Gyurcsány Ferenc 2017 márciusában börtönben fog ülni – ígéri Dézsy Zoltán producer, az Elment az öszöd című filmalkotás rendező-producere. Persze nem igaz, nem ezt ígéri, de azért – amint az a filmből kiderül – jó volna, ha így volna. Vagy legalábbis érdemes volna ezen elgondolkozni. Mert mi másért csinálna valaki filmet arról, hogy Gy.F. (akiben nem mellesleg egy cinikus, nárcisztikus idiótát üdvözölhetünk a film alkotóinak értelmezésében) három köztörvényessel egy cellában ül, és várja az ítéletét? Dézsy egyébként nem tartja par exellence bűnözőnek Gyurcsányt. Csak felelősnek a 2006-os eseményekért, azért, hogy az ország most ott tart, ahol. Ez pedig – szerinte – elég egy ítélethez.
A film beharangozó sajtókampányába maga az érintett is beszállt, tudniillik Gy.F. ügyvédje bejelentette: mindenképpen beperlik a film készítőjét. Erről aztán minden lap beszámolt, mi is. Dézsy szerint a filmnek egyetlen olyan kockája sincs, amiért perelni lehetne. Szerintem sincs.
Tekinthetnénk a filmet szofisztikált parabolának, vagy jól megírt szatírának, de sajna egyik sem. Gyenge, papírízű dialógokkal megtűzdelt félig dokumentum-, félig játékfilm ez, amelyben viszontláthatjuk a 2006-os tévészékház ostromát, a lovasrendőrök attakját, néhány vérző tüntetőt, az őszödi beszéd hangfelvételét (egy számítógép monitorjának és az eredeti helyszín üres termének vágóképeivel) valamint a miniszterelnök és néhány körülötte álló feltételezett machinációit a helyzet összekuszálására. Van benne egy elnagyoltnak is csak jóindulattal nevezhető személyes szál (Szabó Sipos Barnabás örökké robogón utazó újságíró és egy valamilyen szőke énekesnő románca, háttérben a család vergődésével és egy félkész burgonyalevessel), politikus, háttérember, Kis Péter, Apró Piroska, fradista provokátorok, Klapka György himself és néhány börtöntöltelék. Ezek egyikét – micsoda ötlet! – az a Száva Lajos „alakítja”, aki maga is megjárta a börtönt, de már jó útra tért, és most a Hit Gyülekezetének oszlopos tagja.
A cellatársak beszélgetései a közéjük csöppent Gy.F-fel még a legelviselhetőbb részei a filmnek. Mondhatnám, hogy ebben van némi humor, de tényleg csak némi. Újlaki Dénes, a régivágású mackós nem fog Oscart kapni a filmért, de azért nagyon szégyenkeznie sem kell. Hozza a kötelezőt. Nem úgy a Gyurcsányt alakító Sás Péter, aki parodistának indult, de – Dézsy Zoltán szerint – sokkal több volt benne. Minden bizonnyal, ha ő mondja. A leginkább Oszkó Péterre emlékeztető figura most inkább rossz karikatúra, mint hiteles Gyurcsány.
A végén hangzik el az a két mondat, amiért valószínűleg az egész film készült. Hogy tudniillik milliárdosokat és miniszterelnököket nem szoktak börtönbe csukni (jelzem: szoktak, és ez is elhangzik a filmben). És a legvégén: „Mégis, kinek a demokráciája ez??”
Dézsy direktor megpróbálta elmondani, mi is történt 2006-ban, mi vezetett a tévé székház ostromához, hogyan került ki az őszödi beszéd, és egyáltalán: miért rossz ember Gyurcsány Ferenc? Mindez nem sikerült neki. Kár, mert a sztori még most is lehetne érdekes. Csak hát Dézsy elkúrta. Nem kicsit, nagyon.
