Az Európai Unió legnépesebb országa, a közel 85 millió lakosú Németország idén április elsején Málta és Luxembourg után a harmadik tagállamává vált, ahol a nagykorúak számára legálissá tették a többi között kannabisz, marihuána és fű néven is ismert – hazánkban illegálisnak számító – indiai kender rekreációs célú használatát.
Az Olaf Scholz vezetésével 2021-ben felálló – a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szövetség ’90/Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) együttműködésével létrejött – kormány az egyik legfontosabb – a koalíciós szerződésébe is beemelt – kampányígéretét teljesítette az új törvény bevezetésével, melynek értelmében
Azonban az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi alelnöke, Alexander Dobrindt a törvény elfogadása után szinte azonnal közölte, ha ismét hatalomra kerülnek, akkor a legalizáció füstbe ment tervvé válik.
A politikai ellenzéken kívül a rendőrök szakszervezete, számos szakember, illetve a német állampolgárok jelentős része sincs kibékülve a drogliberalizációval. A Deutsche Welle riportjában elhangzottak alapján a törvény elfogadása előtt nem sokkal készített felmérésben a megkérdezettek között majdnem annyian voltak az ellenzők, mint a támogatók.
A beígért fűboltokra még várni kell
Az új rendszert több lépcsőben vezetik be. Első elemeként április elsejétől a 18 évnél idősebbek az ország területén 25 gramm szárított kannabiszvirágzatot tarthatnak maguknál nyilvános helyen, az otthonukban pedig ennek a dupláját, azaz 50 grammot. (Illetve a fogyasztók fejenként egyszerre 3 tő növényt is termeszthetnek az otthonaikban bármiféle szankció nélkül.)
A hétfőn életbe lépett szabályok értelmében a köztereken is legálissá vált a kannabiszfogyasztás. Leszámítva az iskolák, az óvodák, a nyilvános játszóterek és a sportlétesítmények területét, illetve ezek 100 méteres körzetét, valamint a városközpontok gyalogos zónáit a reggel 7 és este 8 közötti időszakban – hiszen ezeken a helyeken az új törvény értelmében továbbra is tilos lesz rágyújtani a fondorlatos cigarettákra és a békepipákra.
Július elsejétől – második elemként – további rendelkezések lépnek életbe, melyek értelmében a fogyasztók az erre a célra létrehozott „termesztési egyesületek” tagjaiként akár közösen is kertészkedhetnek, a munka során előállított kannabiszból pedig havonta 50 grammot meg is kaphatnak személyes fogyasztásra. Illetve az otthoni termesztéshez szükséges magokat vagy növényklónokat is be lehet majd szerezni ezektől az egyesületektől.
Egy-egy ilyen egyesületnek azonban legfeljebb 500 tagja lehet, és a drogturizmust megelőzendő csak olyanok csatlakozhatnak majd hozzájuk, akik rendelkeznek német lakcímmel. A részletek ezen a területen még nem teljesen tiszták, hiszen a rendszer szabályait minden szövetségi tartományban az adott tartomány parlamentje fogja kidolgozni.
Sajtóhírek szerint például az egyesületek csak a tagokat szolgálhatják majd ki, de Németország egyik legnagyobb kannabiszügyi jogi szaktekintélye, Peter Homberg – aki egyúttal az Európai Kannabisz Szövetség egyik alapítója is – egy podcastban azt mondta, hogy szerinte a törvény szövege alapján akár azok is igényelhetnek majd maguknak magokat az otthoni termesztéshez az egyesületektől, akik nem tagjai a közösségnek.
A második elemhez tartozik az is, hogy tesztjelleggel, kutatásokkal megtámogatva fűboltok nyílhatnak majd, de ennek a részleteiről még kevesebbet tudni. Bár az eredeti, koalíciós szerződésben is lefektetett legalizációs terveknek az államilag termesztett kendert árusító boltok hálózata volt az egyik fő eleme, Homberg elmondása alapján erről az Európai Bizottsággal való egyeztetés után letettek, mert az elképzelés nem felelt volna meg az unió szabályainak.
A feketepiac visszaszorítása és a tabudöntés a cél
A düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem 2021-es kutatása szerint Németország évente akár 1,05 milliárd eurót is megtakaríthat azzal, hogy legálissá teszik a kannabiszt, de az igazságszolgáltatási rendszer éves költségei is 313 millió euróval csökkenhetnek. Egy másik, szintén 2021-es felmérés szerint a 18–64 év közötti németek 8,8 százaléka fogyasztott már kannabiszt a kérdőív kitöltése előtti egy évben.
