Az éppen százhetven évvel ezelőtt, 1846-ban a még városállamként működő Hamburgban született Schmahl Henrik kőművesként kezdte a pályáját, de mivel otthon nem talált munkát, így nyakába vette Európát. Végül az épp modernizálódó, egyesítés előtt álló magyar fővárosban állapodott meg, ahol az Ybl Miklós által tervezett Vámpalota (ma a Corvinus Egyetem központi épülete) építkezésén kapott munkát. Itt figyelt fel rá az építész, aki saját pénzén építésznek taníttatta, majd saját irodájában foglalkoztatta.
A fiatal német tervező így olyan nagyszabású munkákban vehetett részt építésvezetőként, mint az Operaház, vagy a Várkert Bazár építése, de Schmahl hamar saját lábra állt.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 2 operah](http://24.hu/app/uploads/2016/03/operah.jpg)
Első munkáit még neoreneszánsz, vagy épp eklektikus stílusban tervezte – így az Oktogonnál lévő Haggenmacher-házat (Andrássy út 52.), a Richárd-udvart (más néven a báró Drasche-féle bérházat), vagy a mai Teréz körút egész sornyi épületét, de később itáliai és spanyol utazásai során megbarátkozott a gótikus és a mór stílussal is, melyek vonásait későbbi épületein átütő sikerrel alkalmazta.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 3 Uránia_mozi1](http://24.hu/app/uploads/2016/03/urania_mozi1.jpg)
Neki köszönhetjük többek között az 1890-es évek derekán elkészült Uránia mozit és a Ferenciek terén álló Párisi udvart (1912), de ezúttal egy kevésbé ismert, az elmúlt években szépen felújított épületét, a Stern-bérházak egyikét mutatjuk be.
A Rákóczi út 7. (és a szomszédos 9.) telkén a XVIII.század dereka óta az id. Mayerhoffer András által gróf gyaraki Grassalkovich Antal számára tervezett kúriája és annak kertje állt.
Utóbbi 1796-tól adott otthont az első magyar vurstlinak, a Bereznay-kertnek, de 1828-ban a kastély fogadóvá, bálterme pedig színházzá alakult, ahol a kor legnevesebb színésznője, az első magyar operaénekesnőként ismert Déryné Széppataki Róza is gyakran megfordult.
A Puskin utcai oldalon 1867-ől 1873-ig Christ Anna fényképészeti műterme állt, szomszédjukba pedig 1868-ban Kugler Pál Ferenc szobrász műterme költözött.
1874-ben a kertben tüntetett a feloszlatott Magyarországi Munkáspárt háromezer szimpatizánsa az egyesülési és gyülekezési szabadságért, 1876-ban pedig az élete során több pártban is megfordult Jókai Mór tartotta itt programbeszédét a józsefvárosi választások előtt a Szabadelvű Párt színeiben, néhány héttel később pedig Verhovay Gyula hívei a kert kerítésének faoszlopaival akarták agyonverni a Casino arisztokratáit.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 5 Christ műterme](http://24.hu/app/uploads/2016/03/08041313.jpg)
1872-től varieté működött a telken, melynek színvonala a kezdeti évek (“ez a kert volt a magyar írók és nemzeti színházi tagok kedelt vacsoráló helye” – írta a helyről a Fővárosi Lapok 1891. május 16-i száma) után egyre alacsonyabb lett, sőt, számtalan olyan visszaemlékezés is fennmaradt, mely szerint a hely prostituáltaktól és bűnözőktől hemzsegett.
Mikszáth Kálmán az 1882. augusztus 18-i Pesti Hírlapban említette a kertet, leírása magáért beszél:
Ezen a romló helyzeten még az sem segített, hogy 1883 és 1889 között – a mai Blaha Lujza térre néző nagy épület elkészültéig – az egykori kúriában kapott helyet a Technológiai Iparmúzeum, mögötte pedig felépült a Régészeti Intézet.
1891-ben végül megpecsételődött a hosszú ideje rossz hírű terület sorsa: az épületeket lebontották, a telket kettéosztották, majd külön eladták.
