Június hatodikán, szerdán, a 240 tagú bolgár parlament 132 szavazattal megválasztotta miniszterelnöknek Nikolaj Denkovot, a nemzetközileg ismert fizikokémikust. A „civilben” akadémikus Denkov a „nyugatos” pártszövetség tagja, amely a Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű mozgalmakból áll. A honatyák megszavazták azt is, hogy koalíciós kormány alakuljon a GERB párttal együtt, majd egy harmadik voksolási körben jóváhagyták a minisztereket is.
Paradox helyzet, hogy az idei, április másodikán tartott választásokon a PP-DB-szövetség csak a második lett, mégis ők adják a kormányfőt. Ennek oka az, hogy a voksoláson ugyan első helyen végzett a jobbközép, magát konzervatívnak minősítő GERB, de nem szerzett abszolút többséget, ráadásul képtelen volt koalíciós társakat találni maga mellé, hogy a relatív többségét abszolúttá bővítse.
Ezért a GERB – amelyet a „bolgár Orbán”, azaz a Bulgáriában a 2010-es években szinte folyamatosan kormányzó Bojko Boriszov irányít –, visszaadta a kormányalakításra kapott megbízást, és nagykoalíciós megállapodást kötött a PP-DB-vel.
A két tömörülés az elmúlt két évben ádáz politikai csatákat vívott egymással. Sőt, amikor a PP és a DB kormányzott fél évig, Kiril Petkov miniszterelnök (PP-társalapító) vezetésével, pár órára még a GERB vezérét, Boriszov exminiszterelnök-extábornokot is letartóztatták. Ekkor mondta Petkov akkori miniszterelnök: „Senki nem állhat a törvény fölött.” Nem véletlen, hogy sem Petkov, sem Boriszov most nem lesz tagja az új kormánynak – amelyet az ellenzéki szocialisták egy Frankenstein-féle szörnyeteghez hasonlítanak.
A most induló közös kormányzás sajátossága tehát, hogy nem a legnagyobb párt adja a frissen alakult koalíció „kezdőminiszterelnökét”, hanem a PP egyik alapítója, Nikolaj Denkov lesz a 18 hónapra szóló együttműködés első kormányfője. Denkov regnálása után kilenc hónappal kerül majd csak a GERB jelöltje a koalíciós kormány élére.
Kémikusként nem Denkov lenne az első az EU-ban, aki miniszterelnökké lép elő: Angela Merkel kvantumkémiai doktorátussal rendelkezett, mielőtt kancellár lett volna Németországban, de a brit „Vaslady”, Margaret Thatcher is kémikusként végzett eredetileg, s ő ráadásul szintén oktatáspolitikusként indult a hatalmi ranglétrán felfelé. – ezt a Stanford Egyetem is elismerte 2021-ben.
Egy másik párhuzam a bolgár fejleményekkel: rotációs kormányt, azaz egymást váltó miniszterelnökökkel felálló koalíciós kabinetet sikeresen eddig általában csak Izraelben alakítottak – bár ott sem mindegyik rotációs konstrukció bizonyult életképesnek.
Ami a politikai pályafutását illeti, Denkov oktatási miniszterhelyettesként tagja volt egy Boriszov-kabinetnek 2014 és 2016 között. A bolgár Novinite.com szerint Denkov azért távozott a GERB vezette kormányból, mert nem értett egyet az oktatási és kulturális minisztérium akkori vezetésével.
2017-ben viszont már oktatási miniszter lett Ognyan Gerdzsikov ügyvezető kormányában. Sőt Boriszov harmadszori, 2021-es bukása után, Sztefan Janev két ügyvezető kabinetjében vállalt ugyanilyen jellegű tárcavezetést. Ekkor megláthatta a lehetőséget a PP alapítóival együtt egy új, „nyugatos” politikai párt létrehozására. A Janev-kormány tagja volt ugyanis Kiril Petkov és Aszen Vaszilev is. Így aztán a PP két alapítójának későbbi, 2021-22-es kormányában szintén oktatási miniszter lett Denkov.
