Nagyvilág koronavírus

Katasztrófa felé sodródik a járvány sújtotta Észak-Korea

AFP
AFP
Rendkívüli gyorsasággal 1,7 millióra emelkedett a koronavírus-gyanús esetek száma Észak-Koreában. Hivatalosan ugyan csupán „lázas megbetegedésekről” érkeznek jelentések, ám szinte biztos, hogy az omikron variáns söpör végig elképesztő tempóban az országon. Kim Dzsongun ennek ellenére továbbra sem kér a nemzetközi segítségből, miközben a WHO új variánsok esetleges kialakulására figyelmeztetett.

A koronavírus az Everest alaptábortól kezdve az antarktiszi kutatóközpontig mindenhol felütötte a fejét, és idáig csak három olyan ország volt, ahol még nem pusztított a járvány: az óceániai Tuvalun, a közép-ázsiai Türkmenisztánban (ahol 2020 áprilisában nemes egyszerűséggel be is tiltották a Covidot) és Észak-Koreában.

A szakértők szerint Észak-Koreába eddig tudta távol tartani magát a tömeges fertőzésektől. Az ország nemzetközi híroldala, a Voice of Korea pénteken közzétett cikkéből kiderül, hogy egy „ismeretlen lázbetegség” április vége óta országszerte robbanásszerűen terjed: a hónap végéig, rövid idő alatt több mint 350 ezer fertőzöttet találtak. Május elején az állami média már azt is megerősítette, hogy országszerte összesen több mint 1,2 millió ember produkálta a „láz” tüneteit, mára pedig a betegek száma meghaladja az 1,7 milliót.

Az ország vezetése a pandémia bő első két évében folyamatosan azt állította, hogy egyetlen igazolt fertőzöttet sem találtak, most viszont – minden valószínűség szerint – az omikron variáns söpör végig egészen elképesztő gyorsasággal az országon, és a tünetmentes esetek miatt a hivatalos adatoknál is magasabb lehet az átfertőződés.

Az országban tomboló járvány azért is aggasztó, mert mostanáig senkit nem oltottak be koronavírus elleni vakcinával, a már világszerte alkalmazott gyógyszerek sem állnak rendelkezésükre, és miközben egyre több a súlyos beteg, megfigyelők szerint vészesen fogynak a helyek az intenzív osztályokon.

Miért pont most történt?

Az afrikai Eritrea mellett a világon egyedül Észak-Koreában nem kezdődött még el a koronavírus elleni oltási kampány. Tavaly nyáron előbb az AstraZeneca oltóanyagát utasította vissza a kormány a potenciális mellékhatásokra hivatkozva, majd az oroszok Szputnyik-felajánlásából sem kértek. Szeptemberben a COVAX, azaz a Covid-19 vakcinákhoz való méltányos hozzáférést célzó világméretű kezdeményezés keretein belül is küldtek volna nekik hárommillió adag Sinovac vakcinát, erre viszont az észak-koreaiak arra hivatkozva mondtak nemet, hogy azoknak jobb hasznát veszik a járvány által komolyabban sújtott országokban.

Észak-Koreából a közelmúltig nem jelentettek fertőzöttet, ám ez a „sikertörténet” a május 12-én véget ért, és azóta már-már felfoghatatlan gyorsasággal terjed a vírus a 26 milliós államban. Ez az ütem persze nem véletlen, hiszen a koronavírus egy teljesen védtelen országra szabadult rá.

AFP Lakosokat ellenőriznek a Covid-19 koronavírus terjedése miatt Phenjanban 2022. május 17-én.

A rezsim egy hete jelentette be a koronavírus megjelenését az országban, ami azóta megállíthatatlanul terjed. Szakértők szerint teljesen valószínűtlen, hogy Észak-Koreában korábban egyáltalán nem volt jelen a koronavírus, az viszont elképzelhető, hogy most alakult ki az első komolyabb járvány.

Ennek kirobbanásához nagyban hozzájárulhatott, hogy áprilisban az ország legnagyobb nemzeti ünnepén, az 1912-ben született államalapító, Kim Ir Szen születésnapján több tízezer ember részvételével tartottak katonai parádét, ami szuperfertőző esemény lehetett. A felvonuláson mintegy 20 ezer katona, és több ezer tömött sorokban álló, maszk nélküli civil vett részt. Hírszerzők szerint azóta rengeteg katona dőlt ki lázas betegség miatt átmenetileg a seregből.

