Legkevesebb 18 608 ember meghalt és további 50 594 sérült meg az izraeli bombázások október 7-i kezdete óta, közölte szerdán a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium.
A Guardian cikke szerint az izraeli hadsereg mindeközben azt közölte, hogy 619 katonájuk sérült meg a háborúban Gáza területén, közülük 139-en súlyosan. Az offenzíva során 115 izraeli katona halt meg a közlés szerint.
Eli Cohen izraeli külügyminiszter szerdán kijelentette: országos folytatni fogja a háborút a Gázai-övezetben függetlenül attól, hogy annak van-e nemzetközi támogatása vagy nincs.
Egy tűzszünet a jelenleg stádiumban ajándék a Hamász terrorszervezetnek, ami segítené őket abban, hogy újra Izrael lakosságát fenyegessék
– mutatott rá.
PIERRE ALBOUY / AFP
Mint ismert, az ENSZ közgyűlése kedden tűzszünetet követelt Gázában, Joe Biden amerikai elnök, Izrael egyik legfőbb szövetségese pedig figyelmeztette Benjamin Netanjahút, hogy kezdik elveszíteni a nemzetközi támogatást a bombázások miatt.
Támogatja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az Európai Unió szankciókat vezessen be a palesztinok elleni támadásokért felelős izraeli telepesekkel szemben a megszállva tartott Ciszjordániában. Az elnök közölte:
Támogatom a ciszjordániai támadásokban érintettek szankcionálását. Felelősségre kell vonni őket. Ennek az erőszaknak semmi köze a Hamász elleni küzdelemhez, és véget kell vetni neki.
Héfőn már beszámoltunk róla, hogy az EU szankciókat javasolhat a Ciszjordániában palesztinokkal erőszakoskodó izraeli telepesek ellen. Erre elsőként Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője tett javaslatot az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóját követően.
A ciszjordániai palesztin lakosság elleni támadások október óta olyannyira megszaporodtak, hogy már Izrael legközelebbi szövetségesei, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is elítélték a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakot, és követelték a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.
Az Egyesült Királyság kormánya az EU-hoz hasonlóan szintén felvetette, hogy szankciókat vezetne be a ciszjordániai palesztinok elleni erőszakos cselekményekért felelős izraeli telepesek ellen.
Oroszország konferenciát szorgalmaz a közel-keleti konfliktus rendezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának és a térség országainak részvételével – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában újságíróknak. Úgy vélekedett, hogy António Guterres ENSZ-főtitkárnak támogatnia kellene ezt a kezdeményezést.
Russian Foreign Ministry / Hando / ANADOLU / AFP Szergej Lavrov, az Oroszországi Föderáció külügyminisztere.
Az egyetlen módja annak, hogy ez a probléma tisztességesen és végérvényesen megoldódjon, egy nemzetközi konferencia megtartása, amelyen természetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagja (Oroszország, Kína, Franciaország, Franciaország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok) részt kell, hogy vegyen
mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen az Arab Liga, az Iszlám Együttműködési Szervezet és a Perzsa-öböl menti arab államok együttműködési tanácsa országainak bevonása is.
Moszkvának a rendezéssel kapcsolatos álláspontját a parlament felsőházában szerdán megtartott kormányórán ismertetve Lavrov kijelentette:
Soha nem fogunk beleegyezni olyan megállapodásokba, amelyek aláássák, sértik Izrael biztonságát. De meg vagyunk győződve arról is, hogy ezt a biztonságot csak az ENSZ-határozatokkal összhangban lehet biztosítani, amelyek feltételezik, megkövetelik, hogy ezen állam mellett, szintén biztonságban, jószomszédságban, éljen és fejlődjön Palesztina állam – egy független és szuverén állam.
A sajtónak kifejtette álláspontját, miszerint a palesztinok számára 1948-ban megígért állam megalapításának elmaradása, a palesztin néppel szembeni igazságtalanság fennmaradása „nagyon komoly terrorista és szélsőséges érzelmeket táplál”. „Legalábbis lehetővé teszi a terroristák számára, hogy ezt az elégedetlenséget a palesztinok és más arab népek körében arra használják fel, hogy egyre több támogatót toborozzanak a fegyveres harc és a terrorista struktúrák létrehozására” – mondta a miniszter.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára szerdán telefonbeszélgetést folytatott Cahi Hanegbivel, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjével a palesztin-izraeli konfliktusról, különös tekintettel a gázai humanitárius helyzet romlására.
