A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen

Kanadaiak megkezdte az Ukrajnának ígért Leopard 2 típusú harckocsik újabb adagjának leszállítását. A kanadai hadsereg Twitter-posztban közölte:

Folytatjuk ukrán barátaink támogatását, akik azért küzdenek, hogy megvédjék a hazájukat.

Kanada összesen nyolc harckocsit ígért az oroszokkal hadban álló ukránoknak. Az első szállítmányt egy hónapja indították útnak. A kanadai hadseregnek összesen 112 Leopard 2-ese van.

Kanada a harckocsikon túl légvédelmi rakétákat, tüzérségi töltények és páncélozott mentőjárműveket is küld Anita Anand védelmi miniszter bejelentése szerint.

We continue to support our Ukrainian friends who are fighting to protect their homeland.

Another batch of Leopard 2s is on its way to Europe as part of the Government of Canada’s commitment to help Ukraine defend itself from Russia’s illegal invasion. pic.twitter.com/zJ67ymkfM9

— Canadian Army (@CanadianArmy) March 16, 2023

Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím és Szevasztopol megvédelmezését és gyorsított ütemű fejlesztését ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az Oroszországhoz való csatlakozásról a két közigazgatási egységben rendezett népszavazás kilencedik évfordulója alkalmából.

Nyilvánvaló, hogy a biztonsági kérdések prioritást élveznek a Krím és Szevasztopol számára, különösen ma. Mindent megteszünk, hogy elejét vegyük minden fenyegetésnek,

mondta az elnök a régió fejlesztéséről tartott tanácskozáson.

Putyin kifejezte meggyőződését, hogy a terrortámadás által megrongált Krími híd vasúti részének teljes helyreállítása határidőre befejeződik. Az elnök átfogó gazdasági fejlesztést és szociális támogatást ígérve üdvözölte a krímieket és minden oroszt a Krím Oroszországgal való „újraegyesítésének” szombati évfordulója alkalmából, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége által el nem ismert népszavazáson hozott döntést pedig „véglegesnek” és „történelminek” nevezte.

Ugyanezen a tanácskozáson Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy Oroszország „új régióiban” tavaly mintegy 384 kilométernyi utat újítottak fel, és azt ígérte, hogy jövőre megépül az autóút az Azovi-tenger körül.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken kitüntetésre terjesztette fel annak a két Szu-27-es vadászgépnek a pilótáját, amelyek elfogtak egy amerikai drónt a Fekete-tenger feletti légtérben. A moszkvai katonai tárca szerint a két vadászpilóta akciójával megakadályozta „a különleges hadművelet céljából kialakított ideiglenes légtérhasználati terület határainak megsértését”.

A tárca szerint az amerikai MQ-9 Reaper drón, amely az incidens nyomán a tengerbe zuhant, kikapcsolt jeladóval közeledett az orosz határ felé. A Kommerszant gazdasági lap idézte a ForPost című krími hírportált, amely az írta, hogy megtalálták a drón roncsait a Fekete-tengerben Szevasztopol közelében, 900 méteres mélységben.

(MTI)

Az orosz egységek Artemivszk (Bahmut) területének mintegy 70 százalékát vonták ellenőrzésük alá – közölte Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója pénteken a Rosszija 24 tévécsatornán.

Gagin azt is elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők megpróbáltak ellentámadást indítani, és Csasziv Jar irányából behatolni a városba, de terveiket meghiúsították. Azt mondta, hogy Artemivszkben mintegy tízezer ukrán lehet.

Gyenyisz Pusilinnak, a donyecki régió megbízott vezetőjének pénteki beszámolója szerint a Wagner-csoportnak sikerült beékelődniük a Vosztokmas vállalat területére, amely az Artemivszki Színesfém-feldolgozó üzem (AZOM) északi részén található. Elmondása szerint a rohamegységek tovább nyomulnak a városközpont felé, északi és déli irányba szorítva ki az ukrán erőket.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap alatt elszenvedett emberveszteségét 335 főben határozta meg. A tábornok szerint közülük 135 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeck városban és Madrikine községben két civil életét vesztette.

Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken ötmillió rubel (mintegy 24 millió forint) jutalmat ígért annak az ukrán katonának a megöléséért, aki videót tett közzé arról, hogy a társaival együtt szalonnát eszik a Koránról, aztán elégeti a muszlimok szent könyvét. Közölte: ha élve hozzák el neki, tízmillió rubelt (minegy 48 millió forintot) hajlandó kifizetni érte. (MTI)

Az Egyesült Államok üdvözli Törökország előrelépését a finn NATO-csatlakozás ratifikációjában, és sürgeti Magyarországot a finn és a svéd NATO-csatlakozás folyamatának haladéktalan lezárására – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken.

