Két elhurcolt túsz holttestét találta meg az izraeli hadsereg

Az ENSZ szakosított szervezetei szerint a Gázai övezeti civil lakosság „földi poklot” él át, és napról napra reménytelenebb körülmények között próbál menekülni a bombák elől.

A civil lakosokat egyre súlyosabb éhínség sújtja – közölte az Élelmezési Világprogram (WFP), amely szerint a lakosság fele éhezik. Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részének legnagyobb városában, amelyet az izraeli csapatok a múlt héten kezdtek ostromolni, lakosok elmondták, hogy a harcok kedden a városközpontra összpontosultak. Egy szemtanú elmondta, hogy reggel harckocsikat vonultattak fel abban az utcában, amelyben Jahja Szinvár, a Hamász palesztin iszlamista szervezet gázai övezeti vezetőjének a háza áll.

Hán-Junisztól délre, Rafahban egészségügyi tisztviselők szerint 22 ember – közöttük gyerekek – haltak meg házakat ért légicsapásban. A mentők kutatnak további áldozatok után a romok alatt. Lakosok elmondták, hogy a Rafah elleni keddi tüzérségi támadás az elmúlt napok legsúlyosabb támadása volt, pedig az izraeli hadsereg még novemberben arra utasította a lakosokat, hogy biztonságuk érdekében oda meneküljenek. Egy helyi lakos, Mohammed Obaid, aki a romokat vizsgálta, elmondta: a gázaiak éhségtől és szomjúságtól szenvednek.

Nincs áram, nincs üzemanyag, nincs víz, nincs gyógyszer

– mondta.

Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) közölte, hogy korlátozott segélyszállítmány érkezik Rafah környékére, de „az elmúlt napokban a Gázai övezet minden részében leállt a segélyek osztása az ellenségeskedések hevessége és a főutakon a közlekedés korlátozása miatt”.

A térségbe látogató Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segítő ügynökségének (UNRWA) igazgatója kijelentette: Gáza földi pokol. Az emberek az utcán élnek, és mindenben hiányt szenvednek. Biztonságért és ennek a földi pokolnak a végéért könyörögnek – írta az X közösségi portálon Lazzarini.

Asraf al-Kudra, a gázai egészségügy-minisztérium szóvivője közölte, hogy az izraeli erők a Gázai övezet északi részén lévő Bét-Jahíjában található Kamal Advan kórházat ostromolták kedden, és az épület udvarán körül vették a férfiakat, közöttük az egészségügyi személyzet tagjait. A kórház igazgatója szerint az intézményben háromezren vannak menekültként. A harcok során támadás érte a szülészetet, és két kismama meghalt – közölte hétfőn az OCHA.

Richard Peeperkorn, az Egészségügyi Világszervezet gázai és ciszjordániai képviselője elmondta, hogy a WHO a gázai egészségügyi minisztérium kérését mérlegeli, amely a kórház páciensei és személyzete esetleges evakuálásához kért segítséget. A WHO vasárnap közölte, hogy Gázában nő a betegségek kockázata, miközben az egészségügyi intézmények kapacitása a konfliktus előttinek a harmadára csökkent. Peeperkorn elmondta, hogy tizenegy gázai kórház, azaz a kórházak egyharmada maradt részben működőképes a konfliktus 66 napja után.

A Wall Street Journal cikke szerint az izraeli hadsereg megkezdte a tengervíz szivattyúzását a gázai alagútrendszerbe, néhány kritikus pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés károsíthatja Gáza édesvízellátását.

A The Guardian szemléje szerint az izraeli hadsereg úgy véli, ilyen alagutakban rejtőznek a Hamász harcosok, túszok és fegyverek – írja a Journal. Megjegyzik, az alagutak tengervíz szivattyúzással történő megsemmisítése hetekig tarthat.

Az izraeli hadsereg nem kommentálta a jelentést a Reuters kérdésére.

Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint. Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, “igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk”.

Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt (palesztin iszlamista szervezetet), és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket

– mondta. “A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez” – tette hozzá.

Azt is megjegyezte ugyanakkor, “szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah”.

A Fatah mozgalom a ciszjordániai palesztin autonóm területet irányító Palesztin Hatóság (PH) fő ereje, elnöke a PH elnöke, jelenleg Mahmúd Abbász.

Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött Oslói Megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ Közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.

A gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben, ha összehasonlítjuk azzal, ami a második világháborúban lebombázott német városokban történt, akkor azt mondhatjuk: nagyobb, mint Drezdában, Kölnben, és hasonló ahhoz, ami Hamburgban történt, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Strasbourgban.

Borrell az uniós parlament gázai helyzettel kapcsolatos plenáris vitájának keretében elmondta: a halálos áldozatok számát még nem lehet teljes pontossággal megbecsülni, de lehet akár 20 ezer is.

Már többször is rámutattam, hogy ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben

– nyomatékosította a főképviselő.

Borrell szerint más módon kell harcolni a Hamász ellen:

Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni. Nem lehet azzal igazolni, hogy a Hamászt meg kell semmisíteni, mert emberi életek és pusztítás az ára

– hangoztatta.

A főképviselő elismerte, hogy az EU-n belül is van megosztottság, olyan kérdésekben, mint például a tűzszünetre vonatkozó kérés, amelyet ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai vétó miatt elutasítottak. Borrell szerint nem jogos az António Guterres ENSZ-főtitkárt ért bírálat, azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Alapokmányának egy cikkelyét használta fel arra, hogy felhívja a figyelmet a gázai helyzetre. „Lehet egyetérteni vagy érvelni a felhívás tartalma ellen, de nem lehet azt mondani, hogy a főtitkár a Hamász terrorista csoport javára dolgozik. Ezek olyan kijelentések, amelyeket határozottan visszautasítok” – szögezte le.

Borrell szerint Izrael biztonságát nem lehet katonai úton megteremteni, ehelyett olyan politikai struktúrákra van szükség, amelyek lehetővé tennék, hogy a palesztin népnek saját állama legyen.

Megerősítette, hogy elítéli a Hamász támadásait, és a túszok szabadon bocsátására szólított fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legsürgetőbb dolog megakadályozni, hogy életek vesszenek el, és sürgősen politikai megoldást kell találni a konfliktus lecsillapítására.

Sajnos Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu ismételten a politikai megoldás ellen szólal fel

– jegyezte meg.

Borrell rámutatott, hogy a nemzetközi közösség túlnyomó többségében, az EU pedig egyhangúlag a kétállami megoldást támogatja.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy megtalálta két Gázában fogva tartott túsz holttestét – írja a BBC.

A 27 éves Eden Zakariát – akit a Nova zenei fesztiválról raboltak el – és a 36 éves Ziv Dado-t azonosították, akit az izraeli hadsereg már halottnak nyilvánított.

A hadsereg közleményében azt írta, hogy a családjukat tájékoztatták.

Nemzeti küldetésünk az eltűntek felkutatása és az összes túsz hazajuttatása. Együtt dolgozunk a biztonsági szervekkel, minden hírszerzési és műveleti eszközzel annak érdekében, hogy az összes túszt hazajuttassuk.

– írták.

Izrael háborús fegyverként alkalmazza a kiéheztetést a Gázai övezet mintegy egymillió lakójával szemben – jelentette ki kedden Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter az ENSZ egyik tanácskozásán Genfben. Úgy vélte, hogy a nemzetközi közösség kudarcot vallott a palesztinok jogainak tiszteletben tartásával.

Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint a 2,3 milliós palesztin térség lakosságának fele éhezik. Izrael a radikális iszlamista Hamász október 7-i, 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadását követően indított szárazföldi műveletét időközben kiterjesztette a Gázai övezet egészére, elvágva a térséget az élelmiszer, gyógyszer és üzemanyag-szállítmányoktól.

Az izraeli kormányzat közölte, hogy a humanitárius segélyeket engedélyezi a rafahi határátkelőn keresztül, és jelezte, hogy Kerem Salom-i határátkelőt is hamarosan megnyithatja a segélyezés felgyorsítása érdekében.

Most, amikor Önökhöz szólok, legalább egymillió palesztin – ennek a fele gyermek – éhezik a Gázai övezetben, nem természeti csapás vagy a határon várakozó bőkezű adományok hiánya miatt

– mondta Maliki az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alakalmából tartott tanácskozáson.

Nem, ők azért éheznek, mert Izrael szándékosan kiéheztetést használ háborús eszközként a megszállt lakosság ellen

– tette hozzá.

Meirav Eilon Sahar izraeli nagykövet a tanácskozást követően újságírókhoz szólva kifogásolta Maliki beszédét, mondván, hogy abban tett említést sem a Hamász bűneiről, sem az Izrael elleni terrortámadásról.