A Novinite szerint Denkov valójában mindig is azt az oktatáspolitikát folytatta, amit a GERB-kormányban, Boriszov alatt kezdett el helyettes tárcavezetőként. Vagyis a tanárok béremelésére törekedett. El is érte ezt a célt: Persze nem mindent tudott megvalósítani az elképzeléseiből: próbálta az iskolaigazgatók megválasztását politikai befolyástól és szubjektív szempontoktól mentesíteni, de ez nem ment a balkáni országban Boriszov kormányzása idején – a GERB uralmát a korrupció és a politikai összefonódások jellemezték, ezért távozott már 2016-ban a Boriszov-kabinetből Denkov.
Mostani kormányfői megbízatása szintén nehéz körülmények közepette indul. Denkov mindössze kilenc hónapra került a bolgár politika egyik csúcsára – a másikat a köztársasági elnök jelenti, aki kezet sem fogott az akadémikussal, amikor megbízta őt a kormányalakítással. Nem a kettejük közti személyes konfliktusról van szó, hanem a bolgár államberendezkedés alapdilemmájáról és a PP vezetőségét érintő egyedi botrányról.
A politikai aktorok ugyanis az elmúlt évek bulgáriai káoszában megkezdték az önkorrekciót, és az írott alkotmány szellemétől eltérve, Rumen Radev köztársasági elnök kezében kezdett összpontosulni a hatalom. Az elmúlt két évben ugyanis hiába tartottak öt választást is, a választók egyik politikai szereplőnek sem adtak elegendő felhatalmazást arra, hogy egymaga irányítsa az országot. Másrészt a parlamentbe került pártok képtelenek voltak stabil koalíciókat alkotni az elmúlt időszakban.
Közben kitört az ukrajnai háború, Szófia pedig lecsúszott a schengeni bővítésről (Ausztria és Hollandia ellenállása miatt), továbbá el kellett halasztani az euró bevezetését 2025-re, mert az európai integráció elmélyítéséhez Bulgária képtelen volt a megfelelő törvényeket elfogadni, illetve a szükséges kormányzati intézkedéseket meghozni.
Mindeközben a köztársasági elnök, aki korábban a bolgár légierő vezetője volt tábornoki rangban, a saját embereit ültette a kulcspozíciókba, és kinevezett egy ügyvezető-szakértői kormányt egy politikailag teljesen súlytalan figura, Galab Donev vezetésével. A szakértői kormány gyakorlatilag az államfő utasításainak megfelelően irányította Bulgáriát. Így a PP vezette 2021-2022-es koalíció bukása után Radev az országot „kevésbé nyugatos” pályára állította.
Az államfő azonban most dühöng a PP újbóli kormányra kerülése miatt (pedig a PP támogatta őt 2021-es újraválasztásakor, és ő is pártolta Petkovékat két évvel ezelőtt). A köztársasági elnök példátlan viselkedésének oka, hogy – emiatt háborodott fel az államfő, aki azt mondta: „Remélem a parlament nem fogja elárulni a nemzeti érdeket úgy, ahogyan a koalíció tagjai elárulták a saját szavazóikat.” Radev egyébként a szocialista párthoz áll jelenleg a legközelebb, akik egyértelműen oroszbarát politikát folytatnak.
Ám Szófiában a legtisztábban most az orosz érdeket nem is az államfő és nem is a szocialisták képviselik: az Újjászületés nevű szélsőjobboldali erő vezére, Kosztadin Kosztadinov a PP vezetőinek letartóztatását követeli, amiért a párt vezetősége a nyilvánosságra került titkos felvételen meg nem nevezett külföldi nagykövetségekkel való együttműködésről egyeztetett. Az Újjászületés szerint a PP az Egyesült Államokkal működik egyébként együtt. Ehhez kapcsolódott a szintén oroszbarát bolgár szocialisták (a kommunista utódpárt) vezetője, Kornelija Ninova, aki a koalíciós kormányt egy „egykarú, kétfejű Frankensteinhez” hasonlította.
Maguk a koalíciós partnerek sem túl lelkesek persze az új kormánytól: „Túl sok választóvonal van köztünk és a GERB között, ezek nem fognak eltűnni, csak azért, mert kormányt alakítunk” – mondta Hriszto Ivanov, a Demokratikus Bulgária vezetője a parlamentben. Ő úgy tekint a koalíciós kormányra, hogy az egy „átmeneti kabinet, amelyet a parlament választott”, az a parlament, amelynek a létezése is meghosszabbodott azáltal, hogy vállalkoznak a szükséges reformok elfogadására.