A szövetségi kormány egészségügyi minisztere, az új törvényt benyújtó szociáldemokrata Karl Lauterbach azzal indokolta az elmúlt egy évszázadban világszerte megbélyegzett növény legalizálását, hogy eddig hiába üldözték az illegális kannabiszfogyasztást – miközben 2016 óta a növény orvosi célú felhasználása legálisnak számít, és megfelelő recepttel még a patikákból is beszerezhető –, a szer használóinak száma csak nőtt – ezért a növény jelentette mentális veszélyek tudatában is szemléletváltásra van szükség.
A törvény célja
- a feketepiac és a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények számának visszaszorítása,
- a gyermekek és fiatalok kannabiszfogyasztásának megakadályozása,
- valamint annak megelőzése, hogy a fogyasztók veszélyes mennyiséget juttassanak a szervezetükbe a növény fő pszichoaktív összetevőjéből, a THC-ből.
- Sőt, abban is bíznak, hogy az új szabályok életbe lépésével kevesebb fűfogyasztó nyúl majd a továbbra is illegális drogokhoz.
A feketepiac visszaszorítására az egészségügyi miniszter szerint nemcsak bűnüldözési, hanem egészségügyi szempontból is fontos, mivel az utcai dílerek az utóbbi években elkezdték „felütni” a kannabiszt, amit árulnak más kábítószerekkel is, a fogyasztókat pedig meg kell védeni az ilyen veszélyektől. A Vice pár éve készített is egy videóriportot egy kisvárosi német dílerrel, aki azt mesélte, hogy a vásárlók megtartása érdekében sok fűárus árul olyan portékát, ami fel van ütve a hazánkban leginkább herbál néven ismert különböző szintetikus kannabinoidokkal. Amivel az a baj, hogy a tudtuk nélkül sokkal súlyosabb függőségbe sodorja a fogyasztókat, mint az eredeti függőségük.
Ugyanakkor a törvény támogatói azt is fontosnak tartják, hogy a gyógyászati célokra is kiválóan alkalmas növény legalizálásával megszűnhet az azt övező stigma. Peter Homberg szerint az ellátást igénylő betegek fejében ezután hamarabb megfordulhat, hogy a problémáik orvoslására kannabiszt kérjenek. De az orvosoknak is könnyebb lesz felírniuk a vényköteles gyógyszereknél eddig szigorúbban kezelt növényt, mivel a kannabisz lekerült a tiltott kábítószerek listájáról – így a legalizáció farvizén akár az orvosi kannabisz piaca is megnőhet.
Karl Lauterbach korábbi ígéretei szerint az új törvény nyújtotta keretek által felszabadított erőforrásokat a fiataloknak szóló prevenciós programokra, és a részben kannabiszfogyasztás miatt mentális problémákkal küzdő fogyasztóknak nyújtandó segítségre fordítják. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban hogy fog kinézni az egész.
A kannabiszhasználat már tegnap is létezett, és a mértéke csak egyre nő. De most kilép a tabuzónából. Ez jobb a függőknek nyújtott valódi segítség, a gyermekek és a fiatalok szerhasználatának megelőzése és a feketepiac elleni küzdelem szempontjából is, amire hamarosan alternatívánk is lesz
– írta hétfőn, a legalizáció életbe lépése után a miniszter az X-en.
„Ebben a formában katasztrófa a törvény”
Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter szerint a részleges legalizálással az igazságszolgáltatás és a rendőrség terhei is csökkenhetnek. A kannabisz tiltása ugyanis „nagy terhet rótt a rendőrségre, az ügyészségre és az igazságszolgáltatásra, de a valóságban aligha állította meg a fogyasztást. Ehelyett a fogyasztókat a dílerek karjaiba terelte a gyengébb minőségű termékekkel és a kemény drogokkal” – mondta a tárcavezető.
Az átállás egyszeri munkaterhelés-növekedést jelent, de hosszú távon a rendőrség és az igazságszolgáltatás tehermentesül. (…) És ezután a relevánsabb bűncselekményekre tudnak majd összpontosítani
– nyilatkozta hétfőn Buschmann.
