Jens Stoltenberg NATO-főtitkár biztos benne, hogy Svédország legkésőbb júliusig csatlakozik az észak-atlanti katonai szövetséghez – derült ki a német DPA hírügynökségnek tett nyilatkozatából, amelyet a Politico idézett. A következő NATO-csúcstalálkozót július 9-11. között tartják Washingtonban, és a skandináv ország addigra teljes jogú taggá válik – mondta.
A lap felidézte, hogy amíg Finnország csatlakozását gyorsan jóváhagyták a tagállamok, addig Svédországét jó ideje hátráltatja Törökország és Magyarország egyaránt. A javaslatot mindkét országban már korábban a parlament elé terjesztették, és azóta a végrehajtó hatalmat gyakorló török elnök és magyar miniszterelnök a parlamenti képviselőkre mutogat az ügyben.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban több kifogással élt. Követelte például, hogy a svéd kormány lépjen fel a területén tartózkodó kurd Munkáspárt (PKK) tagjai ellen. Később az Egyesült Államoktól beszerezni kívánt F-16-os vadászgépekre hivatkozva késleltette Svédország csatlakozásának ratifikálását Törökország. Szijjártó Péter külügyminiszter még szeptemberben húzott elő egy svéd iskolai oktatófilmet, amelyben szerinte súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról, ami nem segíti Svédország NATO-csatlakozását. Szijjártó emiatt még panaszlevelet is küldött svéd hivatali partnerének, Tobias Billströmnek. Jóllehet, augusztusban Vlagyimir Putyin új történelemtankönyve, amelyben lefasisztázták az ötvenhatos magyar hősöket, a Magyarországról való orosz csapatkivonást pedig hibának minősítették, nem vert ekkora diplomáciai hullámokat.
A török elnök december közepén Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magyar fővárosból távozóban azt mondta: pozitív fejleményeket várnak az F-16-osokkal és Kanadának a fegyverembargó feloldására vonatkozó ígéreteivel kapcsolatban. Akkor úgy fogalmazott, ez segítheti a török parlament pozitív hozzáállását Svédország ügyéhez.
December végén megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán tagadta, hogy Svédország ügyében lenne török-magyar megállapodás. Azt mondta ugyanakor, hogy a magyar parlamentnek „nincs nagy gusztusa” Svédország tagsági kérelmének ratifikálásához.
Pár nappal később a török parlament külügyi bizottsága több hónapos huzavona után jóváhagyta Svédország csatlakozását a szövetséghez, most pedig már csak a képviselőknek kell végleg zöld utat adniuk.
Stockholm tiszteletben tartotta az Ankarának tett vállalásait és engedményeket tett – emlékeztetett Jens Stoltenberg.
