Az 1908-ban, Marczincsak György Pál néven született – később George Pal néven világhírűvé vált – filmes legenda 1928-ban szerezte meg építészdiplomáját, munkát azonban nem talált, így a mozgókép világa felé fordult. Előbb némafilmekhez készített művészi feliratokat a Hunnia Filmgyárban, majd a trükkfilmek kezdték érdekelni, melynek technikáját egy tengerentúlról hazatért barátjától sajátította el.
Huszonhárom évesen, 1931-ben feleségül vette Elisabeth Grandjean-t, majd Berlinbe költözött, és megalapította a Trickfilm-Studio Gmbh Pal und Wittkét, fő megrendelője pedig a legendás Universum-Film (UFA) lett. Előbb díszlettervezőként dolgozott a filmgyárnál, de két hónappal később már a rajzfilmosztály élén találta magát.
A nácik hatalomra kerülése után röviddel, még 1933-ban Prágába költözött, ahol megfelelő technológia híján bábukkal kezdett el dolgozni.
Egy párizsi hotelszobában készített cigarettareklámja nyomán felfigyelt rá a Philips holland leányvállalata, ami előbb két reklámot bízott rá, majd sajtófőnökévé nevezte ki.
Saját bábtechnikáját, a Pal-Dollt Eindhoven egy volt vágóhídján, valamint villastúdiójában kísérletezte ki, ezzel óriási lökést adva a holland animációs filmgyártásnak.
A bábuk minden esetben fából készültek, kézi faragással. Egyetlen rövid filmhez közel kilencezer alakra és kiegészítőre volt szükség.
1940-ben a tengerentúlra költözött és a Paramount Pictures-nél kezdett dolgozni. Saját fejlesztésű, aprólékosan kidolgozott figurákat alkalmazó bábtechnikája (az ezzel az eljárással készített filmjeit összefoglaló néven Puppetoons-ként emlegetik) óriási sikere miatt egy csapásra a legnagyobbak közt kezdték emlegetni.
Hoola Boola
Tulips Shall Grow
Jasper and the Haunted House
The 500 Hats of Bartholomew Cubbins
Sky Princess
Olio for Jasper
1942 és 1948 közt minden egyes évben jelölték Oscarra, melyek közül egyet váltott díjra: 1944-ben a bábtechnikáját ismerték el a szoborral.
A Date With Duke, ahol a művész bábui Duke Ellingtonnal közösen koncerteznek
A második világháború után a Puppetoons-projektet annak rohamosan növekvő költségei (alkotásonként 18 ezer dollárról ötvenezerre) miatt lezárták, Pal érdeklődése pedig a filmrendezés, ezen belül pedig a sci-fi és kalandos mesefilmek felé fordult. Első élőszereplős filmjében, amely magyarul a tökéletes Isten küldte, mókus hoztában (eredetiben The Great Rupert, 1950 – teljes egészében megnézhető itt) máris óriásit dobott, hiszen főszereplője egy animált, kitömött mókus volt:
Ezekben továbbra is alkalmazta folyamatosan megszülető új eljárásait, és kortársainál jóval körültekintőbben dolgozott. Az Irány a Hold! (Destination Moon, 1950) – mely egy holdraszállás történetét ecseteli – producereként a nagyobb élethűség kedvéért többek közt kikérte a német rakétaprogram 1945-ben Amerikába emigrált atyjának, Wernher von Braunnak tanácsait is. (A film megszületését George Pal szemszögéből egy negyvenhét perces film örökítette meg.)
A filmet újszerű képi effektusai miatt Oscarra jelölték, a szobrot pedig haza is vitte. Az A világok összeütközése (melyet a szintén magyar származású, operatőrként is jelentőset alkotó Máté Rudolf rendezett) és a Világok háborúja című H. G. Wells-adaptációk hasonló sikere (mindkettő kapott egy Oscart) után az író örökösei engedélyezték George Pal számára Wells bármelyik művének filmvászonra való átültetését.
A rendező Az időgépet választotta, amivel legnagyobb sikerét érte el, a speciális effektekért pedig újra bezsebelt egy Oscart.
Animációs filmjei közül említésre méltó az 1958-as Hüvelyk Matyi és a Cinerama technikával készült Igaz mese a Grimm testvérekről (1962), de a rajongók kedvence egyértelműen az 1964-es Dr. Lao hét arca.
Hüvelyk Matyi
Igaz mese a Grimm testvérekről
Dr. Lao hét arca
Élete hátralévő részét az Egyesült Államokban töltötte, 1980. május 2-án, hetvenkét évesen Beverly Hills-i otthonában hunyt el.
Ugyanebben az évben avatták fel csillagát a hollywoodi hírességek sétányán, filmjeit pedig máig milliók imádják.
