Artur Widak / NurPhoto / AFP
Nagyvilág

Miért tartanak az orosz drónozóktól a norvégok?

Norvégiában az elmúlt napokban hét orosz személyt tartóztattak le drónok illegális reptetése miatt, közülük utolsóként az orosz államvasutak egykori igazgatójának fiát, a brit állampolgársággal is rendelkező Andrej Jakunyint. A norvég hatóságok az ukrán háború kezdete óta emelt szintű készültséget vezettek be, amelyről magam is meggyőződhettem az áprilisi, észak-norvégiai körutam során, amikor meg is kérdezték tőlem, nem vagyok-e kém.

Norvégia a NATO legészakibb, Oroszországgal közös határral is rendelkező országa, amelyet összetett kapcsolat fűz a keleti szomszédjához. Az északi ország jelentőségét a katonai szövetségben a földrajzi elhelyezkedése adja, mivel az egyik fő orosz stratégiai nukleáris utóerő, az Északi Flotta bázisai a norvég határoktól alig néhány száz kilométerre találhatók a Kola-félsziget fjordjaiban. Egy esetleges konfliktusban az Északi Flotta ballisztikus rakétahordozó és vadász-tengeralattjárói csak Norvégia északi partjai előtt elhaladva tudnának kijutni az Atlanti óceánra.

A norvég katonai célpontok – leginkább a légierő és a haditengerészet bázisai – külön is figyelmet érdemeltek orosz részről, de az elmúlt években az északi régió jelentős gazdasági potenciállal rendelkező részei is nagy érdeklődésre tartottak számot. A térség a földgáz- és kőolaj-kitermelés, az űrkutatás és a transzatlanti távközlési rendszerek szempontjából is kiemelt fontosságú, nemcsak a Norvégia, de a NATO egésze, illetve az Európai Unió számára is. (Oslo biztosítja az unió gázellátásának 25 százalékát.)

Amikor az orosz invázióra válaszul az Európai Unió országai 2022. február 27-án megtiltották a légterük használatát az orosz repülőgépeknek, Norvégia azt a pilóta nélküli eszközök használatára is kiterjesztette, így még orosz magánszemélyek sem használhatnak drónt azóta az országban. A tiltás a Spitzbergák területére is vonatkozik, ahol egy 1920-as nemzetközi megállapodás értelmében a mai napig dolgoznak orosz bányászok szénkitermelésben.

Mi van a felvételeken?

Ilyen előzmények után keltett feltűnést a héten, hogy a norvég hatóságok néhány nap leforgása alatt az ország különböző pontjain tartóztattak le orosz állampolgárokat, mert azok drónokat reptettek. Négy főt Mosjoen településnél, Norvégia középső vidékén, egy-egy személyt pedig Kirkenessben, Tromsoben, Hammerfestben, illetve az orosz-norvég határon kapcsoltak le. Ez utóbbi helyszínek Norvégia északi, sarkkörön túli területein találhatók fontos ipari vagy katonai célpontok közelében.

A letartóztatott orosz állampolgárok közül a legnagyobb figyelmet Andrej Jakunyin kapta, akinek az édesapja 10 éven át vezette az orosz államvasutakat 2005 és 2015 között, de valószínűleg nem emiatt, hanem a KGB-s múltja miatt tartották korábban Vlagyimir Putyin egyik közeli emberének. Andrej Jakunyin valószínűleg az apai tőke segítségével csinált üzleti karriert Nagy-Britanniában és Oroszországban, 2016-ban a brit állampolgárságot is megkapta.

A 26 méter hosszú vitorlás jachtjával az elmúlt hetet a Spitzbergák környékén töltötte, és amikor október 17-én kikötött Hammerfestben, a rendőrség az őrizetbe vételét kérte a bíróságtól, amíg kivizsgálják a drónhasználatát. Az ügy nem egyszerű, mivel Jakunyin nyilvánosan is elítélte az orosz inváziót az idén, és egyébként is hivatkozik a brit állampolgárságára. Az csak a drónfelvételek kielemzése után derülhet ki, hogy ártatlan turistáskodásról van szó, vagy valamilyen hátsó szándék vezethette Jakunyint.