Jake Sullivan közleménye szerint az Egyesült Államok üdvözli, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai törvényhozás elé terjeszti a finn csatlakozási jegyzőkönyvet, és egyúttal bátorítja Ankarát, hogy Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét is gyorsan hagyja jóvá.

A Fehér Ház által kiadott és az MTI által szemlézett dokumentum emellett sürgeti Magyarországot, hogy Finnország és Svédország esetében is késlekedés nélkül zárja le a ratifikációs folyamatot.

A közlemény megfogalmazása szerint Svédország és Finnország egyaránt erős partner, osztja a NATO értékeit, erősíteni fogja a katonai szövetséget, valamint hozzájárul Európa biztonságához. Az Egyesült Államok meggyőződése, hogy mindkét országnak mielőbb a NATO tagjává kell válnia – írta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken.

A Fidesz-frakció vezetője, Kocsis Máté pénteken közölte, hogy a parlament március 27-én szavaz Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról, Svédországgal kapcsolatban azonban még nem döntött a kormánypárt.

A nemzetközi partnerek által biztosítandó, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek erősítik ugyan Ukrajna védelmi képességeit, de nem védik meg az országot az orosz légi „terrortól” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy pénteki tévéműsorban.

Ezek a gépek javítani fogják a képességeinket, ugyanis számos funkciót látnak el: járőröznek Ukrajna légterében, csapásmérő csapatok fedezésére is alkalmasak, emellett HARM radarromboló rakétákkal is képesek csapást mérni az ellenséges légvédelemre, masszív rakétatámadások során pedig rakétákat és Sahíd kamikaze drónokat is elfoghatnak. Megjegyzem azonban, hogy ezek a MiG-ek nem kellően hatékonyak elavult rakétáik, radarjaik miatt

– fejtette ki a szóvivő.

Ihnat csütörtökön ugyancsak az ukrán tévécsatornák által sugárzott tévéműsorban arra mutatott rá, hogy az orosz agresszió legyőzése érdekében Ukrajnának sürgősen szüksége van többcélú, modern, negyedik generációs nyugati repülőgépekre, olyanokra, mint például az F-16-os vadászgépek.

Szlovákia pénteken hozta nyilvánosságra döntését, hogy 13 darab MiG-29-es vadászgépet szállít Ukrajnának, egy nappal korábban pedig Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be, hogy a következő napokban négy MiG-29-est ad a háború sújtotta keleti szomszédjának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. (MTI)

Svédország továbbra is biztos abban, hogy a NATO tagja lesz dacára Törökország azon döntésének, hogy egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – jelentette ki pénteken Tobias Billström svéd külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva.

„A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor” – szögezte le Billström. „Ami a biztonságunkat illeti, a helyzetünk most jobb, mint amikor előterjesztettük csatlakozási kérelmünket” – tette hozzá.

Mint arra számítottunk, Törökország elfogadja Finnország kérelmét, de Svédországét nem, és erre felkészültünk,

mondta. „Ez azonban a helyzet olyan alakulása, amelyet nem akartunk… katonai integrációnk a NATO-ba, illetve együttműködésünk Finnországgal folytatódik” – fűzte hozzá.

Recep Tayyip Erdogan török elnök finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel tartott megbeszélését követően pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához. Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel.

Billström arról is beszélt, hogy Svédország mindent teljesített a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalásokból. Hangsúlyozta: Stockholm a megállapodásban foglaltaknál se kevesebbet, se többet nem hajlandó megtenni.

Kapcsolódó

Törökország ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását

A svédekről viszont még nem döntöttek. 

(MTI)

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, ezért jogi értelemben is semmisnek tekinti a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman „letartóztatását” elrendelő határozatát.

Ezt Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte pénteken a Telegram-csatornáján.

Oroszország nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, és nem is terheli semmilyen kötelezettség. Oroszország nem működik együtt ezzel a szervvel, és a Nemzetközi Büntetőbíróságtól származó esetleges letartóztatási előírások jogilag semmisek lesznek számunkra

– hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő. (MTI)

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, azzal vádolva őt, hogy felelős az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – írta a Reuters.

Moszkva többször is tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint erői atrocitásokat követtek volna el szomszédja egyéves inváziója során.

Az ICC elfogatóparancsa szerint Putyin letartóztatását gyermekek jogellenes kitoloncolása és Ukrajna területéről az Orosz Föderációba történő átszállításának gyanúja miatt rendelték el.

#ICC President Judge Piotr Hofmański on recent arrest warrants against Vladimir Vladimirovich Putin and Maria Alekseyevna Lvova-Belova in the context of the situation in #Ukraine
More info: https://t.co/5OMC7Xuuy5 pic.twitter.com/45bT4mHqIs

— Int’l Criminal Court (@IntlCrimCourt) March 17, 2023

Egy órával lerövidítik a háborús kijárási tilalmat Kijevben a vendéglátóipar élénkítése érdekében – írja az ukrán főváros önkormányzatának bejelentése alapján a Guardian. Így a kijárási tilalom a mostani 23 óra helyett éjfélkor kezdődik majd.

