Az orosz-ukrán háború, illetve az Oroszországgal megromlott kapcsolat miatt visszaesett az unióba szállított gázmennyiség. Európa országai energiaínségre számítanak a télen, és ennek kezelésére uniós szinten is és külön a tagállamok szintjén is készülnek.
Az Európai Unió gáztározói jelenleg 80 százalékos telítettségűek, ami pont annyi, mint amit a tagországok megcéloztak november 1-jére. Ez utóbbi összesen 45 milliárd köbmétert jelent, a legnagyobb mértékben pedig Németországot érinti, számszerűen 10 milliárd köbméter esik rájuk. Őket Olaszország követi nyolc, Franciaország és Hollandia pedig 5-5 milliárd köbméterrel.
Természetesen a gázfüggőség, különösen az orosz gáznak való kitettség különböző mértékben érinti az országokat: Németország és Olaszország iparát és háztartásait súlyosabban (a német háztartások csaknem fele gázfűtésű), de például Svédországban és Finnországban – ahol az energiamix kisebb részét teszi ki a gáz – kevésbé lehet drasztikus a helyzet.
A megtakarítással összefüggésben egyelőre inkább rövidtávú intézkedésekkel jelentkeztek az országok. Megnéztük, melyek ezek.
Németország
A német kormány az energiatakarékosság egyik leghangosabb szószólója, mostanáig mégsem voltak kötelező érvényű előírások az energiafogyasztás csökkentésére, csak ajánlások. Ilyen volt például, hogy a középületek és irodaépületek azon tereit, ahol az emberek nem töltenek hosszabb időt (lépcsőházak, folyosók) ne fűtsék fel, a nagy gyárak pedig hajtsanak végre olyan energiatakarékossági beruházásokat, amelyek két éven belül megtérülnek.
Augusztus végén aztán kötelezően betartandó szabályokat írtak elő a következő fél évre. Ezek szerint
- az üzleteknek zárva kell tartaniuk az ajtókat,
- este 10-től délután 4-ig le kell kapcsolni a fényreklámokat, a kirakatok kivételével.
- Bizonyos épületek, műemlékek kivilágítását felfüggesztik.
- A munkahelyeket, így a közintézményeket maximum 19 fokig lehet fűteni, de vannak kivételek, így a kórházak, iskolák, óvodák. Illetve ahol fizikailag nehéz tevékenységet folytatnak, ott a maximum a 12 fok.
- A középületekben a meleg vizes kézmosás sem lehetséges, ha kazán vagy átfolyós vízmelegítő hevíti fel a vizet.
A németeknek otthon is spórolniuk kell, így nem fűthetik a medencéiket, a háztartások energiamegtakarítása érdekében pedig eltörölték azt a szabályt, hogy a bérlőknek fenn kell tartaniuk egy minimum hőmérsékletet a lakásokban.
A német városok, tartományok már korábban hoztak intézkedéseket, így a közvilágítás korlátozásáról, a középületekben fenntartott hőmérséklet mértékéről is. A főváros, Berlin például 200 történelmi épület és látványosság világítását kapcsolta le.
A lovely thing, this dimmed Television Tower: a small sacrifice, a nightly reminder of the stakes beyond our borders, a sense of solidarity & wir schaffen das #ditisberlin pic.twitter.com/MQCjEN7IBj
— Deborah Cole (@doberah) July 29, 2022
A németek nagymértékben kitettek az orosz gáznak, gázszükségletük egyharmadát onnan kapják, a háztartások majdnem fele gáztüzelésű fűtéssel rendelkezik (áramtermelésre csak a gáz 15 százalékát használják fel). A kormány egy egyszeri, munkavállalóknak járó bruttó 300 eurós, valamint egy több milliárd eurós segélycsomagot is ígér.
Franciaország
Franciaország energiájának – noha mostanában rendesen meggyűlik ezekkel a gondjuk – 70 százaléka atomerőművekből származik. Bár gázellátásuk mintegy egyötödét szerzik be Oroszországból, mégsem annyira kitettek az orosz gáznak. Ennek ellenére Emmanuel Macron francia elnök július közepén ismertette „energiajózansági” terveit. Ezek nagy része egyelőre csak tervezet, végleges döntés szeptember végén lehet, de olyan előírások találhatóak benne, mint hogy
- a boltok ajtajainak csukva kell lennie, ha megy a fűtés vagy a légkondi, máskülönben 750 eurós büntetést kockáztat az üzlet üzemeltetője;
- a szabadtéri kávézók, éttermek fűtése, hűtése tilos;
- októbertől az áruházláncok az üzletek megvilágított tábláit zárás után lekapcsolják, az üzletekben pedig 30 százalékkal csökkentik a fényerőt, a bolt hőmérsékletét pedig 17 fokra mérséklik;
- hajnali egy és hat között nem lehet megvilágítani a reklámokat (ezt a 800 ezernél kisebb lakosú városoknak már elő is írták).
