Élő Nagyvilág

Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről

MTI / AP / Kosztyantin Liberov
MTI / AP / Kosztyantin Liberov
  • Helyreállították a tartalék áramvezetékeket az ukránok.
  • Több mint 12 ezren érkeztek a háború elől Magyarországra.
  • 8 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza az ukránok.

Az előző napi élőzésünk itt olvasható.

Vlagyimir Putyin továbbra sem tartja hibának Ukrajna lerohanását

Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is úgy gondolja, hogy helyesen indította meg Ukrajna invázióját – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán, miután 90 perces telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel.

A The Guardian beszámolója szerint a Putyinnal folytatott keddi felhívásban Scholz az orosz vezetőt „tűzszünetre, az orosz erők teljes kivonására, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására buzdította”. Scholz szerint az orosz csapatok Ukrajnából való kivonulása volt az egyetlen lehetőség a térség békéjére.

Noha Putyin álláspontja nem változott, a német kancellár azt mondta, hogy továbbra is folytatni kell a tárgyalást az orosz vezetővel, és azt mondta: „Fontos a párbeszéd, amit fenn kell tartani”.

Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács szerdán további hat hónappal, egészen 2023. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében. A szankciók eddig 1206 személyt és 108 szervezetet érintenek.

Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.

A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy  Oroszországot, Fehéroroszországot valamint háborús bűnökért felelős személyeket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni tetteikért.

Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való eredendő jogának gyakorlásában

–  húzta alá az uniós testület.

Hét hónap után kimenekítette egyik gépét Ukrajnából a Wizz Air

Megérkezett a lengyelországi Katowicébe Lvivből a Wizz Air Airbus A320-asa, ez egyike a cég azon a négy repülőgépének, amelyek az orosz offenzíva február 24-i elindulásakor kihirdetett légtérzár elrendelése óta rekedtek az országban, írja az airportal.hu.

A cikkben emlékeztetnek, a Wizz Air közel hét hónapja nem tudja kimenekíteni a háború sújtotta országból az egykori ukrán bázisain állomásozó, négy darab Airbus A320-as repülőgépet.

Ezek közül egy Lvivben, három pedig a kijevi Zsuljani repülőtéren rekedt az orosz offenzíva február 24-i elindulásakor kihirdetett légtérzár elrendelése óta.

A légitársaság a hírek szerint hónapok óta dolgozik azon, hogy kimentse a repülőgépeket az országból, amelyek a legutóbbi közlés szerint sértetlenek, de a kirepülésükhöz az előírt átvizsgálásuk és karbantartásuk szükséges az ukrán hatóságok engedélye mellett.

A virtuális radarok adatai szerint az eddig a lengyel határtól mindössze 60 kilométerre fekvő Lvivben parkoló HA-LWS lajstromjelű repülőgép kedden a délutáni órákban, alacsony magasságon repülve hagyta el Ukrajna légterét, majd biztonságosan leszállt a lengyelországi Katowicében.

A Kijevben parkoló gépek állapotáról nincs friss információ.

Zelenszkij a vissszafoglalt Izjumba látogatott

Előre nem bejelentve látogatott Izjumba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amely város pár nappal ezelőtt még az orosz megszállók ellenőrzése alatt állt. Izjum városát még márciusban több hétig tartó heves harcok árán vették be az oroszok, akik a sikeres harkivi ukrán ellentámadás során, lényegében komolyabb harc nélkül adták fel a várost, felszerelésüket hátrahagyva menekültek el.

 

Oroszország lett Kína első számú olajbeszállítója

Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója: a május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból. A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet.

Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke. Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolaj-behozatal növelésével. A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál-típusú nyersolaj közötti árkülönbség.

A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron tovább értékesíti Európába.