Az invázió kezdete óta újranyitott éttermek és klubok kénytelenek voltak este 8 és fél 10 között bezárni, hogy az alkalmazottak időben hazaérjenek. Egyes kijevi klubok elkezdtek péntek délután 5-től, illetve hétvégén délelőtt 11-től kezdődő programokat szervezni, az ezekből befolyó bevétel nagy részét pedig a hadseregnek adományozták.

Az új szabályozás értelmében az utolsó rendeléseket nagyjából 22 óráig lehet majd leadni, a vendéglátóegységek pedig 22:30 és 23 óra között fognak majd bezárni.

A Guardian megjegyzi, hogy Ukrajnában nincs egységes időpont a kijárási tilalom kezdetére, az attól függ, hogy mennyire van közel vagy távol a front. A donyecki régióban 21 órakor kezdődik, míg Dnyipróban csak éjfélkor, ráadásul már tavaly május óta.

Az utóbbi hetekben egymást érik a kormányellenes tüntetések Moldova fővárosában Chisinauban, amelyeket láthatóan az oroszokkal szimpatizáló pártok és csoportosulások szerveznek nagy szakértelemmel. Közben egy oknyomozó médiakonzarcium megszerezte és ismertette a FSZB tíz évre szóló startégiai tervét arról, hogyan is kell újra orosz befolyás alá hajtani Románia keleti szomszédját.

A startégiai dokumentum szerint a fbb lehetőségek az alábbiak:

• az oroszbarát csoportok támogatása,
• az ortodox egyház felhasználása
• és a földgázszállítások megszakításával való fenyegetés.

Részletek a cikkben:

Kapcsolódó

Titkos tervet írt az orosz titkosszolgálat Moldova leigázásáról

A tíz évre szóló stratégiát 2021-ben véglegesítették, most került nyilvánosságra.

MiG-29-es vadászgépek átadásáról döntött a szlovák kormány. A Dennikn/Napunk híre szerint Eduard Heger kormányfő tudatta, hogy az ajándékozás összhangban van az alkotmánnyal, Zuzana Caputová államfő és Boris Kollár házelnök is jóváhagyta azt.

Heger szerint a MiG-eket arra fogják használni, hogy megvédjék Ukrajna légterét, hogy életeket mentsenek velük, nem támadó hadműveletekre.

A kormányfő egyúttal visszautasította az ellenzéket vezető Robert Fico, egykori miniszterelnök vádjait, miszerint a vadászgépek küldésével Szlovákia belép a háborúba.

Jaroslav Nad védelmi miniszter közölte, hogy a gépek egyelőre Szlovákiában vannak. Az átadásukat – mely még hetekbe telhet – Lengyelországgal szorosan koordinálva fogják végrehajtani.

A szlovák kormány jóváhagyta Mig-29-es vadászgépek szállítását Ukrajnába – közölte pénteken Eduard Heger szlovák miniszterelnök.

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön jelentette be, hogy Lengyelország négy darab MiG-29-es vadászgépet szállít le Ukrajnának a következő napokban. Ezzel Lengyelország vált az első NATO-tagállammá, amely vadászgépekkel segíti az ukrán honvédő háborút. Hozzájuk csatlakozott egy napra rá Szlovákia, amely már korábban jelezte, hogy készek átadni repülőgépeket, de csak egy szélesebb nemzetközi koalíció részeként.

A Reuters úgy tudja, az Ukrajnának szánt, tizenegy darab MiG-29-es repülőgépből álló flottát tavaly nyáron vonta ki a forgalomból Szlovákia, és a legtöbb gép nincs üzemképes állapotban.

Németország és az Egyesült Államok a lengyel repülőgép-szállításokra reagálva egyértelművé tették, hogy nem változtatnak álláspontjukon, tehát továbbra sem segítik vadászrepülőkkel az ukránokat.

Közzétette szokásos reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. E szerint az orosz Wagner-csoport betört a kilenc hónapja heves ostromlott Bahmut központjába. Idáig a Bahmutka folyó jelentette a határt, de most az orosz fegyveres erőknek sikerült hídfőállásokat kialakítani a folyótól nyugatra. Az ukrán fegyveres erők továbbra is a város nyugati részét védik.

Ugyanakkor a frontvonal többi szakaszán 2023 januárja óta nem látott nyugalom van.

A britek szerint az alacsony harctéri aktivitás oka az, hogy az oroszok felhasználták a támadásra használható tartalékaikat, így helyi szinten sem tudnak offenzív tevékenységet folytatni.