A hatóságok azonban egész máshogy látják a dolgot. „Április elsejétől kollégáink újabb konfliktushelyzetekben találhatják magukat az állampolgárokkal, mivel mindkét oldalon bizonytalanság uralkodik” – fogalmazott a Német Rendőrszakszervezet szövetségi elnökhelyettese, Alexander Poitz.
A szakszervezet szerint rengeteg probléma van az új szabályokkal, a védett létesítmények közelében való füvezés például számos konfliktust okozhat majd. Ahogy az is, hogy a járőrök nincsenek felszerelve megfelelő mérlegekkel, így nem tudják eldönteni, hogy egy utcán megállított fogyasztónál talált kannabisz mennyisége kevesebb-e 25 grammnál. „A törvény végrehajtásának terhe a szövetségi államok és a helyi hatóságok vállát nyomja. A szövetségi kormány elrendelte, a szövetségi kormánynak kellene fizetnie is” – folytatta Poitz, aki szerint sürgősen szükségük lenne továbbképzésekre és megfelelő felszerelésre.
De amit ennél is aggasztóbbnak tart a szakszervezeti vezető, hogy álláspontjuk szerint az új törvény rövid távon valójában megerősíti a feketepiacot, hiszen az első hónapokban továbbra is a dílereikhez fognak járni azok a fogyasztók, akik most kezdenek el otthon termeszteni, vagy azt tervezik, hogy belépnek egy kertészklubba. Továbbá attól is tartanak, hogy a bűnszervezetek gyorsan alkalmazkodnak majd az új szabályokhoz, és beszivárognak ezekbe a „termesztési egyesületekbe”.
Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kannabisz függőséget okozhat, és károsan befolyásolhatja a mentális egészséget. Az új intézkedések „növelni fogják a fogyasztást és az egészségkárosodást, különösen a fiatalok körében” – fogalmazott Ray Walley professzor, az uniós szervezet alelnöke.
Ebben a formában katasztrófa a törvény a mi szempontunkból. (…) A termékhez való hozzáférés könnyebb lesz, a termék megítélése megváltozik és normalizálódik. Különösen a fiatalok körében
– nyilatkozta egy berlini drogfüggőségi központ, a Tannenhof Berlin-Brandenburg terapeutája, Katja Seidel, aki arra számít, hogy kezdetben biztosan nőni fog a fűfogyasztás a védett generáció körében is. Ez a korosztály ráadásul a rendszer beindulása után is ki lesz téve a feketepiac veszélyeinek, hiszen 18 éves korukig nem léphetnek be a „termesztési egyesületekbe”, és otthon sem kertészkedhetnek majd.
A legújabb fűparadicsomban máris visszakoznának
Ahogy Németország, úgy Európa és a világ többi része is megosztott a kannabisz szabályozásával kapcsolatban.
Míg hazánkban jelenleg bármilyen enyhítés elképzelhetetlennek tűnik, az Európai Unió tagországainak harmadában már dekriminalizálták a növény birtoklását és fogyasztását, és ennél is több uniós ország van, ahol a kannabisz gyógyászati célú felhasználása legálisnak számít. Az EU legnépesebb államában bevezetett drogliberalizáció után pedig már három olyan tagja is van a szövetségnek, ahol a rekreációs célú fűfogyasztást teljesen jogszerű magatartásnak számít, ezekhez negyedikként hamarosan Csehország is csatlakozhat.
Az amerikai kontinensen Kanada és az Egyesült Államok számos tagállama mellett már Mexikóban és Uruguay-ban is legalizálták az indiai kender fogyasztását.
Azonban a növénnyel kapcsolatos félelmek továbbra sem szűntek meg, ahogy azt a két évvel ezelőtt szimpla turistaparadicsomból egy csapásra a füves turisták paradicsomává váló távol-keleti ország, Thaiföld példája is mutatja.
Az új, konzervatív kormányt vezető Srettha Thavisin a kinevezése óta többször is azt mondta a rekreációs célú kannabiszfogyasztásról, hogy „nagy problémát” jelent Thaiföld számára. Idén januárban pedig már egy törvénytervezetet is bemutattak, amivel visszaszigorítanák a szabályozást.
Azért alkottuk meg ezt a törvényt, hogy betiltsuk a kannabisz helytelen használatát
– nyilatkozta az ország egészségügyi minisztere, Cholnan Srikaew, aki a növény rekreációs célú használatának minden formáját helytelennek tartja.
