Múlt csütörtökön szavaztak az Európai Tanácsban ülő belügyminiszterek Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez. Horvátország felvételt nyert, így nem kell majd a határátkelésnél ellenőrizni senkit Magyarország és Horvátország között – gyorsabb lesz az út az Adria felé.
Zágrábnak tehát sikerült az, ami Romániának és Bulgáriának nem, mivel Ausztria és – a hírekben kevésbé szereplő, elvben csak Bulgáriára nemet mondó – Hollandia megvétózta a belépésüket. Emiatt Szijjártó Péter is sajnálkozott a Facebook-oldalán, szerinte ugyanis a két balkáni állam megérdemelte volna a schengeni csatlakozást. A külgazdasági és külügyminiszter ezután nekirohant a „liberális mainstream” újságíróinak és politikusainak, hogy most miért nem jajveszékelnek az európai egység szétverése miatt, ahogyan azt a magyar vétóknál szokták tenni.
A magyar külügyminiszter megjegyzése azért érdekes, mert az osztrák sajtó egy része szerint éppen Magyarország miatt „bűnhődik” Románia. Sőt kedden Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője jelentette ki:
Nem Romániát és Bulgáriát kell hibáztatni, nem ők nyitják meg a kaput a migránsok előtt, hanem Magyarország és Orbán Viktor kormányfő. Támogatjuk Romániát és Bulgáriát.
Az osztrák kancellár, a néppárti (ÖVP) Karl Nehammer és belügyminiszter párttársa, Gerhard Karner arra hivatkozik, hogy az idén Ausztriába érkezett százezer menedékkérő jelentős része Románián át jutott el nyugati szomszédunkba. Közülük 75 ezret nem az unió külső határain regisztráltak, hanem az osztrákoknak kellett nyilvántartásba venniük, mivel keleten „valaki” rendszeresen „elfelejti” ezt. Az osztrák kormányfő szerint ezért Románia és Bulgária is felelős, ám az osztrák köztévé utánajárt a kancellár kijelentésének, és megszerzett például egy osztrák belügyminisztériumi dokumentumot: ebben Bulgária szerepel mint köztes állomás Szerbia és Magyarország felé a balkáni migránsútvonalon, de Romániáról említés sem esik.
A román közélet felháborodott az osztrákok álláspontján. Bogdan Rares európai parlamenti képviselő, a PNL, a Nemzeti Liberális Párt politikusa például azt állítja, mindössze 1400 ember jutott el Ausztriáig Románián át. Sőt, a G4media.ro szerda reggeli híre szerint Rares arról is beszélt, hogy a román kormány az Európai Bíróságon támadja meg az osztrák vétót.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője, Vincze Lóránt azt állítja egy a Maszol.ro-nak adott online interjúban, Nehammer a friss viták során elismerte, hogy az Ausztriába érkező „irreguláris határátlépők” mindössze 1 százaléka halad át Románián. De az osztrák Der Standard adatai szerint is az Ausztriába tartó határsértők, illetve regisztrálatlan menedékkérők legfeljebb 3 százaléka megy keresztül Románián.
A román külügyminisztérium hivatkozik arra is, hogy az EU határvédelmi szervezete, a Frontex szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalak nem érintik hazájukat. Nehammer a kritikák hallatán a sajtó által említett 1–3 százaléknál nagyobb számokról beszélt az ORF hétvégi műsorában, de konkrét adatot nem mondott arról, hogy az Ausztriába érkezett százezer ember közül mennyien érintették Romániát. Csak azt hajtogatta a kancellár: a sajtóban idézett adatoknál nagyobb tömegről, emberek ezreiről van szó, és amikor az Ausztriába érkezők által bejárt utat megvizsgálják, megkérdezik a határsértőket, illetve megnézik a mobiltelefonjaik adatait.