A tanácskozáson felszólalt Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is. Kijelentette, hogy Izraelnek és az Egyesült Államoknak sosem fog sikerülni a Hamászt felszámolni. Hangsúlyozta, hogy Izrael csakis a konfliktus politikai rendezésétől remélheti a túszok szabadon engedését.

18 412 ember halt meg és 50 100 megsebesült a gázai övezetben október 7. óta tartó izraeli csapásokban – jelentette napi összesítésében a Palesztin Egészségügyi Minisztérium, amit a Guardian szemlézett.

A lap arról is ír, hogy egyre több a háború miatt árván maradt gyermek. A cikk idézi a Reuters beszámolóját:

A 10 éves Razan Shabat babákkal játszik egy gázai kórházi ágyon, begipszelve, hegekkel az arcán, és nem tudja, hogy édesanyja, apja és testvérei meghaltak az őt megsebesítő légi csapásban. A kislány egyike azoknak a növekvő számú gázai gyerekeknek, akik mindkét szülőjüket, esetenként az egész családjukat is elvesztették az Izrael és a Hamász közötti háborúban.

Az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztviselője szerint a gázai kórházak kevesebb mint egyharmada működik, és csak részben – írja a Reuters hírügynökség alapján a BBC.

A Reuters szerint Richard Peeperkorn, a WHO tagja az ENSZ sajtótájékoztatóján így nyilatkozott: Mindössze 66 nap alatt az egészségügyi rendszer 36 működőképes kórházról 11 részben működőképes kórházra vált – egy északon és 10 délen.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsünk egyetlen egészségügyi intézményt vagy kórházat sem.

– mondta.

Egy, a tűzszüneti tárgyalásokat ismerő palesztin tisztviselő azt mondta a BBC-nek, hogy a katari és egyiptomi közvetítők vizsgálják a lehetőségét, hogy a harcoló felek között újfent tűzszüneti tárgyalások kezdődjenek, de a kapcsolatokat jelenleg nincsenek olyan szinten, hogy ezek újra induljanak.

Korábban Katar vezette a tárgyalásokat, amelyek elérték az egy hetes fegyvernyugvást és számos túsz szabadulását hozták november végén. A tárgyalások akkor azonban megszakadtak, mivel Izrael hazahívta a nevében tárgyaló feleket Dohából.

Egy magas rangú Hamász-tisztviselő azt mondta a portálnak, hogy jelenleg nincs tárgyalás, és nem engedik el a túszokat, amíg Izrael nem szünteti be a palesztinok ostromlását.

„Tartják a kapcsolatot a közvetítőkkel, de jelenleg nincs tárgyalás. Tájékoztattunk minden felet, hogy a Hamász kész tárgyalni egy olyan átfogó megállapodásról, amely garantálja az agresszió azonnali leállítását” – mondta.

A Hamász-tisztviselő szerint

a militáns szervezet vezetői biztosak abban, hogy Izrael „kénytelen lesz elfogadni a tűzszünetet, mert erőszakkal nem tudja kiszabadítani a foglyokat”.

Vasárnap Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejk, Katar miniszterelnöke azt mondta, hogy „nem adják fel”, de „nem látják a korábbi hajlandóságot a felek részéről”.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a gázai szárazföldi háború kezdete óta 104 katonája halt meg, és 582 sérült volt. Több mint tíz százalékuk viszont baráti tűzben halt meg, ahogy azt most elismerték. Október 7. óta magasabb az áldozatok száma, összesen 433 katona halt meg a Hamász támadássorozata óta, és 1645 sérült volt.

Négy ember életét vesztette a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában ma reggel, a szemtanúk szerint izraeli dróncsapás végzett velük.

Az izraeli hadsereg műveleteket végez a háborútól messze fekvő, ciszjordániai palesztin területen is. A BBC helyszíni riportere páncélozott buldózerek mozgásáról számolt be, amint egy kórház felé tartanak, illetve teherautókról, amik ugyanazon utcán az ellenkező irányba haladnak. Az elmúlt percekben több robbanás is hallatszott a kórház irányából.

A BBC tudósítója a támadás után fiatal férfiak nagy csoportjával találkozott a kórház felé vezető úton, egyiküknél egy házi készítésű csőbombát, egy másiknál egy walkie talkiet látott. Ettől eltekintve Dzsenín utcái szinte teljesen kihaltak.

