Vajda János 1949. október 8-án, Miskolcon született. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés és zeneszerzés szakán végezte. 1974-től 1979-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának korrepetitora, 1981 óta a Zeneakadémia tanára. Zeneszerzői munkássága sokrétű: írt operákat, baletteket, nagyzenekari, kamara- és kórusműveket, dalokat és szólóhangszeres darabokat. 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Az indoklás szerint „a zeneszerzés legkülönbözőbb – különösen az opera, az oratórium és a kórusművészet – műfajaiban alkotott drámai erejű, a közönség érzelmeit is megragadó lírai szépségű műveiért érdemelte ki az elismerést.” A zeneszerzővel Hollós Máté, a Vántus István Társaság elnöke beszélget a könyvtár első emeleti folyóiratolvasójában.
Kósa György-emlékest – koncert, kiállítás
Kósa György (1897–1984) zeneszerző, zongoraművész emlékére rendez kamarakoncertet a Somogyi-könyvtár. A program a 20. évfordulóját ünneplő Zenei Album rendezvénysorozat része. A 2013. november 27-én, szerdán délután 5 órától megrendezett est meghívott előadója a komponista fia, Kósa Gábor zeneszerző és hangszeres művész, aki testvérével együtt sokat tesz apja hagyatékának ápolásáért. A hangversenyen a zeneszerző kamaraműveiből, vokális- és szimfonikus műveiből hangzanak fel részletek, szegedi zeneművészek tolmácsolásában. Kósa György életét és művészetét kamarakiállítás mutatja be. A tárlat november 21-től január 9-ig tekinthető meg a könyvtár első emeleti folyóiratolvasójában. Kósa György gyermekkorában kezdte zenei tanulmányait: 1905-től 1916-ig a Zeneakadémián tanult. Diplomája megszerzése után, 1916-ban a budapesti Operaház korrepetitora lett. 1917-től zongoraművészként hangversenyezett Az 1920-as években részt vett a Modern Magyar Muzsikusok társaságának megalapításában. 1927-től 1960-ig a Zeneművészeti Főiskola zongoratanára volt. Kósa György a klasszikus zene széles műfaji területein alkotott: több szimfóniát, vonósnégyest, operát, balettet, oratóriumot és kantátát, misét, számos kamara-, kórus- és szólóhangszeres művet írt, de dalai is művészetének fontos vonulatát jelentik. 1955-ben Erkel-díjat, 1963-ban Érdemes művész, 1972-ben Kiváló művész díjat kapott. A program a Vántus István Kortárszenei Napok rendezvényeként kerül a közönség elé.
Újrafeldolgozások a hímzés világában – Fetter Ferencné kiállítása
Fetter Ferencné Király Zsiga-díjas, Magyar Kézműves Remek-díjas Hímző Népi Iparművész munkából rendeznek kiállítást a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasójában. A tárlatot november 26-án, kedden 16.30 órakor Bárkányi Ildikó muzeológus nyitja meg. Közreműködnek a Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelyének növendékei.
Fetter Ferencné az 1970-es évektől foglalkozik hímzéssel. Az 1982-ben megalakult Dél-Alföldi Népművészeti Egyesület egyik alapító tagja. Munkásságát Alkotói díjjal, valamint arany- és bronzplakettel ismerték el. Népi iparművész címet, szövő és hímző oktatói képesítést szerzett. Foglalkozik csipkeveréssel és oktatja a kézművesség egyéb ágait is. A mozgássérültek ART ’94 kulturális fesztiválján a kreativitás gyógyító hatásának oktatójaként elismerésben részesült. Alkotásaival számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Romániában, Finnországban és az Egyesült Államokban is bemutatták munkáit. A kiállítás 2014. január 8-ig tekinthető meg.