Nehammer álláspontjától még koalíciós társai, a Zöldek is elhatárolódtak, sőt a Zöldek által jelölt köztársasági elnök, Alexander van der Bellen is bírálta a kancellárt és a belügyminiszterét. Nehammer pártján belül is kritizálták a vétót: Othmar Karas, az Európai Parlament ÖVP-s alelnöke szerint a schengeni bővítés megakadályozása sem oldja meg azt a problémát, amit a menedékkérők számának drasztikus emelkedése okoz.
A kancellárt mindezek után kérdőre vonták az ORF műsorában, ahol a Der Standard újságírónője citálta az adatokat. Azt ő is elfogadta, hogy Ausztriában 75 ezer embert regisztráltak az EU-n belül először. Ám közben azt is felidézte, hogy Magyarországon mindössze negyven embert vettek nyilvántartásba. Tavalyi adatokra hivatkozhatott, az Európai Parlament oldalán olvasható, hogy 2021-ben összesen ennyi menedékkérő volt Magyarországon. Magyarország ugyanis nem regisztrálja a határsértőket, hanem azokat, akiket elkap, visszaviszi a szerb-magyar határra. Hogy aztán a határsértők újból határsértők lesznek-e, az a magyar hatóságokat nem érdekli. A Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa, Szekeres Zsolt szerint ez azt jelenti, hogy „Magyarország megszegi az általa aláírt menekültügyi egyezményeket, de sérti még a schengeni rendeletet is”. Hogy a szerb határra való visszavitel mennyire „hatékony”, arról írtunk korábbi riportunkban is, amikor szemtanúi voltunk „illegális migránsok” elfogásának a kecskeméti állomásra befutott vonaton. A MÁV-osok akkor elmondták: sűrűn előfordul, hogy ugyanazokat a „illegális migránsokat” kapják el újra a rendőrök.
Szerbiába hiába áramol be félévente átlagosan mintegy 30-40 ezer menekült, ott stabilan 6-8 ezer marad az „irregulárisok” száma. Az idén is 34 ezren érkeztek hat hónap alatt déli szomszédunkba, de nem nőtt érdemben az ott tartózkodók létszáma, közben csak Burgenlandban, a legkeletibb osztrák tartományban 46 ezer új menedékkérő bukkant fel. Burgenland szinte csak Magyarországgal határos, tehát döntően tőlünk érkezhettek a regisztrálatlan határátlépők.
Miért nem lépnek fel Magyarország ellen? – kérdezte mindezek után az osztrák kancellárt a Der Standard újságírója. Szerinte így a románoknak kell megfizetniük azt, amit a magyarok elrontottak. Nehammer erre nem válaszolt érdemben, csak azt mondta, megpróbálnak Budapesttel rendőri szinten együttműködni. A kancellár vasárnap elmondta azt is: a menedékkérők növekvő száma miatt a németek elkezdték az osztrák és a cseh határt szigorúbban ellenőrizni. Emiatt az osztrákok a magyar határt, a csehek pedig a szlovák határt ellenőrzik, azaz a schengeni övezet egyre kevésbé működik. Erre vetette fel a Der Standard újságírója, hogy akkor
Nehammer – aki nemrég egyeztetett migrációügyben Orbán Viktor miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic szerb államfővel – megkerülte a kérdést: szerinte Szerbiában eredményt értek el, sikerült a „vízumturizmust” korlátozniuk, így a tunéziaiak immár nem utazhatnak be vízum nélkül Szerbiába, és januártól az indiaiakra is ez vonatkozik. A kancellár hozzátette: készek a románoknak és a bolgároknak is hasonló (rendőri) segítséget adni, mint Magyarországnak és Szerbiának.
Kedden az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner Burgenlandba, a magyar határra látogatott, és a közös rendőri akciókat dicsérte. Itt drónokkal, kutyákkal, hőkamerákkal próbálja jelenleg harminc, a jövőben hatvan osztrák rendőr a magyarokkal együtt ellenőrzés alatt tartani a határvidéket. Ám arra a felvetésre Karner sem reagált, hogy hiába kapják el határsértőket, azok nem nagyon tudnak Magyarországon menedékkérelmet beadni, így az alapproblémán nem enyhít a közös akció.
