Orosz háborús bűnt videózhattak le; kizárták Oroszországot az Európa Tanácsból

Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével beszélt telefonon Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, miután szerdán visszatértek Lengyelországba az ukrán fővárosból – közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a Twitteren.

Szükség van további sürgős lépésekre Ukrajna támogatására, az Európai Unió minden tagállama rendkívül fontos szerepet tölt be e feladat megvalósításában,

áll Müller bejegyzésében.

A három kelet-közép-európai kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel találkozott.

A tárgyalást követő kedd éjjeli kijevi sajtóértekezleten Mateusz Morawiecki az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára, Jaroslaw Kaczynski pedig nemzetközi békefenntartó misszió Ukrajnába küldésére tett javaslatot. A delegáció szerda reggel ért vissza Lengyelországba.

(MTI)

Az orosz katonák ismét elraboltak egy demokratikusan megválasztott városvezetőt – jelentette a Twitteren az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba azt írta, hogy a mostani áldozat Szkadovszk polgármestere, Olekszandr Jakovljev és helyettes, Jurij Paljuk. A bűncselekmény szerdán történt.

Russian invaders continue to abduct democratically elected local leaders in Ukraine. Mayor of Skadovsk Oleksandr Yakovlyev and his deputy Yurii Palyukh abducted today. States & international organizations must demand Russia to immediately release all abducted Ukrainian officials! pic.twitter.com/bmaAuurx9h

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 16, 2022

A Szabad Európa ukrán kiadása szintén a Twitteren közzétett egy videót, amelyen állítólag az látható, hogy szkadovszki lakosok Jakovljev és Paljuk szabadon engedését követelik.

Szkadovszk Herszon megyében, a Fekete-tenger partján található. Kicsivel több mint 17 ezer lakosa van.

У місті Скадовськ Херсонської області російські військові 16 березня викрали мера Олександра Яковлєва. Люди вийшли на протест.

Пряму трансляцію з місця подій вів активіст Артем Костюченко pic.twitter.com/QQco9z2a76

— Радіо Свобода (@radiosvoboda) March 16, 2022

Norvégia északi részén vesztegel egy orosz oligarcha óriásjachtja, mert a helyi olajkereskedők nem hajlandók megtankolni – írja a New York Times. A Ragnar nevű hajó tulajdonosa Vlagyimir Sztrzsalkovszkij, egykori KGB-tiszt, aki nikkelbányászattal gazdagodott meg és régóta Vlagyimir Putyin holdudvarának tagja.

Sztrzsalkovszkij ugyan nem szerepel az Európai Unió szankciós listáján, de több norvég párt is sürgeti, hogy foglalják le az oligarcha óriásjachtját. Ez azonban uniós direktíva nélkül nem lehetséges, jóllehet, Norvégia nem tagja az EU-nak.

A New York Times idézte a Narvikban rekedt hajó kapitányát, Rob Lancastert, aki kijelentette, hogy a legénység nyugati állampolgárokból áll, nincs közük a hajó tulajdonosához. Az egyik helyi olajkereskedő, Sven Holmlund azonban csak annyit mondott, hogy nekik nem dolguk segíteni a hajón, ha akarnak, evezzenek vagy vitorlázzanak haza.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Ukrajna Ausztriához és Svédországhoz hasonló státuszú semleges állammá válását is megvitatják a Kijevvel folytatott béketárgyalásokon – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ezt az orosz fél kompromisszumos megoldásnak tekintené – mondta újságírók előtt Peszkov.

Az orosz főtárgyaló, Vlagyimir Medinszkij azt mondta, hogy az osztrák és svéd modellek azt jelentenék, hogy Ukrajna megtarthatja hadseregét, de nem létesíthetne támaszpontokat külföldi csapatok számára, és azokat nem is fogadhatna be az országba – írja a Guardian.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerda reggel azt állította, hogy az Ukrajnával kötendő békemegállapodás egyes részei már közel állnak a megállapodáshoz, mert Kijev állítólag beleegyezett a semlegesség megvitatásába.

Azt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke is elismerte kedden, hogy Ukrajna egyhamar biztos nem, de lehet, hogy soha nem lesz NATO-tag, és erről beszélt Boris Johnson brit miniszterelnök is szerdán. Ez komoly engedménynek tekinthető Oroszország felé.