Kína egyébként nemcsak a nyersolaj, hanem a szén és az LNG importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában. Az orosz szénexport – amely a kínai felhasználás egy százalékát adja – júliusban ötéves csúcsra ugrott. A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár (17 578 milliárd forint) értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat, valamint villamosenergiát Oroszországtól. Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. (MTI)

A háború elítélését szorgalmazta a világvallások vezetői előtt Ferenc pápa

Ferenc pápa arról beszélt szerdán Nur-Szultanban a világvallások vezetőinek kongresszusán, hogy a vallást soha nem szabad a háború gonoszságának igazolására felhasználni, és Istent nem ejtheti túszul az emberi hataloméhség. A kazah fővárosban tartott rendezvényen a katolikus egyházfő egy kazah költőtől idézve úgy fogalmazott: “azt, aki teret enged a gonosznak, és nem száll szembe vele, nem lehet igaz hívőnek tekinteni, az ilyen ember legjobb esetben is csak fél szívvel hisz”.

A kongresszuson a világvallások vezetői vesznek részt, a pápa beszédét mintegy nyolcvan egyházfő, imám, pátriárka, rabbi és mufti hallgatta, köztük az orosz ortodox egyház képviseletében Antonyij metropolita, a moszkvai egyház külső kapcsolatokért felelős osztályának vezetője. Eredetileg az Ukrajna elleni orosz támadást nyíltan támogató orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka is részt vett volna a kongresszuson, de a részvételét végül augusztusban visszamondták.

“Isten a béke. Ő mindig a béke, soha nem a háború felé irányít bennünket. Kötelezzük el tehát magunkat még inkább amellett, hogy a konfliktusokat az egyetlen emberhez méltó és égi áldással bíró eszközzel, a párbeszéd és a türelmes tárgyalás útján oldjuk meg, nem pedig hatalmi szóval, fegyverrel és fenyegetéssel” – mondta Ferenc pápa a vallási vezetők hatalmas kerekasztala mellett. A katolikus egyházfő azt is kifejtette, hogy a vallásszabadság minden társadalomban elengedhetetlen eleme a békés együttélésnek, és egyetlen felekezetnek sincs joga ahhoz, hogy rákényszerítse magát másokra. “Ideje belátni, hogy a fundamentalizmus minden vallást bemocskol és korrumpál. Szabadítsuk meg hát magunkat azoktól a pusztító fogalmaktól, amelyek a szélsőséges eszmék, a fanatizmus és a terrorizmus révén sértik és meggyalázzák Isten nevét” – mondta a pápa, hozzátéve, hogy nem elég pusztán elítélni a szélsőségességet, tenni is kell azért, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket és az igazságtalanságokat. “Addig amíg az egyenlőtlenségek és az igazságtalanságok tovább burjánzanak, a Covidnál is szörnyűbb vírusok – a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus vírusai – szabadulnak ránk” – fogalmazott.

Kirill pátriárka az Ukrajna elleni orosz háborút spirituális és ideológiai okokkal igyekezett igazolni, a Nyugattal vívott “metafizikai” összecsapásnak nevezve a háborút. Áldását adta a háborúba induló orosz katonákra, és felelevenítette azt az elképzelést, hogy az orosz és az ukrán valójában egy nép. Mielőtt Kirill lemondta részvételét a kongresszuson, felmerült annak lehetősége, hogy Ferenc pápa Nur-Szultanban személyesen is találkozhatna a pátriárkával. A két egyházi vezető először 2016-ban Kubában találkozott személyesen, az ukrajnai háború első heteiben pedig videokonferencián egyeztettek. Ferenc pápa elítélte, hogy Kirill támogatja a háborút, és arra intett, hogy az orosz ortodox vezető nem válhat Vlagyimir Putyin orosz elnök “ministránsfiújává” – írta az MTI.

Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről

Az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta Moszkva először beszélt nyíltan vereségről, még ha csak egy adott területre vonatkozóan is tette most. Az Institute for the Study of War (ISW) kedd esti (magyar idő szerint már szerda hajnali) friss jelentésében az áll, hogy a harkivi területen végrehajtott ukrán ellentámadás orosz vereséget hozott – szúrta ki a Telex.

