A júlus elején tartott washingtoni NATO-csúcson Ukrajna támogatása volt a slágertéma, ám ezzel egy időben három tagállam, az USA, Kanada és az euroatlanti katonai szövetséghez tavaly csatlakozott Finnország fontos megállapodást kötött egymással. A Jégtörő Együttműködési Kezdeményezés (angolul Icebreaker Collaboration Effort, rövdítve: ICE) keretében a három szövetséges ország az északi sarkvidéken kívánja terjeszteni a befolyását a kereskedelem, a környezetvédelem és a biztonságpolitika terén. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy
Az északi sarkvidék iránt egyre élénkebb az érdeklődés. A globális felmelegedés miatt folyamatosan olvad az északi jégsapka, így a sarkköri kontinentális talapzatban fel nem fedezett erőforrásokra bukkanhatnak (az amerikai kormány földtani intézetének becslése szerint a világ feltáratlan földgázkészleteinek 30, az olajkészleteinek 13 százalékát, valamint több mint egybillió dollárnyi ritkaföldfémet rejtheti a sarkvidék), miközben új hajózási útvonalak jönnek létre, mivel a tengeri útvonalak hosszabb ideig jégmentessé válnak. A háromoldalú megállapodással, melyet az év végén írhatnak alá, az euroatlanti szövetség egy általa némiképp elhanyagolt térségben kíván ellentartani az orosz és a kínai nyomulásnak.
Az egyelőre nincs ratifikálva, hogy a hármas pontosan hány új hajót akar építeni, de az biztos, hogy jelentős hátrányt kell behozniuk. Míg az USA, Kanada és Finnország együtt 30 nagytestű jégtörővel rendelkezik, addig Oroszország több mint 40-el (ideértve a nukleáris meghajtásúakat is). Eközben Kína soha nem látott tempót diktál a hajógyártásban, az amerikai haditengerészet pedig a saját hajói építésénél ellátási és munkaerő problémákkal küszködik. „A következő hat hónap során együtt kidolgozunk egy cselekvési tervet arról, hogyan építsük meg ezeket a rendkívül bonyolult és kritikus fontosságú hajókat” – áll a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau által jegyzet közleményben. Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő a Reutersnek arról beszélt, hogy nincs elég jégtörőjük, ráadásul a mostani gyártókapacitás nem tudja kielégíteni az igényeiket. A tisztviselő szerint Amerika és szövetségesei a következő évtizedben 70-90 jégtörővel akarnak vízre szállni, vagyis kétszer akkora flottát hoznának létre, mint amekkora jelenleg az oroszoknak van.
„Még Kína jégtörő kapacitása is meghaladja a miénket”
E nélkül a megállapodás nélkül azt kockáztatnánk, hogy ellenfeleink előnyre tesznek szert egy olyan speciális technológiában, amely hatalmas geostratégiai jelentőséggel bír, és amely lehetővé tenné számukra, hogy olyan országok kiemelt beszállítójává váljanak, amelyek szintén érdekeltek a sarki jégtörők vásárlásában
– mondták az amerikai tisztviselők a NATO-csúcson.
Ahogy azt a nevük sugallja, a jégtörők olyan speciális formájú, erős szerkezetű hajók, melyek az orrukkal összetörik a jégpáncélt, így utat nyitnak a hagyományos hajóknak olyan területekre, amelyek egyébként megközelíthetetlenek lennének. A hajó képes kiemelni az orrát a vízből, és így ránehezedni az összefüggő jégrétegre, amelyet aztán a súlyával összeroppant. Ezáltal a jégtörők nem csak a sarkvidéki országok felségvizeinek kijelölésében, valamint védelmi képességeik megerősítésében játszanak fontos szerepet, de a tudományos kutatáson át a kereskedelmi hajózásig sok mindent megkönnyítenek.
Míg Oroszország 2021 és 2022 között két jégtörővel bővítette flottáját, addig