Emmanuel Berthier / Hemis / AFP Gázfinomító Hammerfestben.

Maga egy kém?

Az orosz turistákkal történtek azt sugallják, hogy a norvég hatóságok rendkívül éberek, és valószínűleg nem csak a rendőrség figyel. Mióta az Északi Áramlat 2 több vezetékén is robbanás történt, Norvégiában még több figyelmet szentelnek a kritikus infrastruktúra védelmének, márpedig ilyenekből jó pár akad a part menti vizeken: olajfúrótornyok, gázvezetékek, LGN-terminálok. Még a háború kitörése előtt az Spitzbergákra vezető egyik optikai kábelt érte sérülés, a vizsgálatok szerint valamilyen külső, emberi beavatkozás következtében.

Kapcsolódó
Távirányított „vakondbomba” robbanthatta fel a balti gázvezetékeket?
Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.

Amikor 2022 tavaszán Észak-Norvégiában jártam, magam is megtapasztaltam, hogy szemben a nyugat-európai országok megengedő hozzáállásával, az északi országban sokkal szigorúbban állnak a fotózáshoz. A spotterkedés a civil és katonai repterek környékén gyakorlatilag elfogadott szokás, Norvégiában azonban tilos, sőt, erre jól látható táblák figyelmeztetnek mindenhol.

Amikor bardufossi repülőtér gépjárműparkolójában készítettem egy emlékfotót a terminál bejáratáról, egy norvég katona máris odajött megkérdezni, hogy pontosan mi is volt a célja a fotózásomnak. Miután persze elmagyaráztam neki, hogy a nemrég véget ért NATO-hadgyakorlatra jöttem, és van akkreditációm, nem történt semmi, pár mondat után elbúcsúztunk.

Bardufoss azon három–négy repülőtér közé tartozik a sarkkörtől északra, amelyek kettős felhasználásúak. Egyfelől a norvég vagy akár a nemzetközi légitársaságok is használhatják utasszállításra, másfelől a norvég légierő is állandó jelleggel állomásoztat ezeken akár vadászképeket, akár haditengerészeti járőrrepülőket.

Az utam elején a Harstad/Eveness repülőtérre érkeztem, ez szintén egy kettős használatú reptér. Egyrészt a legmodernebb, norvég F-35-ös vadászbombázóknak is itt van az előretolt bázisa, másrészt a Norvég Légierő két P-8 Poseidon típusú haditengerészeti járőrgépe is ott parkolt, amelyek alig egy héttel korábban érkeztek meg az Egyesült Államokból.

A szerző felvétele A reptéri fotó a norvég P-8 Poseidonról.

Amikor az ablakból fotózgatni kezdtem, szóba elegyedett velem a mellett ülő nyugdíjas öregúr, aki egy idő után viccesen megkérdezte, hogy kém vagyok-e. Mikor én is visszakérdeztem viccesen, hogy a bácsi esetleg kémelhárító-e, azt mondta nem, viszont a haditengerészetnél dolgozott, és ott óvatosságra tanították őket.

Amikor az egyhetes utazásom után – amely jelentős részben katonai bázisok vagy repterek mellett vezetett el – visszatértem a repülőtérre, a közeli benzinkútnál a hirdetőtáblán egy norvég-angol nyelvű felhívást találtam, amely arra emlékezteti a lakosságot, hogy ha bárki gyanús aktivitást, a repülőtér körül fotózást, külföldi rendszámú autó visszatérő jelenlétét tapasztalja, az a megadott telefonszámon jelentse azt a hatóságoknak. Ezt a fajta éberséget, máshol sehol nem láttam még Európában, így a következményektől tartva inkább már le sem fotóztam a hirdetményt.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója

Ajánlott videó