Az oroszok iránt tradicionálisan rokonszenvet érző – és újabban Orbán Viktort is kifejezetten kedvelő – bolgárok körében tehát népszerű az államfő azon álláspontja, hogy Kijevet mérsékeltebben támogatta, mint a „nyugatos” kormány Kiril Petkov PP-társalapító miniszterelnöksége idején. Ráadásul az államfő most több ellenzéki pártra is támaszkodhat majd a nagykoalícióval szemben.
A kormány élére került Denkovnak tehát nehéz terepen kell mozognia. Hiába támogatta biztos többség, 132 képviselő a 240 tagú parlamentben, hiába jött létre a nagykoalíció, az államfő nyilvánvalóan minden lépését gyanakvással fogja figyelni.
A partner, a GERB ráadásul nem mentes olyan elemektől, akik nem válogatnak az eszközökben. 2021-ben a párt azért bukott meg, mert a korrupció olyan szintet ért el az országban Bojko Boriszov idején, hogy amerikai szankciókat vezettek be befolyásos, politikához kötődő üzletemberek és politikusok ellen. Az akkori szankciók egyik célpontja az a Deljan Peevszki volt, aki Boriszov egyik bizalmasa, s akit maffiakapcsolatokkal vádolnak, és aki a bolgár sajtónak legalább a felét ellenőrzése alatt tartja. (Egy része a médiacégeknek, tévécsatornáknak és újságoknak az édesanyja nevén szerepeltek, majd átadták azokat egy cégnek.)
Amikor Peevszki ellen az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat hirdetett meg 2021-ben, Bulgáriát elárasztották a Boriszov és a GERB évtizedes uralma ellen tüntető tömegek, jóllehet formailag Peevszki nem a GERB, hanem a török kisebbségi párt színeiben politizált a parlamentben. Így került sor a két év alatti első rendkívüli választásokra 2021 tavaszán, bár azóta még további négy voksolás sem döntötte el a GERB és az ellenfelei közötti erőviszonyokat.
Most pedig, hogy nagykoalíció alakult a GERB részvételével, mégis a GERB volt az, amely ellenzéki pártokkal – így a török kisebbség pártjával is – együtt szavazva érte el, hogy Peevszkit (a török párt honatyájaként) beemelték az alkotmánymódosítással foglalkozó törvényhozási bizottságba. Hiába szavazott nemmel Peevszkire a PP és a DB. A GERB ezzel a voksolással megmutatta, hogy képes a koalíciót bármikor felrúgni és eseti együttműködésre lépni az ellenzékkel, sarokba szorítva a „nyugatosokat”.
Mindez óriási felháborodást keltett Bulgáriában, a szélsőjobbos Kosztadin Kosztadinovot el is kellett távolítani a parlamenti ülésteremből, olyan botrányt csinált Peevszki megválasztása után. Ez a lépés alighanem áttételesen a kormányt is nehéz helyzetbe fogja hozni – hiszen Denkov nem tudhatja, hogy a jövőben mikor „szavaz ki” a koalícióból a GERB.
A koalíciós megállapodásuk szerint a GERB és a PP-DB összefogásával egy EU-párti kormány jön majd létre, amelynek
- elsődleges célja az, hogy Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez,
- illetve az eurózónához.
- De szerepel a célkitűzések között az is, hogy küzdjenek az orosz befolyás ellen a biztonsági területen.
Ez utóbbi nyilvánvaló csapás az alkotmányos jogkörein túlterjeszkedni látszó államfő felé. De azt is mutatja, hogy az egymást gyűlölő GERB és PP képes összefogni azért, hogy ne alakuljon ki informálisan elnöki köztársaság, azaz kvázi prezidenciális rendszer Bulgáriában.
