A hónap elején került a mozikba a Budapest Noir, amely Kondor Vilmos 2008-as krimijéből készült.
A már külföldön is sikeres alkotással kapcsolatban a wmn.hu-nak adott interjút a rejtőzködő író, aki elárulta, sokáig meg sem akarta nézni, mígnem aztán rávette magát és nemrég beült a moziba.
Hetek óta fejfájással ébredtem az éjszaka közepén, ültem az ágy szélén – nehéz időszak volt. Legfőképpen azért, mert kétlem, hogy a Budapest Noirból valaha még újabb filmváltozat készül. Ha Budapest Noir, akkor ez az egy lesz az. És tudom, hogy egy írót a legtöbbször egyetlen könyv határoz meg. Nagyon kevés olyan író akad, akinek a nevéről rögtön három regény jut eszembe. De még egy regényt is jóval több idő elolvasni, mint megnézni a filmadaptációját, így a legtöbb ember fejében a film marad meg róla. Amikor eladtam a megfilmesítés jogait, tudtam, milyen felelősség társul ehhez.
—mondta az író.
Kondor elárulta, hogy miután átadta a produkciónak a jogokat, nem konzultáltak vele és az adaptáció a néhai Szekér András által írt forgatókönyvet is már csak a forgatáson vette a kezébe.
Korábban az HBO vásárolta meg a jogokat, de egyetlen karaktervázlaton kívül ők sem kértek tőlem semmit. Az általuk elkészített nyolc forgatókönyvből – ami egy tervezett sorozathoz készült – egyetlen sort sem olvastam. Azt sem tudtam, ki írta őket.
Többször kértek arra, hogy írjam én a forgatókönyvet, de mindig nemet mondtam. Az én hibám, hogy úgy hittem, ettől még néha megkeresnek, megmutatják az elkészült változatokat, kikérik a véleményem.
Az író azt is felfedte, hogy a mozifilm terve előtt arról volt szó, hogy az HBO sorozatot készít a regényből:
Az HBO akkori elnöke nagyon el volt szánva erre a projektre, és mindent megkapott: nemcsak az első regény, hanem a további részek jogait, sőt a karakterek jogait is arra az esetre, ha a regényeken túl is továbbfejlesztenék a történetet. Nekem pedig az HBO neve, és az akkoriban látott sorozatai garanciát jelentettek. Úgy gondoltam, ennek a gárdának szabad kezet adhatok, mert a végeredményre mindannyian büszkék lehetünk. Csakhogy ezt a hölgyet egyszer csak leváltották, vagy felmondott – nem tudom, mi történt. De onnantól a sorozat terve hamvába holt. Aki a helyére lépett, azonnal leállította a fejlesztést, ezzel másfél év munkáját és rengeteg pénzt kidobott az ablakon.
Kondor aztán megfogalmazta kritikai észrevételeit is a filmmel kapcsolatban, amelynek szerinte az a legfőbb baja, hogy a készítők igazából túlságosan hűek maradtak a könyvhöz:
Akadtak olyan részletek, amiken csak a fejemet csóváltam, mert nem voltak jók. Például olyan jelenetek, amiknek nem volt vége. Vagy, hogy a jelenetek nem organikusan kapcsolódtak össze, hanem az egyikből kimentek, a másikba bementek.
Szerintem a film kárára vált, hogy a korabeli beszédmodor semmilyen szinten nem jelent meg. Bántottak olyan apró részletek is, ahogy például az újságíró az archívumban régi lapokból tép ki cikkeket – ez a kor újságírójához egyáltalán nem passzol. Az az újságíró, akit a vásznon láttunk, nem feltétlenül méltó képviselője a hivatásának. Kolovratnik járása szintén zavart: így nemhogy újságíró, de egyetlen férfi sem ment az utcán abban a korban. De sok egyéb karakteridegen dolgot is láttam.
Az író arra is magyarázattal szolgált, korábban miért vonakodott megnézni a filmadaptációt:
Nem érdekelt. Másfél hete szombaton is csak hosszas vonakodás után ültem be rá, de előtte való csütörtökön még úgy volt, hogy egyáltalán nem nézem meg. Én ugyanis továbbra is ezen az érzelmi szellemvasúton ültem. Egyrészt úgy éreztem: a film már úgyis készen van, én ebből már nem tudok profitálni. Eredménycentrikus ember vagyok, és ez egy kész film. Ráadásul nem véletlen, hogy a Budapest Noir első borítóján az a férfi szerepel, aki, és úgy, ahogy. Addig ugyanis, amíg a film el nem készült, én voltam az egyetlen, aki látta Gordon Zsigmond arcát.
A sorozat egyetlen részében sem szerepelt semmilyen leírás arról, hogy Gordon hogyan néz ki, és ehhez a jövőben is ragaszkodni fogok.