2021 szeptemberében a mostanihoz hasonló felvonulást tartottak a fővárosban, ahol az eseményről készült fényképek tanúsága szerint a résztvevők maszkot viseltek, és ekkor még az emberek és áruk mozgása Kínába és Kínából nagymértékben korlátozott volt. Yang Moo-jin, az Észak-Koreai Tanulmányok Egyetemének professzora az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy azóta Észak-Koreában az év elején rövid időre enyhíthetett a Kínával folytatott kereskedelem csaknem teljes lezárásán, így a vírus három különböző útvonalon is bejuthatott az országba: vasúton, hajózással, de csempészet útján is. Annyi tűnik biztosnak, hogy Északkelet-Kínából érkezett a vírus, ahol az elmúlt hónapokban futótűzként terjedt az omikron.

Hogy miért pont most ismerte el Kim a Covid megjelenését az országban, arra egyetlen észszerű magyarázat van:

ahhoz már túl nagy méreteket öltött a járvány, hogy azt el lehessen titkolni, és ami még fontosabb, a diktátor azt akarta kommunikálni minden irányba, hogy a leggyorsabban és a leghatározottabban reagál a problémára. 

Azt nehéz megállapítani, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – állítása szerint – egyáltalán nem kapja meg a szükséges információkat az országban tomboló járványról. Az észak-koreai kormány csak a „lázas esetek” számát közli, minden bizonnyal azért, mert nincs kapacitásuk mindenkit letesztelni. A WHO szerint Észak-Korea a világjárvány kezdete óta az elvégzett tesztek száma mindössze 64 ezer, míg Dél-Koreában hiába élnek kétszer annyian ugyanez a szám 172 millió.

Kedden estig 1,72 millió ember lázasodott be, közülük a hivatalos tájékoztatás alapján 62-en meghaltak. A 38 North információi szerint a vírus egyelőre főként nagyvárosokban terjed, az áldozatok megközelítőleg egyharmada 60 évnél idősebb, de nyolc kiskorú is elhunyt már. Félő, hogy a valós adatok ennél sokkal rosszabbak, de a rezsim szándékosan alacsonyabb számokat közöl annak érdekében, hogy enyhítse a nyomást a diktátoron.

A kialakult helyzet már csak azért is aggasztó, mert Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint a koronavírus ilyen mértékű terjedésekor nagyobb az esélye új variánsok kialakulásának – legyen szó Észak-Koreáról vagy a világ bármely más országáról.

Nem kell a segítség

Az észak-koreaiak nem reménykedhetnek abban, hogy minden szempontból megfelelő ellátást kapnak, mert nincs kiépítve erre az infrastruktúra, ráadásul a világ más tájain a tünetek enyhítésére használt gyógyszerek sem állnak rendelkezésre az országban. Ugyanakkor a Koreai Központi Hírügynökség (Korean Central News Agency – KCNA) észak-koreai hírügynökség szerint a szakemberek kidolgoztak egy útmutatót, amellyel megakadályozhatnák a betegség félrekezelését, mert szerintük a legtöbb halálesetet eddig ez okozta. Korábban arról is írtak, hogy a hadsereg „életelixírt” szállít a gyógyszertárakba, de a propagandagépezet szerint az „ellenség” legyőzése csak zárlattal, karanténnal és fegyelemmel érhető el.

Egy szöuli székhelyű hírügynökség szerint még úgyis akadozik az országban a gyógyszerellátás, hogy utasítást adtak ki az állami gyógyszer-tartalékok azonnali felszabadítására, és az ország összes gyógyszertárát átállították a napi 24 órás működésre, ráadásul már a Koreai Néphadsereget is bevonták a helyzet stabilizálására. Bár Észak-Korea nagyszámú képzett orvossal rendelkezik, az ország egészségügyi ellátórendszere rendkívül alulfinanszírozott.

Az omikron variáns általában nem okoz olyan súlyos megbetegedést, mint a koronavírus eredeti változata, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Észak-Koreában rengeteg ember alultáplált és gyenge immunrendszerrel rendelkezik, ezáltal sokkal jobban ki vannak téve a veszélynek, emiatt lakosságarányosan kiemelkedően magas halálozási rátát is hozhat a most kirobbant járvány.

A variáns, ami Észak-Koreában terjed az ötször-hatszor fertőzőbb, mint a vuhani volt. A fertőzöttek száma meredeken emelkedik úgy, hogy közben egyetlen észak-koreai sincs beoltva, mindenki alultáplált, aminek valószínűleg tömeges halálozás lesz a következménye

– nyilatkozta Jacob Lee, a dél-koreai Hallym Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó professzora a Vice-nak.

A Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központja 2019-ban vizsgálta a világ egészségügyi rendszereinek ellenálló képességét egy esetleges járvánnyal szemben. A felmérés szerint Észak-Korea 195 vizsgált országból a 193. helyen végzett.