A mai 7. számú telket a ruha- és szövetkereskedő Stern Károly vásárolta meg, hogy itt építtethesse fel újabb bérházát, melynek tervét Schmahl Henrik ugyanebben az évben készítette el.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 7 budapest-viii-kerulet-volksbank-epulete-](http://24.hu/app/uploads/2016/03/budapest-viii-kerulet-volksbank-epulete.jpg)
Az 1892-ben átadott, vasszerkezetű, nagy üvegfelületekkel rendelkező négyemeletes, neogótikus stílusú bérház homlokzatát a kődíszek és stukkók mellett két, Lotz Károly által tervezett freskó díszíti: egy lantot tartó férfi, valamint egy virágos nő alakja.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 8 schmahl20](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl20.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 9 schmahl21](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl21.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 10 schmahl23](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl23.jpg)
Homlokzati díszeiben elmerülve teljesen elfelejthetjük, hogy a forgalmas Rákóczi úton állunk:
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 11 schmahl16](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl16.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 12 schmahl11](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl11.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 13 schmahl18](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl18.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 14 schmahl19](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl19.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 15 schmahl13](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl13.jpg)
Nem beszélve a festett díszekről:
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 16 schmahl9](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl9.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 17 schmahl24](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl24.jpg)
A bejárat feletti erkélyen álló fiú viszont évtizedek óta hiányolja már az ikertestvérét
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 18 schmahl12](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl12.jpg)
Az emberfejes oszlopfők viszont már több, mint százhúsz éve rezzenéstelen arccal figyelik a forgalmat – tanúi voltak a lóvasutat 1897-ben felváltó villamosok megjelenésének, az éjszakai látkép színpompás, villogó neonfeliratokkal való megtelésének, a metróépítésnek, valamint a villamosvonal 1972-es megszűnésének:
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 19 schmahl7](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl7.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 20 schmahl8](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl8.jpg)
A legtöbbször nyitott kapun belépve sem érnek véget a csodák, a belső udvarban körülnézve még inkább egy több évszázados palotában érezzük magunkat:
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 21 schmahl6](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl6.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 22 schmahl5](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl5.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 23 schmahl4](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl4.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 24 schmahl3](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl3.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 25 schmahl1](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl1.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 26 schmahl2](http://24.hu/app/uploads/2016/03/schmahl2.jpg)
A második világháború és az 1956-os forradalom csak igen kis mértékben károsította az épületet, így a néhány sarokkal feljebb álló Grünwald-házzal ellentétben ez a ház jórészt eredeti formájában maradt fenn.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 27 Feliratok az egykori vetőmagüzlet táblái helyén: Sztrájk=nyomor, munka=jólét, 1957](http://24.hu/app/uploads/2016/03/fortepan_91665.jpg)
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 28 1957](http://24.hu/app/uploads/2016/03/1957.jpg)
Itt élt dr. Országh Sándor (1836-1902) ügyvéd és miniszteri tanácsos, a Várszínház egykori igazgatója, aki elérte a magyar, mint iskolai tantárgy bevezetését, de dr. Mikes Lajos (1872-1930) újságíró-műfordító 1941-től haláláig Jónás Dávid építész (1871-1951) is.
Az épület ma a Sberbank magyarországi központja, földszinti üzlethelyiségeiben pedig a bank központi fiókja üzemel, de ez természetesen nem mindig volt így.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 29 1946](http://24.hu/app/uploads/2016/03/01133255376.jpg)
Az elmúlt száz évben egy egész sornyi divatkereskedés mellett – többek közt – itt működött Szeiff Stefánia kalapkészítő gyára és boltja, 1927-től a Nemzeti Ruhaház, a város egyik legnagyobb divatkelme- és konfekcióáruháza, a harmincas évek végétől egy magkereskedés, valamint a nyolcvanas években a Magyar Urbanisztikai Társaság is.
![Ismeretlen Budapest: Egy kis Spanyolország a Rákóczi úton 30 19132535501](http://24.hu/app/uploads/2016/03/19132535501.jpg)
A néhány évvel ezelőtti felújításnak köszönhetően az épület állapota ma pompás, sőt, az esetek jó részében (a belső udvarból nyíló cipőbolt miatt) nyitott kapu miatt az utcáról nem látható boltívek is megcsodálhatók.