Bár egy ideig remegett a léc, úgy tűnik, kiáll a parlamenti képviselője és EP-jelöltje, Petr Bystron mellett a szélsőjobboldali-populista Alternative für Deutschland (AfD). Az Alternatíva Németországért párt Bundestag-képviselőjeként 2017 óta tevékenykedő politikust (aki jelenleg a külpolitikai bizottság AfD-csoportjának a vezetője is) azzal vádolják, hogy egyike azoknak, akik Ukrajna ellen agitáltak, és ezért Oroszországtól pénzt is kaptak.
Már éppen valamelyest lecsengett volna az ügy, amikor jött az újabb bomba: a jelenlegi európai parlamenti képviselővel, listavezetővel, Maximilian Krah-val kapcsolatosan is felmerült a gyanú: ő is kaphatott rendszeresen pénzt orosz forrásból. Hétfőn a pártvezetésnek magyarázkodhatott a hírek miatt, hogy aztán kedd hajnalban – Kínának folytatott kémkedés vádjával – letartóztassák az asszisztensét.
Befolyásolás I.
Petr Fiala, Csehország miniszterelnöke számolt be arról elsőként, hogy több ország összefogásával egy Oroszországból finanszírozott befolyásolási hálózatot lepleztek le, a Kreml a prágai székhelyű Voice of Europe (VoE) nevű hírportálon keresztül finanszírozott európai politikusokat. Mint később kiderült, hat ország titkosszolgálata dolgozott össze – köztük a hírek szerint a magyar kémelhárítás is –, hogy leleplezzék a rendszert.
Két, Magyarországon élő férfi is érintett az ügyben,
- a francia-magyar állampolgárságú Ferenc Almássy
- és a francia Nicolas de Lamberterie,
– mindketten fel-felbukkantak a kormányközeli magyar sajtóban, a Mi Hazánk is képbe került velük kapcsolatban. A Mi Hazánk Bystronnal kapcsolatban is szóba került, ugyanis Toroczkai Lászlóval ott volt egy holland szélsőjobbos budapesti könyvbemutatóján, az ellenzéki párt évértékelőjén is felszólalt, továbbá részt vett a Mi Hazánk parlamenti konferenciáján is.
A cseh származású, anyjával 1987-ben, 15 évesen Csehszlovákiából Bajorországba menekülő Bystron azon politikusok egyike lehet, akik konkrétan pénzt kaphattak az oroszoktól. 20–25 ezer euróról, azaz 8–10 millió forintról szólnak a hírek.
A Spiegel úgy tudja, hogy az oroszbarát propagandára szánt pénzt – ami összesen 500 ezer és 1 millió euró közötti összegre rúghat – közvetlenül Oroszországból, Lengyelországon keresztül juttatták Csehországba. A cseh szélsőjobb is szoros kapcsolatokat ápol az eredetileg reklámszakember AfD-politikussal, gyakran látogat el hozzájuk, természetesen jól beszéli a nyelvet, 1997 óta személyesen is ismeri a korábbi cseh elnököt, Václav Klaust, aki pedig szívesen vesz részt a német párt rendezvényein.
A pártvezetésnek Bystron ártatlanságát kell feltételeznie
– erre jutott az AfD, miután április 8-án meghallgatta a politikust az üggyel kapcsolatban. A két társelnök, Alice Weidel és Tino Chrupalla közös közleményükben azt írták: párttársuk a vádakat „vehemensen elutasította”, továbbá leszögezte, hogy soha nem kapott sem pénzt, sem más ellenszolgáltatást Moszkvától.
Bystron tehát a pénz átvételét tagadja hevesen, nem pedig azt, hogy Kreml-barát befolyásolásra törekszik. A találkozó utáni közleményében a pártvezetés hitet tett az ügy „átfogó tisztázása” mellett, egyúttal azt kérik, akiknek bizonyítékuk van a képviselőjük bűnösségéről, tudassák velük. Egyben Bystronnal együtt követelik a cseh titkosszolgálat jelentésének nyilvánosságra hozatalát is.