Bár Észak-Korea nagyszámú képzett orvossal rendelkezik, az ország egészségügyi ellátórendszere rendkívül alulfinanszírozott. Dél-Korea új jelöltje a Korea-közi kapcsolatokért felelős egyesítési miniszteri posztra, Kwon Young-se arról beszélt, hogy Északon a legalapvetőbb orvosi felszerelésekből, köztük fájdalomcsillapítókból és fertőtlenítőszerekből is hiány van. Állításait Dr. Sojin Lim, a brit Central Lancashire Egyetem észak-koreai tanulmányok szakának vezető oktatója is megerősíti, aki a VICE-nak arról számolt be, hogy a kórházakban a műtéteket altatás nélkül végzik, és a fájdalomcsillapításhoz pedig főként kannabiszt használnak, ráadásul a vidéki kis településeken klinikát is alig találni.

AFP

Ugyan Kim Dzsongun egy héttel ezelőtt országos kijárási tilalmat rendelt el, a valóság ennél árnyaltabb. Mivel Észak-Korea gazdasága az elszigetelődés, a nemzetközi szankciók és a természeti katasztrófák miatt borzalmas állapotban van, szeretnék elkerülni, hogy még az élet is megálljon. Ezért a fizikai jelenlétet igénylő munkahelyeken többnyire továbbra is dolgoznak az emberek – annyi változott csupán, hogy két maszkot kell felvenniük, és beléptetésekor megmérik a testhőjüket.

Észak-Koreának az elmúlt héten többek között az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea és a WHO is segítséget ajánlott fel vakcinák, tesztek és egészségügyi személyzet formájában, de nem érkezett válasz a felajánlásokra Phenjan oldaláról. Joe Biden és Jun Szogjol dél-koreai elnök várhatóan erről is tárgyalnak majd a hétvégi szöuli találkozójukon.

Phenjan, amíg lehet, vélhetően el akarja kerülni, hogy megismétlődjön, ami az 1990-es évek közepén történt, amikor a nagy éhínség idején nemzetközi segélyszervezetekre szorultak, a rezsim pedig ezt szégyennek érezte.

Mostanáig az egyetlen szövetségesüktől, Kínától sem fogadtak el segítséget, de állítólag május  17-én több repülővel szállítottak a határról Phenjanba járvány elleni védekezéshez kapcsolódó egészségügyi kellékeket. A sajtóértesüléseket a kormány nem erősítette meg, ahogy azt sem tudni, pontosan milyen eszközöket szerezhettek be Pekingtől, esetleg tartalmaz-e a szállítmány vakcinákat.

Kim Dzsongun legnehezebb időszaka

A közelmúltban leginkább a rakétázással foglalkozó Kim Dzsongun teljhatalmára a most zajló események meghatározó hatással aligha lesznek, mindenesetre a diktátor olyan erős nyomást érezhet magán, amit az elmúlt tíz évben sohasem.

A mostanáig jól működő stratégiája gyakorlatilag egy hét alatt romba dőlt és csődöt mondott, amit nem is akar kimagyarázni. Kim a Koreai Munkapárt gyűlésén a napokban bírálta a felső vezetés tagjait a pandémia korai szakaszára adott válaszuk miatt, miközben az erről készült felvételek tanúsága szerint feszülten cigarettázott a teremben.

KCNA / EPA / MTI Kim Dzsongun a párt központi bizottságának rendkívüli ülésén Phenjanban 2022. május 17-én.

Mint fogalmazott,

éretlen az állam válságkezelése, az ország sebezhetősége pedig a nem pozitív hozzáállással, lazasággal és nemtörődömséggel okolható.

Ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy a vírushelyzet kedvező fordulatot vett, függetlenül attól, hogy emelkedik a fertőzöttek és az áldozatok száma is. Itt főként a megelőző intézkedésekre gondolt, de érdemi részletekbe nem bocsátkozott.

Az biztos, hogy Kim Dzsongun tízéves uralkodásának legnehezebb napjait éli, de abban minden szakértő egyetért, hogy ennek ellenére sem áll le a nukleáris fegyverzet fejlesztésével, és várhatóan hónapokon belül nukleáris rakétatesztet hajthat végre, hogy újra a figyelem középpontjába kerülhessen. Ha úgy hozná a sors, hogy mégis nemzetközi segítséget kellene kérnie, azt – a humanitárius katasztrófára hivatkozva – az atomprogram felpörgetése ellenére sem tagadnák meg a nyugati országok.

Kapcsolódó
Észak-Korea az ukrajnai háború takarásában padlógázon pörgeti atomprogramját
Phenjan értelmezése szerint az orosz-ukrán háborúért az Egyesült Államok és más nyugati országok tehetők felelőssé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik