Nagyvilág

Terrorfenyegetettség miatt bezárták Isztambulban a német, a brit és a svéd főkonzulátust

Zárva tartott szerdán Isztambulban a német, a brit és a svéd főkonzulátus terrorfenyegetettség miatt – írja az MTI a berlini, a londoni, illetve a stockholmi külügyminisztériumok közlése alapján.

A Törökországban tartózkodó német állampolgároknak megküldött értesítés szerint az európai nagyvárosokban legutóbb történt incidensek, így például Svédországban több utcai provokáció – köztük egy, a török elnököt ábrázoló bábu felakasztása, illetve a Korán elégetése – következtében megnőtt egy merénylet lehetősége különösen Isztambul Beyoglu nevű belvárosi negyedében, valamint a központi Taksim téren. A német tárca óvatosságra intette a német állampolgárokat, és javasolta, hogy kerüljék a népes tömörüléseket és az említett városrészeket.

A stockholmi külügyminisztérium közölte, hogy egyelőre Svédország ankarai nagykövetsége és az isztambuli főkonzulátus is zárva marad a látogatók előtt. A brit állampolgároknak megküldött utazási figyelmeztetés szerint Nagy-Britannia isztambuli főkonzulátusa szintén zárva tart.

Több európai ország és az Egyesült Államok is már a múlt héten figyelmeztették állampolgáraikat egy esetleges terrorcselekményre. Washington hétfőn ezt Isztambulra szűkítette. Másrészt Törökország szintén figyelmeztette saját állampolgárait esetleges támadásokra Európában, illetve az Egyesült Államokban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán ismételten kilátásba helyezte, hogy beleegyezne Finnország NATO-csatlakozásába, de egyelőre Svédország nélkül. Kabinetje szerdai tanácskozásán az államfő arról beszélt, hogy Finnország esetében előrelépéseket látnak, Svédországgal kapcsolatban ugyanakkor nem látnak pozitív fejleményeket. A török kormány a svéd és a finn csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.

Tobias Billström svéd külügyminiszter szerdán megerősítette, hogy Svédország végrehajtja a NATO tavalyi, madridi csúcstalálkozóján született többoldalú egyezséget. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vallás nem volt része az alkunak. Azt is kiemelte, hogy megérti Törökország felháborodását a „tiszteletlen, de egyébként törvényes” incidensek kapcsán. Kijelentette, hogy a jelen körülmények között le kell csillapítani a kedélyeket, a megbeszélések tisztségviselői szinten folytatódnak, de a szólásszabadságból Stockholmban nem engednek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik