74 éve, 1950 óta nem volt példa arra, hogy a király beszédére egy munkáspárti kormány alatt kerüljön sor a Westminsterben, 1953. június 2. óta ugyanis II. Erzsébet királynő uralkodott. A július 17-i tradicionális ceremónián, az arany trónon koronájával a fején és bíbor palástjában ülő III. Károly király ismertette a Keir Starmer vezette új brit kabinet terveit.
Két héttel a 14 évnyi konzervatív kormányzást elsöprő július 4-i választás után a brit parlament két házának közös ülésén nyitotta meg az új parlamentet a király, aki ilyenkor a hagyományokhoz híven felolvassa, hogy mit tervez a kabinet a következő évi kormányzása alatt végrehajtani.
A „nemzeti megújulás” szlogen köré szerveződő beszédben a Starmer-kormány ígéretet tett egyebek mellett
- a gazdaság fellendítésére,
- a munkahelyteremtésre,
- a munkavállalók jogainak kiszélesítésére,
- a helyi önkormányzatok jogainak kiszélesítésére,
- a lakhatási válság felszámolására,
- a brit vasutak államosítására,
- az illegális migráció leküzdésére,
- a bűnözés visszaszorítására,
- a közbizalom visszaépítésére,
- valamint egy új állami megújuló energetikai vállalat létrehozására.
A 12 perces beszéd csaknem negyven törvényjavaslatot említett meg.
Tágabb értelemben a pragmatizmus mellett tett hitet a populizmussal szemben, a tervek felolvasását követő első parlamenti vita megkezdésekor ígéretet tett arra, kormánya
megoldja a problémákat és nem kihasználja azokat.
„A bizalomért folytatott harc az a csata, amely meghatározza politikai korszakunkat” – tette hozzá, illetve azt, hogy az önérdekek helyett az ország szolgálata lesz mostantól az első helyen.
A védelmi költségek növelése
A NATO értékein alapuló „erős védelemről” is beszélt a király, Starmer régi ígérete ugyanis, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,5 százalékát kitevő mértékre emeli, csatlakozva azon NATO-szövetségesekhez, akik a védelemre szánt források duzzasztására hívnak fel az agresszor Oroszország elleni hatásosabb fellépés érdekében. Most 2 százalék körül költenek a britek hadi kiadásokra.
A kormányfő azonban most már azt is hozzáteszi korábbi fogadalmához – erről a pár nappal a választási győzelmük után tartott washingtoni NATO-csúcson beszélt –, hogy csak akkor lépik ezt meg, ha a kormány megengedheti magának, és miután felülvizsgálták az országuk védelmi stratégiáját. Céldátumot nem nevezett meg.
Az új kormány azt tervezi, hogy az EU-val egy új biztonsági megállapodást tudnak tető alá hozni a következő egy évben, hogy így reagáljanak a moszkvai és egyéb fenyegetésekre.
Közeledés az EU-hoz
Helyre kell állítani az európai partnerekkel való kapcsolatot, és dolgozni az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok javításán
– mondta Károly beszédében.
A Munkáspárt meghatározó személyiségei, mint London polgármestere, Sadiq Khan, felvetették, hogy legalább fontolják meg a közös vámunióhoz vagy az egységes piachoz való visszatérést. A felmérések azt mutatják, az EU-hoz való újbóli csatlakozást is sokan szívesen látnák.
Ez utóbbit azonban határozottan elutasítja Starmer. Ő, egyelőre – úgy tűnik – az informális, kormányközi Európai Politikai Közösségre (EPC) építene, épp Angliában találkozott kormányzása második hetén a 47 EU-s és az unióhoz közeli ország vezetőjével. A szervezet Emmanuel Macron szüleménye, a 2022-es orosz invázióra válaszul jött létre. A következő találkozót november 7-én, két nappal az amerikai választás után Budapesten tartják.
Ruanda nem terv többé
Az előző kormány Rishi Sunak vezetésével még az utolsó próbálkozásaik egyikeként áttolta a parlamenten az úgynevezett Ruanda-tervet. Eszerint a Nagy-Britannia partjait kis hajókon, csónakokon elérő illegális migránsokat anélkül Ruandába szállítják át, hogy bármiféle menekültügyi kérelmet elindíthatnának, vagy a későbbiekben visszatérhetnének. A tervvel több probléma is volt/van, de leginkább: méregdrága – mostanáig 325 milliárd forintnyi összeget költettek el rá, pedig egy gép sem szállt fel –, jogi problémák övezik, és kevés embert érint a valóságban, nem oldja meg a bevándorlási problémát. A Munkáspárt ellenezte az elfogadását, de hogy milyen ötletük van helyette, eddig nem igazán részletezték.
A tervek szerint behozzák a menekültügyi lemaradást, ami miatt jelenleg az országban közel 100 ezer olyan ember tartózkodik, és van elszállásolva szállodákban vagy fogvatartási központokban, akiknek nem döntöttek a menedékkérelméről.
A kormány első napjaiban 84 millió fontot (40 milliárd forintot) különített el a következő három évre a migráció okainak kezelésére, ez azt jelenti, hogy a bevándorlók származási országait és a tranzitországokat támogatják majd.
A Munkáspárt ígérete szerint 100 napon belül életbe léphet az új munkajogi törvényjavaslat, amely a munkavállalók jogait szélesíti ki. Az új törvény szerint például a munkavállalás első napjától biztosítanák az anyasági támogatást, a táppénzt, a rugalmas munkavégzést alapértelmezetté tennék, a szakszervezetek elismerését egyszerűsítenék. A legutóbbi kormány vitatott sztrájkellenes törvényét is hatályon kívül helyeznék.