A német sajtó egy kormánytagra hivatkozva arról írt – alátámasztva a neveket nyilvánosságra hozó Deník N értesülését –, a titkosszolgálatnak hanganyaga van arról, hogy a politikus valakivel készpénz átadásáról, illetve kriptovaluta átutalásáról beszélget.
Bystron annyit bevallott, hogy ismeri a VoE mögött álló két személyt, a Putyin-közeli, az állampolgárságától már megfosztott ukrán oligarchát, Viktor Medvegycsukot (őt Ukrajnában hazaárulással vádolták, és egy fogolycsere révén tette át a székhelyét Moszkvába), valamint a hírlapot ténylegesen irányító – a vádak szerint a pénzt osztogató – orosz Artyom Marcsevszkijt, akiket most a csehek szankciós listára helyeztek.
Bystronról azóta az is kiderült, ő az egyetlen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének német tagjai közül, aki nem hozta nyilvánosságra az éves rendes beszámolóját arról, milyen jövedelmei, ajándékai, utazási meghívói voltak az elmúlt évben.
Befolyásolás II.
Egy héttel Bystron vezetőségi meghallgatása után a Spiegel és a német ZDF köztévé Frontal című műsora olyan információkhoz jutott, hogy Maximilian Krah-t szintén finanszírozhatták Moszkvából. Krah EP-képviselő, az AfD listavezetője, aki lelkesen szimpatizál a Fidesszel is. Korábban például arról beszélt, hogy európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia szívesen fogadná Orbán Viktorékat, egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a Fideszt nem dobnák ki az ágyukból, de a Mi Hazánk közeledését sem utasítanák vissza.
A politikus szintén adott interjút a VoE-nek, az egyikben például azt mondta, hogy
Ukrajnának demilitarizált ütközőzónává kell válnia.
Az orosz támogatás ügyében az FBI nyomozói is kihallgatták Krah-t 2023 decemberében, mikor egy fiatal republikánusoknak szervezett bálon vett részt New Yorkban. A meghallgatás tényét meg is erősítette a listavezető, magát a vádat viszont tagadja.
A nyomozók Krah-t egy olyan csetüzenetével is szembesítették, amit egyik ismerősével, az oroszbarát ukrán Oleg Volozsinnal váltott (a férfit Ukrajnában szintén hazaárulással vádolták, jelenleg Fehéroroszországban lehet), aki biztosította a német képviselőt, hogy „technikai költségei kompenzációjának” ügye rendeződött. Májustól „úgy lesz, mint február előtt”. Az üzenetből úgy tűnik, titokban rendszeresen pénzelhették Krah-t. (Volozsin telefonjának tartalmához egy 2021-es washingtoni útja során juthatott hozzá az FBI, amikor egy repülőtéri átvizsgálása közben lefoglalták a készüléket.)
Azzal is érvelt, hogy Volozsin a kompenzációt azokra az operajegyekre érthette, amit Krah fizetett. Szerinte Volozsin nyelvezete sokszor félreérthető volt az angol nyelvtudásának hiányosságai miatt. Egyébként Krah is ismeri Medvegycsukot és Marcsevszkijt is, legalább háromszor találkoztak, legutóbb februárban, ők vitték a VoE-nek adott interjúja után a prágai szállodájába – ismerte el az AfD listavezetője.
A szoros orosz kapcsolatok természetesen nem csak a két, most célkeresztbe került politikust érik el. Egy Bundestag-képviselőjük tanácsadója, Wladimir Sergijenko az Insider és a Spiegel bizonyítékai szerint az FSZB, az orosz hírszerzés egyik tisztjével arról tárgyalt, hogy az AfD pert indítana, hogy a német kormány ne tudjon fegyvereket, tankokat küldeni Ukrajnának, és hogy ehhez „média- és pénzügyi támogatásra” lenne szükségük. A párt tavaly júliusban el is indította a pert, de azt mondták, annak semmi köze Sergijenkóhoz.