A Tassz orosz hírügynökség szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni kollégájával, Hosszein Amir-Abdollahiannal tárgyalt, és aggodalmát fejezte ki neki a gázai humanitárius helyzet miatt. Ebben egyébként, mármint az aggodalomban, mindkét fél egyetértett. Szerintük azonnali tűzszünetre lenne szükség, hogy segíthessenek a civilekre, és az ENSZ segítségét kellene kérni.

Rakétatalálat érte keddre virradóra a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl között a jemeni partoknál haladó norvég Strinda nevű tartályhajót – jelentette X-üzenetben az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága (CENTCOM).

A CENTCOM szerint a manőverező robotrepülőgépet a jemeni húszi lázadók által ellenőrzött területről indították. A találat tüzet és károkat okozott a tartályhajón. A brit tengeri kereskedelmi hivatal (UKMTO) jelentése szerint az incidensre a jemeni part menti el-Mukha várostól 15 tengeri mérföldre nyugatra került sor.

A norvég zászló alatt közlekedő Strinda vészjelzést adott le, az USS Mason amerikai hadihajó pedig a segítségére sietett. A norvég Mowinckel Chemical Tankers vállalat tulajdonában lévő 144 méteres hajó a támadás idején a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna felé tartott.

Az Izrael és a Hamász közötti háború október 7-i kezdete óta a jemeni húszi lázadók többször intéztek támadást drónokkal és rakétákkal Izrael ellen, és támadtak meg hajókat a Vörös-tengeren. November 19-én a húszi harcosok elfoglalták a Galaxy Leader teherhajót, és foglyul ejtették annak legénységét.

Szombaton az Irán által támogatott lázadók további támadásokkal fenyegették meg a Vörös-tengeren Izraelbe tartó hajókat, ha nem érkezik humanitárius segély a Gázai övezetbe.

A vegyianyag-szállító norvég tartályhajó már biztonságos kikötő felé tart – közölte a Mowinckel Chemical Tankers kedden a Reuters hírügynökséggel. Geir Belsnes, a Mowinckel elnöke elmondta, hogy a Strinda 22 fős indiai legénysége sértetlen. A Kpler tengerhajózási nyomkövető rendszer adatai alapján a Strinda növényi olajat és bioüzemanyagokat szállított Malajziából az olaszországi Velencébe. Egyelőre nem világos, hogy a hajónak van-e valamilyen kapcsolata Izraellel.

(MTI)

A Wafa palesztin hírügynökség szerint húsz civil halt meg és tucatnyian megsérültek, amikor Izrael több házat lebombázott Rafa városában, a Gázai övezet határán kedden.

A Wafa helyi újságírója szerint többen még mindig a romok alatt lehetnek.

Hétfőn késő este is heves harcokról érkeztek hírek Gázából, miközben Izrael védelmi minisztere arról beszélt, hogy a Hamász elleni hadművelet jelenlegi szakasza „időbe telik”. Joáv Gallant ezzel ismételten visszautasította a nemzetközi közösség felhívásait, hogy fejezzék be a palesztin terület ostromlását, írja a Guardian.

Gallant azt mondta, hogy hetekig elhúzódhat a konfliktus jelenlegi szakasza, amit légierővel támogatott heves szárazföldi harcok jellemeznek, a hadművelet későbbi szakaszai pedig még hónapokig tarthatnak.

A háború következő szakaszában kisebb intenzitású harcok folynak majd az ellenállók zugai ellen, fontos, hogy az izraeli csapatok a továbbiakban is hasonló szintű műveleti szabadsággal végezzék dolgukat – mondta.

Hétfő este az izraeli erők a Gázai övezet déli részén fekvő Hán Júnisz városában és környékén harcoltak a Hamász fegyvereseivel, ahol a hadsereg a múlt héten nyitott új támadási vonalat. Hétfőn a Hamász és lakosok beszámolói szerint szerint a militáns csoport tagjai megakasztották az izraeli tankok nyugati irányú haladását.

A Gázai övezet északi részén is folytatódtak az összecsapások, miközben izraeli tisztviselők korábban azt állították, hogy a hadjárat a megszállt terület ezen részén nagyrészt befejeződött.

A háborús övezetben tartózkodó orvosok szerint az izraeli légicsapások legalább 15 embert öltek meg a Gázai övezet középső és déli részén végrehajtott csapásokban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította a Hamászt, hogy „adja meg magát most”, a zsidó állam közlése szerint a terrorista szervezet több ezer harcosát ölték meg az immár három hónapja tartó háború során.