Amíg az orosz haderő a tartalékok újratöltésén dolgozik, a parancsnokoknak dönteniük kell, hogy megmaradt képességüket egy újabb támadáshoz vagy védelmi vonalak kialakításához használják fel.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 March 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/y5daPr1dkT

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/IEAW3R5oPq

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 17, 2023

Hszi Csin-ping március 20. és 22. között látogat Moszkvába – jelentette be a kínai külügyminisztérium pénteken. A tárca közleménye szerint az Új Selyemút kezdeményezés néven is ismert együttműködési programról és az Eurázsiai Gazdasági Unión belüli együttműködésről is tárgyalnak majd.

Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben hívta meg állami látogatásra a Kínai Népköztársaság elnökét.

Hszi látogatásáról korábban a Kreml is hírt adott.

Februárban hivatalos állami látogatáson járt Moszkvában Vang Ji kínai államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója, és kijelentette, hogy a kínai-orosz kapcsolatok „sziklaszilárdak”, és „kiállják a változékony nemzetközi helyzet minden próbáját”.

(MTI/The Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 5221-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4780-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 35 ember – köztük 18 gyermek – érkezett Budapestre a háború elől menekülve.

A Gazprom 2022-ben 747,3 milliárd rubel nettó nyereségről számolt be. Ez 72,2 százalékos csökkenését jelenti a Gazprom 2021-es eredményeihez képest, a vállalat ugyanis 2021-ben még 2,68 milliárd rubel profitot jelentet – írja a Meduza a Kommersant című orosz üzleti lapra hivatkozva.

Miközben az orosz állami vállalat bevételei egy év alatt 25 százalékkal nőttek (7,979 billió rubelt tettek ki), a vállalat bruttó nyeresége 12 százalékkal, 3,21 billió rubelre csökkent. Az adózás előtti nyereség pedig 1,02 milliárd rubel volt, szemben a 2021-es 3,2 milliárd rubellel.

A profit bezuhanásának egyik oka, hogy az értékesítési költségei egy év alatt jelentősen megugrottak: 73,5 százalékkal, 4,769 billió rubelre emelkedtek.

Oroszország gáztermelése 2022-ben 11,8 százalékkal 672 milliárd köbméterre csökkent, melynek fő oka, hogy a háború és a szankciók miatt a Gazprom 80 százalékkal csökkentette a vezetékes betáplálást Európába.

Oroszország exportbevételeinek jelentős része a nyersanyagokból származik, ráadásul a háborút megelőzően az EU volt a föderáció legnagyobb kereskedelmi partnere. 2021-ben, a háború előtti utolsó békeévben az orosz gázexport 70 százaléka és az olajexport fele érkezett Európába, miközben az unió a gázkészletének 39 százalékát fedezte az orosz forrásból.

Oroszország olaj- és földgázértékesítésből származó bevételei idén februárban csaknem 50 százalékkal csökkentek.

Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön bejelentette, hogy Lengyelország négy darab MiG-29-es vadászgépet szállít le Ukrajnának a következő napokban. Ezzel Lengyelország vált az első NATO-tagállammá, amely vadászgépekkel segíti az ukrán honvédő háborút.

Duda elmondta, hogy a szovjet gyártmányú repülőket most készítik elő a szállításhoz, és további gépeket is átnéznek, hogy alkalmasak-e a bevetésre. Szerdán Piotr Mueller lengyel kormányszóvivő arról beszélt, hogy más országok is ígértek MiG-29-eseket Ukrajnának, de nem nevezte meg őket. Korábban Lengyelország és Szlovákia is jelezte, hogy készek átadni repülőgépeket, de csak egy szélesebb nemzetközi koalíció részeként. Tegnap Lengyelország változtatott az álláspontján, hiszen más ország egyelőre nem csatlakozott a repülőgép-szállításhoz.

Németországot a jelek szerint váratlanul érte Duda bejelentése. Boris Pistorius német védelmi miniszter az esettel kapcsolatban elmondta:

Idáig mindenki egyetértett abban, hogy még nincs itt az ideje vadászgépeket küldeni.

A Fehér Ház Lengyelország szuverén döntésének nevezte, hogy vadászrepülőgépeket biztosít Ukrajnának, és dicsérte a lengyeleket, amiért továbbra is erőn felül segítik az ukrán erőfeszítéseket.

Az amerikai kormányzat azonban hangsúlyozta, hogy Lengyelország lépése nem befolyásolja Joe Biden amerikai elnököt, aki továbbra sem tesz eleget annak a felhívásnak, hogy amerikai gyártmányú F-16-osokat küldjenek Ukrajnának.

Jelenleg nincs változás a vadászgépekkel kapcsolatos álláspontunkban. Ez a mi szuverén döntésünk

– mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

(The Guardian)