

A minimum félévezredes múltra visszatekintő Rác fürdő lába adott otthont a kocsmának, amit a később 11 milliárdos beruházással újítottak fel, hogy azóta is ott pusztuljon, ahogy van. Luxusszálló és fürdő épült ki, a Citadelláig vezető sikló pedig egyelőre csak egy szép terv, de a befektetői körök kusza szálai még nem engedték kinyitni a komplexumot. A legutóbbi hírek szerint a főváros lehet egyszer az üzemeltető az arabokat kiütve, vagy a kormányközeli bizalmasok kaparinthatják meg a fürdőt.

A Rác fürdő 2017. januárjában
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Bár a második végleges bezárás előtt, 2003-ban még szó volt arról, hogy az építkezés végeztével, a fürdő másik oldalán születhet újjá a Ráckert, erről ma már nincs szó. Az egykori tulajdonos, Foitl András 2014-ben a bulinegyedbe költözött, és a Dob utcában kezdte elölről a Rácskerttel, ami még mindig az egyik legélhetőbb a választás a környéken, nincs tömeg, se stagparty óriásfasznak öltözött britekkel.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Sirály (2006-2013)

Sirálynak az volt még nagy pillanata amikor hónapokig ott lakott a Peer Krisztián és néha előkerült pizsiben.

Fotó: Beliczay László / MTI

Az Auróra Király utcai elődjének legalább annyira megnehezítette a kerület a helyzetét, mint most a folytatásnak politikai okokat sejtve a háttérben. A Kuplung és a környék tekintetében viszont az a lényeg, hogy a Király 50. még mindig üresen áll. A foglaltházat senki sem akarta békén hagyni. „A Bánkitó eleve a sirályos időkben indult, az pedig már politikusan jött létre, hiszen egy foglaltház volt. Akkor még egyébként MSZP-kormány volt, de ők is basztattak minket. A Sirály miatt elkezdtük beletolni a fesztiválba a politikai kontentet, és azt vettük észre, hogy ez formálja a közönséget” – nyilatkozta még az idei Bánkitó előtt Schönberger Ádám, a Sirályt is alapító Marom Egyesület elnöke a 24.hu-nak.

A Sirály (SRLY) szórakozóhely szimpatizánsai hivatalosan bejelentett utcai felvonulással költözködnek a fõvárosnak visszaadott Király utcai helyiségbõl a közösségi tér új helyszínére, a VIII. kerületi Vas utcába 2013. áprilisában
Fotó: Mohai Balázs / MTI

A fővárosi önkormányzat záratta be a helyet zavaros tulajdoni viszonyokra, az épület életveszélyes állapotára hivatkozva, de a többség politikai erőket látott az akció mögött, miután a Sirályban szervezhették meg a Lendvay utcai pártszékház elfoglalását. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) milliókért őriztette az ingatlant, miközben egymilliós bérleti díjról mondott le még 2014-ben. Volt, hogy pályázatot is kiírtak az épület sorsáról, de az egykori Sirály a mai napig üresen áll.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Mumus (2004-2010)

Mumus a Kis Diófa utcában
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A Mumus szintén az első sorban állt a romkocsma-forradalom idején. Először a Kis Diófa 16. szám alatt működött egy 1840-ben épített, eredetileg egyszintes lakóház aljában. A Mi Erzsébetvárosunk szerint 2010 óta bontásra ítélt a ház, de az erősen húgyszagú exMumuson még mindig ott a tábla, és senki nem kezd vele semmit. A fényképészeti műteremként is funkcionáló épület nem talált vevőre, a Mumus viszont kicsit arrébb költözött, és még egy ideig eléldegélt. Az akkor még szárnyait se bontogató Gozsduban lelt pár évig otthonra, tipikusan olyan romkocsma volt, ami nem akart több lenni. Bár ősrégi fórumok szerint a kidobók finoman szólva is durván végezték a munkájukat, maradt némi űr a hely után. Érdekes visszaolvasni a hely 2010-es facebookos bejegyzéseit, ahol még az éjféli zár ellen kampányoltak, pont úgy, ahogy az utódok a februári népszavazás előtt. A soron következő Lokál sem élte túl a bulinegyedet, az udvar pedig üres.