Az izraeli hadsereg már a második egymást követő napon razziázik az ország által nemzetközi jogot sértő módon évtizedek óta megszállva tartott Ciszjordániában, közelebbről Dzsenin városában – derült ki a palesztin Wafa hírügynökség jelentéséből.
A katari hátterű Al Jazeera hírtelevízió tudósítója szerint a Dzsenin elleni izraeli rajtaütés már a harminckettedik óránál tart. Szemtanúk elmondására hivatkozva azt jelentette, hogy az izraeli katonák házról házra járnak, ami nagy pusztításokat eredményez az ott élő palesztinok otthonaiban.
Incidensről számolt be a Vörös-tengeren szerda reggel a brit tengeri kereskedelmi műveletekkel foglalkozó hivatal (UKMTO).
A térségben korábban a jemeni síita húti lázadók támadtak meg hajókat mondván, hogy az Izraellel kapcsolatban álló hajókat legitim célpontnak tekintik. A fegyveresek tegnap közölték, hogy katonai műveletet hajtottak végre egy norvég hajó ellen, amely Izraelben akart kikötni – írta a BBC.
Amerikai forrásokra hivatkozva később a The Times of Israel arról számol be, hogy két rakétát lőttek ki Jemenből egy Bab el-Mandeb-szoros közelében járó kereskedelmi hajóra. A beszámoló szerint az amerikai haditengerészet egyik hajója is lelőtt egy feléje tartó drónt.
Izrael bejelentette, hogy újabb nyolc katonája halt meg a gázai harcokban, köztük egy alezredes, aki a Golani gyalogezred parancsnoka volt.
A hadsereg közlése szerint összesen 114 katona halt meg mióta Izrael szárazföldi hadműveletbe kezdett a palesztinok lakta Gázai övezetben október 20-án.
Miután az Egyesült Államok pénteken megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatot, amely humanitárius tűzszünetet követelt volna Gázában, az arab és muszlim országok Egyiptom vezetésével az ENSZ Közgyűlés keddi rendkívüli ülése elé vittek egy, a szövegében szinte azonos határozattervezetet. Az ENSZ Közgyűlésének 193 tagállamából 153 támogatta a humanitárius tűzszünetre felhívó határozatot, és mindössze tíz tagállam szavazott ellene – köztük az Egyesült Államok, Izrael és Ausztria.
A szavazástól huszonhárom tagállam tartózkodott, köztük az Egyesült Királyság, Németország és Magyarország is.
Fatih Aktas / ANADOLU / Anadolu via AFP Az ENSZ Közgyűlése kedden elsöprő többséggel fogadta el azt a határozattervezetet, amely azonnali humanitárius tűzszünetet követel a Gázai övezetben.
A keddi szavazás során több ország eltért az október 27-én kialakított álláspontjától. Az ENSZ Körgyűlése akkor is humanitárium tűzszünetre szólított fel, ám a határozatot akkor még csak 120 tagállam támogatta, 45 tartózkodott, és 14 szavazott ellene, köztül Izrael és az Egyesült Államok és Magyarország.
Albánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Észtország, Etiópia, Finnország, Görögország, Izland, India, Irak, Japán, Lettország, Monaco, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Dél-Korea, Moldova, San Marino, Szerbia, Svédország, Tunézia, Tuvalu, Vanuatu és Zambia az ENSZ korábbi határozathozatalánál, októberben még tartózkodott, a keddi szavazáson azonban már támogatta a tűzszüneti követelést. Horvátország és a Fidzsi-szigetek az október 27-i nem szavazata helyett kedden már igennel szavazott, míg Magyarország, a Marshall-szigetek és Tonga a korábbi „nem” szavazata helyett kedden tartózkodott a szavazástól – derült ki az AP jelentéséből.
A Biztonsági Tanács határozataival ellentétben a Közgyűlés határozatai jogilag nem kötelező erejűek, üzenetei azonban barométerként szolgálnak a világ országai számára.
A világsajtó értékelése szerint az Egyesült Államok egyre inkább elszigetelődni látszik Izrael gázai hadjáratának támogatásával összefüggésben. Ezzel együtt az Egyesült Államokat – Izrael legközelebbi szövetségeseként és legnagyobb fegyverszállítójaként – még mindig a legalkalmasabbnak tartják arra, hogy meggyőzze Izraelt a humanitárius tűzszünet elfogadásáról.
Joe Biden amerikai elnök kedden a szokásosnál keményebb hangnemben figyelmeztette Izraelt az ENSZ-közgyűlés szavazása előtt. Eszerint Izrael elveszítheti a nemzetközi támogatást a Gázai övezet „válogatás nélküli bombázása” miatt.