Kedden Nehammer kancellár is új ötlettel állt elő: öt feltételt szabott a következő EU-csúcs előtt a menekültügyekben. Gyorsítani szeretné a bűncselekményeket elkövető menedékkérők védelmének megszüntetését, rendőri erők külföldi bevetését is szorgalmazza, támogatást adna a bolgár-török határkerítés felépítésére. A menedékkérők kiutasításáról szóló EU-irányelv kidolgozását is szeretné elérni, illetve azt, hogy harmadik államokban (tehát az EU-n kívül) is lehessen menekültügyi eljárásokat lefolytatni – írja a Kronen Zeitung.
Az olasz belügyminiszter, Matteo Piantedosi arról beszélt, érthetetlenül megalázták a két országot, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csalódottságáról beszélt, akárcsak Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa. Kritizálta a döntést a német külügyminiszter, Annalena Baerbock is.
Az osztrák hercegi család sarjaként korábban a cseh külügyminiszteri posztot betöltő Karel Schwarzenberg még durvább kritikát fogalmazott meg. Buta csínytevésnek nevezte Nehammerék lépését, amit belpolitikai okok magyaráznak szerinte. Az Osztrák Néppárt ugyanis a népszerűségi listákon a harmadik helyre csúszott vissza, főleg a bevándorlásellenes FPÖ, a Szabadságpárt jelent kihívást nekik. Januárban abban az Alsó-Ausztriában lesznek tartományi választások januárban, ahonnan Nehammer és Karner belügyminiszter karrierje is indult. Ha ott vereséget szenvedne pártjuk, akkor az a kancellár és a főbelügyér bukását vetítené előre. Nehammer persze visszautasította, hogy emiatt vétózták volna meg a románok schengeni csatlakozását.
Alexander van der Bellen államfő a döntés gazdasági következményeire is figyelmeztetett. Ausztria a második legnagyobb befektető Romániában, és máris különböző bojkottokat hirdettek meg az ottani osztrák érdekeltségek ellen. Elsősorban a BCR pénzintézetet (az osztrák Erste Bank érdekeltsége), a Raiffeisen Bankot, illetve a Petrom-OMV olajcéget célozták meg a tiltakozásra felszólítók. Hogy a hangzatos akciókból végül mi lesz, az egyelőre kérdéses.
Adrian Nastase volt román miniszterelnök még tovább ment, amikor elítélte Románia igazságtalan megalázását, amit az osztrák vétó jelentett: a legnagyobb román cég, a Petrom privatizációjának ügyét hozta elő. Ezt az olajvállalatot az osztrák OMV vásárolta fel, és Nastase most azt javasolja, hogy állítsanak fel egy testületet, amely megvizsgálná, hogy a privatizáció után betartottak-e minden vállalást, amit ígértek. Nastase felvetette, hogy érdemes lenne megnézni, milyen reklámszerződéseket kötött azóta az OMV Petrom, kinek – mely politikusoknak – a rokonai dolgoznak a cégnél, illetve milyen jutalékokat kaptak egyesek.
Annak, hogy a közösségi médiában vagy falfirkákon, illetve a bankok üvegajtajaira fújt feliratokon hogyan nácizták le a románok az osztrák érdekeltségű pénzintézeteket, nem érdemes túlzott jelentőséget tulajdonítani. Ám az osztrák sajtó azt is idézi, hogy román gazdasági érdekképviseletek felvetették: Ausztriának a vétó után havi 200 millió eurós kártérítést kellene fizetnie Bukarestnek. A román idegenforgalmi minisztérium pedig Ausztria helyett síelési célpontként Franciaországot javasolja.