Az ISW-jelentés szerint mind a Kreml tisztviselői, mind az orosz állami média és annak propagandistái a harkivi vereség okait keresik, ami éles váltás a korábbiakkal szemben, amikor csak kitalált vagy erősen eltúlzott orosz sikerekről lehetett hallani a frontról, azokról sem sokat. A jelentés kiemeli, hogy sem Kijev, sem a Kígyó-sziget kapcsán nem beszéltek vereségről, akkor a Donbaszra koncentrálásként keretezték az ukrán fővárostól való visszavonulást, a Kígyó-sziget átadását pedig puszta jószándékként. Eredetileg az orosz védelmi minisztérium most is hasonlóra készült, azt tervezték, hogy a helyi orosz haderők átcsoportosításával magyarázzák a fejleményeket, de ez gyors és heves kritikát kapott online. Ezután kénytelenek voltak változtatni a narratíván, főleg, hogy már a Kreml TV is a vereség beismerését követelte. (via Telex)

Mélyponton az orosz gáz- és olajbevételek

Úgy tűnik, mégis működnek a nyugati szankciók Oroszországgal szemben, az elszállt világpiaci árak ellenére augusztusra mélypontra zuhantak az oroszok földgáz- és kőolajeladásokból származó jövedelmei. A Bloomberg jelentése szerint 671,9 milliárd rubelre (11,1 milliárd dollár) esett vissza a fosszilis energiahordozók exportjából bejövő bevételei Oroszországnak, utoljára tavaly júniusban volt ilyen alacsony bevétele. Az előző hónaphoz képest 13 százalékos a visszaesés, az egy évvel korábbihoz képest pedig  3,4 százalék.

Mindez azért is lehet fájó az oroszoknak, mert a költségvetési bevételeinek harmada ebből a forrásból származik.

Két magyar megyényi területet foglaltak vissza az ukránok

Mintegy 8 ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ukrán erők az oroszoktól, túlnyomórészt az északkeleti harkovi régióban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ez mintegy két kisebb magyar megye területének felel meg, például Fejér és Tolna megyének. Zelenszkij azt is elmondta, hogy a felszabadított területek felén már stabilizálták is a helyzetet.

Az ukrán erők most Liman városát ostromolják Donyeckben, a következő célpont pedig Sziverszk visszafoglalása lehet.

A háború állása az amerikai elemzőintézet, az Institute for the Study of War térképei szerint:

Több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából

Szeptember 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 5960-an lépték át a határt Ukrajna felől. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6333 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis a keddi napon 12.293-en jöttek a háború sújtotta országból.

A beléptetettek közül a rendőrség 192 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 13-án 76 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

Helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű mindhárom tartalék áramvezetékét

Ukrán mérnökök az elmúlt néhány napban helyreállították a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű mindhárom tartalék áramvezetékét, amelyek tüzérségi támadásban rongálódtak meg – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). “A három vezeték egyike, egy 750/330 kilovoltos vezeték jelenleg ellátja az erőművet a hűtéshez és más biztonsági feladatokhoz szükséges árammal” – áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított szervezete közleményében.

Európa legnagyobb atomerőművének hat reaktora jelenleg “hideg leállított állapotban” van, de így is van elektromos áramra szüksége az alapvető biztonsági feladatok ellátásához. A javítási munkálatoknak köszönhetően sikerült az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város egyes részeiben bekövetkezett áramszünetet is megszüntetni.

A fejlemények ellenére a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi ismételten hangsúlyozta, hogy továbbra is veszélyes a helyzet az orosz ellenőrzés alatt lévő, ukrán személyzet által üzemeltetett és háborús övezetben található létesítmény helyzete. – Az elmúlt napokban nem történt támadás az erőmű közvetlen környezetében, távolabb viszont igen – tette hozzá. Az atomerőmű négy külső áramvezetéke üzemen kívül van, nem szolgáltat elektromos energiát a háztartásoknak, gyáraknak és más létesítményeknek.

A helyzet megoldása érdekében a főigazgató konzultációkat kezdeményezett az érintett felek között a nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozása érdekében a létesítmény körül. Szeptemberben a NAÜ állandó megfigyelő csoportot létesített az atomerőműben, miután a szervezet szakértői a főigazgató vezetésével a helyszínre látogattak.

Olvasói sztorik