Ha bebizonyosodik, hogy a képviselőket Oroszországból is fizetik, az törvénysértésnek minősül. A német jogszabályok megengedik, hogy a képviselők a parlamenti fizetésükön kívül is jövedelemhez jussanak, de csak addig, amíg az nem lobbitevékenység, tehát amíg a képviselő a hatalmát nem használja fel valamilyen ügy kijárására, törvényhozói munkájára az nincs hatással.
Bystronnal szemben a müncheni ügyészség már előzetes vizsgálatot indított, és Krah-val együtt a belga miniszterelnök, Alexander De Croo által bejelentett korrupciós vizsgálat is érintheti. Croo neveket nem említett, de a belga VRT televízió szerint a két német képviselő mellett egy holland EP-képviselő, Marcel de Graaff körül vizsgálódhatnak.
„Azt ajánlom jó pártbarátomnak, Maximilian Krah-nak, hogy ne zavarják a médiakampányok, és nyugodtan folytassa a választási kampányát” – ezt üzente Bystron a botrány kitörése után.
Krah-t április 22-én hallgatta meg a pártvezetés. Akadtak kellemetlen pillanatai, mert eddig sem voltak elégedettek a kampányával, ráadásul az AfD-n belül már év eleje óta formálódik egy csoport, amelyik az EP-választás után nem Krah-t, hanem a pártlistán harmadik helyezett René Aust tenné meg brüsszeli irányítójuknak.
A pártnak azért különösen nyugtalanító az ügy, mert ebben az évben már többedszerre keverednek balhéba, ráadásul most az európai parlamenti választásra szánt listájuk első két helyezettje az érintett.
Mi is az az AfD?
A 2013-ban még egészen más, euroszkeptikus és a görög gazdasági mentőcsomagot ellenző, nemzeti liberális profillal alakult AfD 2017-ben már szélsőjobboldali pártként jutott be a német törvényhozásba, a II. világháború óta első ilyen pártként. A belső viszályok következtében egyre inkább kiszorultak a mérsékeltebb, liberális hangok a pártból, népszerűségének pedig nagy lökést adott a 2015–16-os menekülthullám. Fő politikai üzenetüknek is azt tették, hogy:
- euroszkeptikusok,
- tagadják az ember befolyását a klímaváltozásra,
- oltás-,
- migráció-,
- iszlám-
- és genderellenesek.
Ugyanakkor nincsenek az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolata ellen, és ez addig biztosan így is marad, amíg míg Alice Weidel a pártvezető. Ő ugyanis bejegyzett élettársi kapcsolatban él egy Srí Lanka-i származású svájci női producerrel, akivel két fiúgyermeket nevelnek.
Az AfD ma már sok szempontból hasonló politikát képvisel, mint a Fidesz, illetve a magyar kormány. Az orosz invázió kérdésében például szintén „békepárti”, szankció- és fegyverszállítás-ellenes. Chrupalla tavaly részt vett a berlini orosz nagykövetségen a május 9-ei, a Győzelem napja alkalmából tartott ünnepségen. Rajta kívül még olyan nevesebb szereplők szerepeltek a vendéglistán, mint párttársa, az AfD korábbi vezetője, Alexander Gauland, a lelkesen Putyin-barát exkancellár, Gerhard Schröder, valamint a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának utolsó elnöke, az állampárt főtitkára, Egon Krenz.
Ugyanakkor, ha az eddigi ígéretüket betartják, a mainstream pártok nem lesznek hajlandók velük koalíciót kötni, így kormányra nemigen kerülhetnek. Az évet össznemzeti szinten Németország második legerősebb pártjaként kezdték, a közvélemény-kutatások soha nem látott, 22 százalék körüli támogatottságot mértek nekik.