Nehammer kancellár és az osztrák politika orosz kapcsolatait is előszeretettel idézik most fel Romániában. Az osztrák kormányfő volt az, aki a háború kitörése után elsőként ment a nyugati országok vezetői közül Moszkvába, Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. A bukaresti Adevarul szerint két volt osztrák kancellár is az orosz elnök fizetési listáján volt: Wolfgang Schüssel a Lukoil olajcég, Christian Kern az orosz államvasutak vezető testületeiben vállalt szerepet. Hans Jörg Schelling ex-pénzügyminiszter pedig a Gazprom tanácsadója volt.
A már említett liberális európai parlamenti képviselő, Bogdan Rares arra kérte az összes román állami céget, amelynek számlája van az Erste Csoporthoz tartozó BCR pénzintézetnél, illetve a Raiffeisen Banknál, hogy sürgősen szüntessék meg azokat. Helyi üzletemberek és egy futballklub is szinte azonnal csatlakozott a felhíváshoz. Az Universitatea Craiova csapata elviszi a számláját a Raiffeisentől és nem használja az OMV-Petrom benzinkútjait, amikor járműflottáját megtankolja. Mások az osztrák energia- és üdítőitalgyártók termékeiről mondanának le inkább, így
Az első, valódi csapást az úthasználati díjakat beszedő, nyolcezer alkalmazottat fizető román állami szervezet, az Országos Közútkezelő Társaság (CNAIR) mérte az osztrák érdekeltségekre. Sorin Grindeanu közlekedési miniszter bejelentette, hogy a CNAIR az összes bankszámláját átviszi a BCR-től az állami bankhoz, a CEC-hez. A tárcához tartozó más állami társaságok, például a konstancai kikötő és a bukaresti reptér is hasonló lépést tervez. Ez érzékenyen érintheti a BCR-t, mivel a CNAIR a délkelet-európai (balkáni) cégek közül a 27. legnagyobb egy összeállítás szerint. Az állami útkezelő pedig a 13. legnagyobb társaság Romániában, 1,7 milliárd eurós árbevételt ért el 2021-ben.
A Raiffeisen Bank és a BCR már a román közlekedési miniszter bejelentése előtt reagált Bécs vétójára. „Meglepett minket a döntés” – közölte a Raiffeisen Bank. Zdenek Romanek vezérigazgató hozzátette: „Teljes mértékben támogatjuk Románia csatlakozását a schengeni térséghez.” Willi Cernko, az Erste Group vezérigazgatója ugyancsak sajnálkozott a vétó miatt.
Nehammer vasárnapi tévéinterjújában úgy vélte, hogy a Bulgáriában és Romániában tevékenykedő osztrák cégek számára nem lesznek negatív következményei a vétónak. Aztán önmagának ellentmondva arról beszélt: ha mégis lenne bojkott az osztrák cégek ellen, az inkább az érintett országoknak ártana. Az osztrák cégek ugyanis tőkét visznek oda és munkahelyeket teremtenek. A bécsi Wifo gazdaság-kutatóintézet szakértője, Harald Oberhofer szerint azonban veszélyes volt a vétózás, mert nemcsak Romániában, hanem Bulgáriában is a második számú befektető Ausztria. Romániába ráadásul 2 milliárd eurós osztrák export irányult az idei első félévben.
Cristian Preda, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának dékánja, volt EP-képviselő egyike azoknak, akik mérsékelt hangon szólaltak meg román részről. A Deutsche Wellének nyilatkozva azzal vádolta a román politikusokat, hogy nem készültek el időben a válaszokkal azokra a kérdésekre, amelyeket a schengeni övezet tagjai tettek fel nekik a vétózás előtt. Preda szerint az is rossz válasz, hogy egyes román politikusok elkezdtek ellenségeskedni Ausztriával szemben. „Az emberek túl messzire mentek, még román törvényhozók, beleértve az európai parlamenti képviselőket is, bojkottal fenyegetőznek, sőt még a Romániában jelen lévő osztrák cégek menedzsereinek letartóztatásával is riogatnak. Ez mutatja, hogy 15 évvel az EU-csatlakozás után sem fogták fel Románia képviselői, hogy miként működik a döntéshozatal az európai intézményekben.”