További ötletek is vannak, a pénzügyminisztérium például már bejelentette, hogy csak akkor kapcsolják be a fűtést az épületeikben, ha a hőmérséklet 19 fok alá esik, a hűtést pedig akkor, ha bent 26 foknál több lesz. A lakosságot pedig arra kérik, hogy mielőtt elmennének hazulról, áramtalanítsák a routerüket, tévéjüket, amikor pedig otthon vannak, a világítást kapcsolják le a nem használt helyiségekben.
Franciaország 2024-ig 10 százalékkal akarja csökkenteni energiafogyasztását a 2019-eshez képest.
Lengyelország, Csehország, Ausztria
Varsó már nem küzd az orosz gázzal, ugyanis Moszkva teljesen leállította a szállítást feléjük, de egyébként ők úgy is úgy vannak vele, hogy gázfelhasználás 15 százalékpontos csökkentése márciusig önkéntes alapú, így rájuk nem vonatkozik feltétlen. Inkább attól tartanak jelenleg, hogy szénből lesz kevés a télen, és sok háztartás fűtés nélkül maradhat. A miniszterelnök, Mateusz Morawiecki júliusban arra kérte a lengyeleket, hogy aki tudja, szigetelje otthonát, és bejelentett egy több milliárd zlotyis programot, amelynek célja a jobb szigetelések és a fenntarthatóbb fűtési rendszerek támogatása.
Szakértők szerint viszont 1-2 millió tonna szén is hiányozhat majd az országnak a télen.
Csehországban a kormány még nem állt elő tervvel. A kereskedelmi minisztérium viszont a múlt hónapban közzétett egy „energiatakarékossági kézikönyvet”, amiben tippeket adnak az épületek hatékony felújítására, vagy az ablakok árnyékolására. Sajtóértesülések szerint viszont a prágai kormány hamarosan szabályokat is alkot majd az energiatakarékosságra, benne azzal, hogy lerövidítik a hivatalos fűtési szezont, amely az épületek hőellátásának időtartamát szabályozza.
Többségét az ipar használja fel, egynegyede pedig a háztartások fűtésére megy el. Az egy lakosra jutó gázhasználat 20 százalékkal magasabb, mint az EU-s átlag, úgyhogy a kínálat csökkenésének komoly hatása lehet. A cseh kormány növelné a szénkitermelést, közben pedig Hollandiából próbálnak cseppfolyósított földgázt vásárolni és bátorítják a hőszivattyúkra való átállást.
Ausztriában is született már pár intézkedés, így például a karácsonyi vásárok világítását később kapcsolják be, a síközpontokban pedig kevesebb műhavat használnak, és kevesebb lehetőség lesz az éjszakai síelésre is. A kormánynak ugyanakkor egyelőre nincs szüksége ahhoz külön intézkedésre, hogy a kontinens egyik legnagyobb gáztározó-rendszerének feltöltöttsége elérje a 80 százalékot. Ahogy a lakosságnak szóló szabályokat sem terveznek bevezetni, mert mint azt az energiaügyi tárcánál kijelentették, a magas árak már önmagukban is biztosították, hogy az első félévben mintegy hét százalékkal kevesebb gáz fogyjon el, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Azt ugyanakkor tervezi az osztrák kormány, hogy valamilyen módon segíti a lakosságot az elszabaduló energiaárakkal szemben, nagy támogatói az EU-s árplafon bevezetésének.
Spanyolország
Spanyolország a gázellátásának mindössze 10 százalékát kapja Oroszországból, a kormány mégis radikálisabb tervekkel állt elő (és ezek közé nem tartozik az alább látható, a miniszterelnök nyakkendő viselését elvető javaslata). Ezek szerint a boltokat, vendéglátóhelyeket, repülőtereket, pályaudvarokat nem hűthetik 27 fok alá és télen nem fűthetik 19 foknál melegebbre. Ezen kívül a boltoknak automata ajtókat kell felszerelniük, hogy hűtés-fűtés közben ne maradjanak nyitva az ajtók, este 10 óra után pedig a kirakatokat el kell sötétíteni, ahogy a középületeket is. Minden épületben ki kell helyezni az energiatakarékossági intézkedésekről egy plakátot, illetve egy hőmérőt, amely jelzi a helyiség hőmérsékletét és páratartalmát.
Magánlakásokra nem vonatkoznak a fenti szabályok, csupán – főleg a fűtési-hűtési limit – ajánlásként. Emellett a spanyol kormány szorgalmazza a munkavállalók otthoni munkavégzését is.
Úgy számolnak, hogy ezekkel az intézkedésekkel rövidtávon el lehet érni a gáz- és olajigény 5 százalékpontos mérséklését, és segít elérni a gázfogyasztás márciusig vállalt hét százalékpontos csökkentését.
Az ellenzék hevesen reagált minderre, szerintük a szabályok sértik az egyéni szabadságjogokat. Madrid tartomány vezetője, Isabel Díaz Ayuso pedig azt mondta, náluk nem lesznek érvényesek ezek az előírások. A kezdeti tiltakozások hatására a környezetvédelmi miniszter Teresa Ribera már arról beszélt, hogy a 27 fok flexibilis, a bárokban, éttermekben, konyhákon, fitnesztermekben a 25 fok körüli hőmérséklet is lehetséges, és a világítás megtiltása sem lesz érvényes a turisztikai látványosságokra.