Ami a célok elérését illeti, a schengeni csatlakozáshoz szükséges intézkedések közé tartozik majd a rendszerszintű átalakítás a bolgár határellenőrzésnél,
Ehhez kapcsolódó hír, hogy Dél-Afrikában, Fokvárosban május végén lelőttek egy bolgár maffiózót, Kraszimir Kamenov-Karót, aki korábban állítólag számos határátkelőhely forgalmát „ellenőrizte” Törökország felé, pontosabban inkább afelől. A bolgár sajtó most azon tanakodik, hogy ez egy szokásos maffialeszámolás volt-e, egy meggyengült keresztapa likvidálása, vagy az vezetett a tragikus véghez, hogy a bűnöző túl sokat tudott az „európai útra térő”, azaz Schengenhez csatlakozni akaró Bulgária néhány politikusáról.
Mintha ez utóbbi verziót erősítenék a bolgár főügyész, Ivan Gesev homályos nyilatkozatai is, aki szerint most visszatérnek a „maffiaidők”. Gesev amúgy maga is egy meglehetősen zavaros alak, az ellene nemrég elkövetett állítólagos merényletről állandóan változik például a kommunikációja. A „bolgár Polt Péter”, aki eddig hűségesen szolgálta Bojko Boriszovot – és aki kiszabadította tavaly márciusban a GERB főnökét Petkovék „őrizetéből” – most mind Boriszov, mind Petkov ellen vizsgálatokat indít.
Boriszovot egy régóta emlegetett pénzmosási üggyel próbálhatják meg újra kapcsolatba hozni, amelynek a szálai állítólag Törökországba vezethetnek, Petkovot pedig azzal támadja a főügyész, hogy jogszerűtlenül lett 2021-ben gazdasági miniszter, mert akkor még nem mondott le a kanadai állampolgárságáról. Petkov hajlandó lemondani mentelmi jogáról az ügyben, amelyről a Balkan Insight szerint a főügyészség egyszer már megállapította, hogy nem jogszerűtlen.
Mindezek után nem meglepő, hogy Denkovnak azonban nemcsak a határon lévő áldatlan állapotokkal és a főügyésszel kell megküzdenie, és nemcsak az eurózónához való csatlakozással kell majd foglalkoznia. Alacsony költségvetési hiányra törekszik és az inflációt is csökkenteni akarja. Persze az, ami Bulgáriában sok, az Magyarországon egyelőre csak álom.
Az infláció nálunk 21 százalék körülire csökkent májusban, közben Bulgáriában a drágulás éves szinten 11,6 százalékos volt áprilisban. A bolgár GDP a friss adatok szerint 2,3 százalékkal nőtt, miközben Magyarországon már három negyedéve zsugorodik a gazdaság. A bolgár GDP persze jelentősen elmarad a magyartól, tehát arról nincs szó, hogy Szófia úgy közelítene a magyar fejlettséghez, mint amilyen ütemben Románia kezd utolérni minket.
A bolgár gazdaság tehát valóban változásra vár, és ennek megfelelően Denkov máris megkezdte azoknak a kiadásoknak a felülvizsgálatát, amelyekről még az előző kabinet döntött. Ezt az első, szerdai kormányülés után jelentette be az új miniszterelnök.
Az új pénzügyminiszter, Aszen Vaszilev (aki a PP egyik alapítója, és aki többször volt már a pénzügyek irányítója Bulgáriában) pedig azt mondta: új költségvetést nyújtanak be, és visszavonják az előző ügyvezető kabinet javaslatát, amelyet korábban nyújtottak be a büdzséről a parlamentnek.
Az új védelmi miniszter, Todor Tagarev arról beszél:
rendkívül fontos, hogy Szófia támogassa Ukrajnát
– ami valódi fordulat az eddigi ügyvezető kormány álláspontjához képest. Tagarev hangsúlyozta azt is, hogy ehhez a parlament többségi döntésére van szükség. Tehát átláthatóan akarják végrehajtani az intézkedéseket, ahogyan az egy parlamenti demokráciához illik – ezzel a köztársasági elnöknek szúrt oda egyet.
Az új kormány tehát igyekszik a Nyugathoz való elkötelezettségét mutatni, már az első napjaiban is. Kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Bulgária hosszú évek után csatlakozhasson a schengeni övezethez, illetve beléphessen a mostani koalíciós pártok által olyannyira áhított eurózónába is.