Ami kimaradt a király beszédéből
A Munkáspárt a kampányában megígérte, „modernizálja, egyszerűsíti és megreformálja” a nemváltoztatás törvényes módszerét. A céljuk, hogy a jelenlegi „elavult” folyamatot úgy változtassák meg, hogy bevezetnék a transzneműek teljes önazonosítását, vagyis nem kellenének hozzá orvosi, pszichiátriai és egyéb igazolások, bírósági eljárás, hogy megváltoztassák hivatalosan is a nemüket, ehhez elég lenne a nyilatkozatuk. Ez azonban nem szerepelt a királyi beszédben.
Starmert már arra is ígéretet tett régebben, hogy a választókorúak körét kiterjesztik a 16–17 évesekre is, de azóta erről is úgy nyilatkozott, hogy ennek még most jött el az ideje, és nincs a prioritást élvező ügyek között. Így a király beszédében sem hangzott el erről semmi.
A Munkáspárt korábban úgy döntött, hogy nem dobja félre a vitatott konzervatív jóléti családpolitikát, és nem szünteti meg az ellátások kétgyermekes korlátját. A támogatási plafon azt jelenti, hogy a harmadik gyerek után már nem lehet szociális juttatást igényelni. Ugyanakkor egy sor munkáspárti képviselő – akikhez a skót nacionalisták és kisebb pártok tagjai is csatlakozhatnak – fellázadhatnak a kormány döntése ellen, ha azt szavazásra bocsátják a parlamentben. Egy korábbi munkáspárti árnyékminiszter, John McDonnell szerint ugyanis a korlát eltörlése 300 ezer gyermeket emelne ki a szegénységből.
Egyszerűen kegyetlen azt mondani, hogy egy család harmadik, negyedik vagy ötödik gyermeke kevésbé értékes, mint az első kettő
– nyilatkozta Jeremy Corbyn, a Munkáspárt Starmert megelőző vezetője, jelenleg független képviselő.
Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy ebben nem lesz változás, de a kormány számíthat rá, hogy a régi szabály fenntartása komoly ellenállásba ütközhet.
Starmer korábban úgy nyilatkozott, megérti a plafonnal kapcsolatos kifogásokat, de annak kivezetésére jelenleg nincs meg a költségvetési fedezet.
Megpiszkálnák a lordokat
A Munkáspárt egyik legfontosabb ígéretéről, a Great British Energy (GBE) létrehozásáról is megszületett már egy törvényjavaslat. A vállalatnak várhatóan Skóciában lesz a székhelye, és tiszta energia projektek indítása, menedzselése és működtetése lesz a feladata. Ebben a ciklusban 8,3 milliárd fontot, azaz közel 4 ezer milliárd forintot akarnak rákölteni.
A brit parlament kétkamarás: az alsóházba a választott képviselők kerülnek be, a felsőbe megbízatás, öröklődés vagy hivatalos funkció alapján. Utóbbihoz tartoznak az egyházi személyek, bírák, arisztokraták. Még 2022-ben is azt mondta Starmer, hogy ahogy sok baloldali és párttársa, úgy ő is azt indítványozza, hogy a nem választott tagokból álló testület helyét egy választott törvényhozói felülvizsgálati szerv vegye át. Azóta a Munkáspárt már törölte ezt az ígéretét, és már csak megreformálni kívánja a Lordok Házát.
A király beszédében is a „modernizálás” szót használta, ennek keretében beszüntetnék azok körét, akik öröklődés útján kerültek a felsőházba. Jelenleg a 775 tagú Lordok Házában 92 olyan képviselő van, akiket a főnemesség választ ki az arisztokrácia szűk csoportjából. A felsőház tagjainak felső korlátjára tett kampányígéretről szintén nem volt szó a beszédben.
Dohányzásmentes társadalom a cél
Nem mindenben szakít vagy mond ellent az új kormány az elődjének. A király beszéde tartalmazta Sunaknak azt a személyesen is fontos célját, hogy
Starmerék emellett az e-cigaretták ízváltozatait, forgalmazását, marketingjét is korlátoznák, a gyorsételek reklámozásával is hasonlóan tennének.
A munkáspárti kabinet egyik, ha nem
(az országban irtózatos összegbe kerül a lakhatás, és a világon sehol nincs annyi hajléktalan, mint Nagy-Britanniában). A tervek megvalósításának gátja azonban, hogy több másik ígéretükkel kiegészülve – például a GBE vagy a befektetések támogatását célzó 7,3 milliárd fontos program (3400 milliárd forint) – rengeteg pénzbe kerülnek.
Az olyan közszolgáltatások, amelyek a britek szerint kritikus állapotban vannak – így a szociális (benne a gyerekszegénység elleni) fellépés és az egészségügyi ellátórendszer – kevéssé volt hangsúlyos a beszédben, noha javításukra komoly szükség lenne.
Rachel Reeves új pénzügyminiszter a helyzetet a második világháború óta tapasztalt „legnehezebb örökségnek” jellemezte, épp ezért először a gazdaságot akarják fellendíteni.
Hazánk újjáépítése nem megy egyik napról a másikra. Az előttünk álló kihívások határozott, türelmes és komoly megoldásokat követelnek
– mondta a parlamenti vita alatt Starmer, elismerve, hogy hiába várnak tőlük gyors reakciót az ország problémáinak megoldására, arra egyelőre nem képesek a toryktól örökölt gazdasági helyzet miatt. De azt ígéri, amikor a gazdaságot sikerül fellendíteniük, minden szükséges reformot meghoznak. Szakértők azonban úgy vélik, egyszerre minden nem fog menni, vagy adóemelés szükséges, vagy a közszolgáltatások csökkentése, vagy további hitelfelvétel.