Olaszország
Az ökológiai átmenetért felelős miniszter, Roberto Cingolani pár hete arról beszélt, hogy nem terveznek drákói szabályokat bevezetni. Mondta ezt annak ellenére, hogy júliusban az olasz sajtó megszellőztette, a kormánynak van egy kezdetleges terve, melynek része, hogy télen 19 fokig fűtsék, nyáron 32 fokig hűtsék az épületeket, hogy az utcai világítást csökkentsék, és hogy előírják a boltok korai zárását.
Olaszország gázellátásának 40 százalékáért felelt tavaly Oroszország, a márciusig vállalt hét százalékpontos csökkentést a szénerőművek termelésének növelésével akarják elérni.
Februárig azonban akkor is biztosított lenne a lakosság és az ipar gázellátása, ha Moszkva teljesen elzárná a csapokat, mert az elmúlt időszakban több új gázmegállapodást is kötöttek – állítja a kormány.
Az országban sokáig azért se buzgólkodhatott senki, mert – mint az szokásuk – újra kormányválságba kerültek, szeptember 25-én tartanak majd választást, de a legutóbbi hírek szerint egy rendeletet addig életbe léptethet a baloldali-centralista koalíciós kormány. Az olasz sajtó ebből egy elemet emelt ki, mégpedig azt, hogy mindenkit arra kérnek, októbertől kapcsolják lejjebb a központi fűtést, de ez csak az egyik pontja egy nagy energia-megtakarítási tervnek.
Korábban szó volt az éjszakai köz- és üzletvilágítás csökkentéséről, a szénerőművek élettartamának megnöveléséről – hogy az energiatermelésnél kevésbé szoruljanak rá a gázra –, a gyárak leállításáról (noha több energiaigényes iparág már most is korlátozza a működését a növekvő költségek miatt), távmunkáról, távoktatásról. A legutóbbi kormányülésen Cingolani a távoktatást kizárta, a többiről pedig nem esett szó.
Észak-Európa
Sanna Marin finn miniszterelnök kormánya szeptember 1-jén hirdetett meg egy kampányt, a háztartásokat, vállalatokat és különböző szervezeteket megszólítva, az energiafelhasználás tartós csökkentésére. A kampány, amely hivatalosan októbertől indul, elemei a következők:
- a beltéri hőmérséklet csökkentése;
- a tömegközlekedési eszközök használatának szélesebb körben való elterjesztése;
- az autók tempólimitjének csökkentése;
- a rövid zuhanyzás népszerűsítése;
- a digitális eszközök használatának visszafogása.
Svédországban Magdalena Andersson kormánya úgy tervezi, hogy csaknem 6 milliárd eurót költ majd a háztartások és vállalkozások megnövekedett költségeinek kompenzálására, de emellett a svéd energiahivatal ajánlásokat is tett az állampolgároknak, hogyan csökkenthetik az energiafogyasztásukat:
- padlások és homlokzatok szigetelése (ezek munkaerőköltségeire a kormány adókedvezményt is ad);
- hatékonyabb vízcsapokra való átállás;
- nyílászárók szigetelése, felújítása, cseréje;
- a fűtési rendszerek kiegészítése hőszivattyúval.
Egyébként a skandináv államban már eddig is szigorúan tilos volt több társasházban, lakóépületben 21 foknál melegebbre fűteni a helyiségeket, sok helyen a radiátorok kapcsolóján van egy korlátozó, ami megakadályozza, hogy túl magasra állítsák.
Dániában nem hoztak az EU-s 15 százalékos csökkentés érdekében változásokat, mert már el is érték ezt. A hatóságok ugyanakkor számos követendő ajánlást tettek. Például:
- a mindennapi meleg zuhanyokat csökkentség 15-ről 5 percre, már csak azért is, mert ez mintegy 700 euró megtakarítást jelent évente és háztartásonként;
- szárítógép helyett szárítókötelet használjanak, ez 350 eurós megtakarítást jelenthet;
- a háztartási gépeket, mint a mosogatógép, éjjel kapcsolják be, hogy a csúcsidőn kívüli, olcsóbb áramot használják.
Ezen kívül több európai országban is hoztak intézkedéseket, vagy fogalmaztak meg ajánlásokat. Belgiumban – ahol az orosz import mindössze hat százalékát teszi ki a gázkeresletnek – például kedvezményes áfakulcs vonatkozik az építőipari termékekre és szolgáltatásokra, például bontásra, felújításra, napkollektorokra, hőszivattyúkra. A szokásos 21 százalékos áfa helyett ezekre csak 6 százalékos a forgalmi adó, a kormány ezt pedig ezzel a szlogennel hirdeti:
Szigetelje le otthonát, szigetelje el Putyint!