Az utóbbi időben azonban népszerűségük visszaesett valamennyire, ebben az is szerepet játszhat, hogy az idén megjelent egy új párt, amely hasonló politikát folytat, csak éppen a politikai spektrum másik oldaláról érkezik. A szélsőbalos Linke radikálisabb szárnya a párt erős emberének, Sahra Wagenknechtnek a vezetésével létrehozta a BSW-t, azaz Bündnis Sahra Wagenknecht nevű pártot, ami felkavarta főként a keletnémet erőviszonyokat, és pár hónap alatt a három említett tartományban 10–15 százalékos támogatottságot szereztek. A helyzet pikantériáját az adja, hogy a két szélsőséges párt együttműködése lehetne az egyetlen esélyük, hogy kormányra kerüljenek, már ha megszerzik a szükséges többséget hozzá, de ezt a lehetőséget Wagenknecht egyelőre kizárja.
Sokan azonban úgy vélik, hogy ez csak olaj lenne a tűzre, mivel azzal ráerősítenének arra az AfD-s szólamra, miszerint a német választók akaratát nyomná el a mainstream politika, és azért akarják ellehetetleníteni őket, mert demokratikus módon képtelenek legyőzni az AfD-t.
Etnikai társadalomkoncepció
Az AfD idei első botrányaként a Correctiv című lap beszámolt egy tavaly novemberi találkozóról, amelyen szélsőjobboldali és neonáci személyek mellett az AfD vezető politikusai is megjelentek, és téma volt az úgynevezett „remigrációs” terv is, vagyis hogy miként lehetne milliós nagyságrendben bevándorló hátterű, akár Németországban született embereket is deportálni. A történtek nyilvánosságra kerülése után heteken át országszerte több százezres tüntetéseket tartottak, amelyeken az AfD betiltását követelték.
Björn Höcke, a párt türingiai tartományi vezetője és egyben az egyik legbefolyásosabb politikusa 2017-ben arról beszélt, hogy itt az ideje túltenni magukat a holokauszt miatt érzett kollektív bűntudaton. Neki ez olyannyira sikerült, hogy nem állnak tőle távol a neonáci kifejezések (tiltott náci szlogenek használata miatt épp a napokban kell bíróság elé állnia). A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal jobboldali szélsőségesnek, párton belüli irányzatát, a formálisan feloszlatott, de továbbra is működő Der Flügelt pedig szélsőséges szervezetnek nyilvánította, ami szélesebb körű megfigyelést tesz lehetővé. Ugyanezt megállapította a hivatal a párt ifjúsági szervezetével kapcsolatban is, miután bebizonyosodott, hogy a Junge Alternative (JA)
olyan etnikai társadalomkoncepciót terjeszt, amely biológiai alaptételekre épül, és etnikailag-kulturálisan a lehető leghomogénebb nemzetet akarja létrehozni.
A botrányok a szavazótábort is megtépázhatták. Egy közvélemény-kutatás azt vizsgálta, hogy az orosz befolyásról mit gondolnak a választók. Arra az állításra, hogy az AfD politikusainak politikai közelsége az orosz rezsimhez rendben van-e, a megkérdezettek 12 százaléka válaszolt csak igennel, 80 százaléka nemmel, a fennmaradó 8 százalék nem tudta eldönteni. Igaz, az AfD támogatóinak csaknem fele, 49 százaléka nem lát ebben problémát.
Egy másik veszély a pártra nézve a belső harcok kiéleződése. Weidel, aki egykor még Höcke pártból való kiszorítását tervezte, a tavalyi titkos remigrációs találkozó nyilvánosságra kerülése után menesztette az ott részt vevő személyi asszisztensét, lépését azonban a párton belül sokan nem nézték jó szemmel. A mostani ügy kirobbanása után úgy hírlett, az AfD vezetése Bystron visszalépését szorgalmazta. A Zeit információi szerint főként Weidel támogatta ezt a lépést, mert attól tartott, rosszul érintheti az ügy az imázsukat a minden eddiginél sikeresebbnek kinéző EP- és a tartományi választások előtt.