Mumus és később a Lokál bejárata a Dob utcában
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Szóda (2004-2016)

Majdnem egy éve, mikor a bulinegyeddel kapcsolatos viták egyre csak fokozódtak, az önkormányzat kocsmastopot vezetett be, nem ad ki több szórakozóhelynek való helyiséget. A történelem ismétli magát: több mint tíz évvel ezelőtt is zúgolódtak a lakók, pedig akkor még hol voltak a brit turisták? 2005-ben az Index már a környék és a kellemes kerthelyiségek végét vizionálta, elvégre a kerületi vezetés a mostanihoz hasonló módszerekkel próbálta visszaszorítani a bulizókat és a hangos udvarokat. A Szóda ott volt az romkocsmák alapítótagjai közt, sokan nem is a Wesselényi utcai helyiséget siratják, hanem a Dob utca 19-re vagy a József nádor térre emlékeznek.


Először a Dob utcában működött a Szóda udvar egy évig, az üzemeltetők a Gozsduval szemben, abban a Dob utca 19-ben találtak egy udvart amire ma már rá sem ismernének az egykori vendégek: a földszintes lakóépületet a 19. század első harmadában húzták fel a Síp és a Dob sarkán Brein Ignác tervei alapján, a klasszicista homlokzatot Hild József 1836-ban egységesítette egy ráépítéssel. Az épületet 1949-ben műemlékké nyilvánították, 2003-ban omlásveszély miatt a lakókat kiköltöztették, és a főfalak kivételével 2012 és 2014 között lebontották. Az eredeti architektúrát állították vissza, ma hostel és az egykoron a Klauzál téren is működő Ellátóház üzemel benne.

Ellátó ház a régi Szóda helyén
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A szódások egy év után, 2005-ben kerületet cseréltek, és a ma már Tiborcz Istvánékhoz köthető József nádor tér törmelékei mellett, a volt Postabank épületének belső udvarába vándorolt a kocsma. A szódások azonban nemcsak kerthelyiségben gondolkodtak, és a leghosszabb ideig a Wesselényi utcai Szóda Bár és Mulató működött, ami szépen lassan vesztette el a kultikus jelentőségét, és lett belőle Gettó gulyás. Most már inkább a vele szemben lévő Úri muri van meg a fiatalok többségének – legalábbis a Színművészetire járóknak és filmeseknek – , ha a Wesselényiről van szó.

Gettó gulyás a Wesselényi utcában
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Instant (2009-2017-és tovább)

Az Instant arról volt híres, hogy a külföldiek kurva sok piát kértek ki, és a pénztelen, fiatal magyarok oda jártak cápázni. Mindig ott maradtak az őrizetlen piák, és ingyen be lehetett rúgni.

Az Instant (volt) az egyik bizonyíték arra, hogy nem lehet teljesen a hetedik kerületre leszűkíteni a vigalmi negyedet. A Nagymező utca közepén, az Andrássy úton túl nyílt a város talán legnagyobb romkocsma-univerzuma, ahova régebben még a magyarok is előszeretettel mentek bulizni. Főleg azért is választotta sok budapesti, mert az Instantban minden nap volt buli, és ember. Aztán a Szimplával és Fogassal párhuzamosan az Instant is egyre turistásodott, a magyar közönség jó része valahogy kiszorult a kígyózó sorokból. A romos épület új gazdájára sem kellett olyan sokat várni, ráadásul az luxushotel körül Tiborcz üzlettársa is előkerült.


Kerámiadobozzal leszúrt luxushotel lehet egy Nagymező utcai bérházból
Az épületből nemrég kiköltöztetett Instant bulizóinak helyét nemsokára hotelszobák vehetik át, a színfalak mögött pedig kormányközeli szálak futnak.

Az 1880-as években klasszicista jegyeket hordozó épület nagyjából túlélte a második világháborút, de ettől még egyértelmű volt, hogy nem maradhat örökké romos szórakozóhely ruhatár-labirintusokkal, ezernyi szinttel. A Rockwood Holding befektető cég már 2008-ban butikhotelt képzelt el a Nagymező és az Ó utca sarkán, ami majdnem szerkezetkész a másfél évvel ezelőtti bezárás után. A volt Instant nem volt műemlék, akkora építészeti értékekkel sem bírt, de hozzánk nőtt, pláne, hogy az Akácfa utcába költözött Fogassal egybeolvadt szórakozóhely már egy más közönséget vonz. Egy valódi buliutca lett az Akácfából étteremmel, más-más műfajokat képviselő szórakozóhelyekkel, ami a bulinegyed végét követelő helyiek kisebb csoportja szerint az egyik legnagyobb probléma Belső-Erzsébetvárosban.

Fotó: Beliczay László / MTI
Az épülő hotel a Nagymező utcában
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Corvintető (2007-2018)

A Corvintetőről csak az jut eszembe sajnos, hogy egyszer egy francia és egy spanyol csajt egyszerre sikerült onnan hazavinni.

A Corvintető 2007-ben
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Az egyik legutolsó bástya a klasszikus szórakozóhelyek palettáján a Corvintető volt. Mielőtt a rooftop bárok még azt se tudták, hogy mi az a hashtag, a Blahánál, a Corvin áruház tetején már akkor jackpotot érő panoráma nyílt a városra. Ha más nem marad meg a Corvintetőből, akkor az ezernyi lépcsőfok tuti, vagy a fix szerdai program, a Rewind Palotaival. A szórakozóhelynek egyelőre vége. A nyolcadik kerületi önkormányzat ugyanis költözésre kényszerítette a Corvin Clubot: egy drograzzia után azonnali hatállyal végrehajtandó határozatban tettek lakatot a kapura. A Blaha Lujza téri épület ugye már a nyolcadik kerülethez tartozik, de még bőven az erzsébetvárosi bulinegyeddel kötjük össze. Ha viszont a Corvin jóval beljebb a Népszínház utcán is túl tűnik fel, akkor biztos, hogy szépen lassan beismeri Budapest, hogy a turistáké lehet a Zsidónegyed, mi pedig megyünk kicsit kijjebb. Arrafelé viszont egy szigorúbb csendrendeleten kell lazítania a kerületnek a buliért.

Az épület eredeti homlokzatát mintázó háló fedi a felújítás alatt álló Corvin áruház köré felállított állványzatot a fővárosi Blaha Lujza téren
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Tűzraktér (2005-2008, 2008-2011)

Tűzraktárban – amikor a Tűzoltó utcában volt – az volt a program, hogy mindenki beszökött a lezárt épületbe, és felment a tetőre.

A volt Laboratóriumi Műszergyár romos, évek óta használaton kívül álló épülete a főváros
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Nem végződött a happy enddel a Tűzraktár majd Tűzraktér sorsa sem. Kulturális törekvéssel nyílt meg először a Tűzoltó utcában a Laboratóriumi Műszergyár romos, évek óta használaton kívül álló épületében a Tűzraktár  kocsmával, próbateremmel, színházteremmel, galériával, koncertteremmel. 2008-ban költöztek át a hatodik kerületbe, a Terézvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium helyére, de az önkormányzat 2011-ben záratta be a helyet.

A Tűzraktér Független Kulturális Központ  VI.kerületi belső udvara 2011-ben
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Egy rakás kultikus szórakozóhely zárt be az elmúlt nyolc évben
Nem az Auróra és a Dürer Kert lenne az első veszteség a 2010-es évek budapesti koncertéletében.

Ugyanúgy, ahogy most az Auróránál vagy a Corvintetőnél, az önkormányzat a Tűzraktérnek sem hagyott túl sok haladékot, egy lépést kihagyva, felszólítás nélkül tettek pecsétet az ajtókra, és a Kreatív díjkiosztójának éjjelén küldték ki a vendégeket. A slusszpoén, hogy az egykori Tűzraktér épülete a mai napig üresen áll.

A Tüzraktér majd később Iskola nevű szórakozóhely a Hegedű utcában
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ragadozó féreg terjed Európában

Egy ragadozó laposféreg terjed gyors ütemben kontinensünk nyugati részén, a lebontásban kulcsfontosságú szerepet játszó puhatestűeket pusztítja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.