Az oroszok felvetésére reagált Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, az ukrán tárgyalódelegáció tagja. Podoljak a Telegramon kifejtette, megérti, hogy Oroszország aktív tárgyalópartner akar lenni, de Ukrajnában most háború zajlik, ezért nem lehet szó osztrák vagy svéd modellről, hanem egy ukrán modellt kell létrehozni.

Podoljak szerint egy olyan egyezményt kell kötni, amely garantálja, hogy ha Ukrajnát hasonlóképpen megtámadják, mint most, akkor az aláíró felek nem állnak félre, hanem aktívan segítséget nyújtanak az országnak. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy ne legyen bürokratikus akadálya annak, hogy Ukrajna légterét lezárják az ellenséges rakéták elől, mint most – emelte ki Podoljak.

Visszatért Lengyelországba Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén miniszterelnök, valamint Jarosław Kaczyński egykori lengyel miniszterelnök, jelenlegi kormányfőhelyettes,  akik kedden vonattal Kijevbe látogattak, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A hazatérés tényét Piotr Müller lengyel kormányszóvivő közölte a Twitteren.

Ugyancsak a mikroblog portálon tett közzé egy bejegyzést Janez Janša, aki megköszönte a szíves vendéglátást és hogy az ukrán kormány segített betekintést nyerni a bonyolult harctéri helyzetbe. Külön köszönetet mondott a lengyel miniszterelnöknek és stábjának, hogy megszervezték az utazást.

https://twitter.com/JJansaSDS/status/1504026555323932672

A lengyel határőrség közlése szerint 1,89 millió ember menekült eddig Ukrajnából Lengyelországba a háború kitörés óta – írja a BBC. 94 százalékuk ukrán állampolgár.

Csak kedden 66 600-an lépték át a határt, ez 7 százalékos visszaesés hétfőhöz képest. Szerdán helyi idő szerint hajnali 5-ig 13 600 menekültet regisztráltak, ez nagyjából négyezerrel kevesebb, mint kedden ugyanebben az időpontban.

A legtöbb menekült a különböző nagyvárosok felé megy tovább – Varsó, Krakkó, Wrocław –, ahol már nehézséget okoz az érkezők nagy száma.

Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszantartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve szerdán Jens Stoltenberg közölte, a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra.

Tájékoztatása szerint a szakminiszterek megbeszélik, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, nem hagyva kétségeket afelől Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát – mondta.

A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus. Közölte: a találkozóhoz videohíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.

Nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet más, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában,

fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha.

A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a tagországok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak március 24-én a NATO brüsszeli központjában. A tagországok állam-, illetve kormányfői Oroszország ukrajnai beavatkozásával, az Ukrajnának nyújtott támogatással, valamint a NATO elrettentő és védelmi képességének további erősítésével foglalkoznak majd – közölte Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: a katonai szövetség egységes Ukrajna támogatásában. A NATO-szövetségesek továbbra is védelmi célú eszközöket küldenek Ukrajnának, és egységesen támogatják Kijevet – mondta.

Elítéljük Oroszország ok nélküli és indokolatlan invázióját, és támogatjuk Ukrajna védelmi képességét,

tette hozzá a az amerikai védelmi miniszer.

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán.

Lavrov sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása” nélkül dolgozzanak.

(MTI)

A háború kezdete óta 103 ukrán gyerek halt meg a harcok következtében – közölte szerdán a Facebookon Irina Vediktova ukrán főügyész. A sebesült gyerekek száma több mint 100, tette hozzá a Kyiv Independent című lap.

A New York Times arról ír a mentőalakulatok tájékoztatása alapján, hogy Harkivban már meghaladta az 500-at a civil áldozatok száma, de a valós szám ennél sokkal magasabb lehet, mert folyamatosan zajlanak a mentési munkálatok a romok között. Eddig legalább 189 embert sikerült kimenteni.

⚡️ Prosecutor General: Russia’s war kills 103 Ukrainian children.

Over 100 children have also been injured since Russia launched its all-out invasion of Ukraine on Feb. 24, Prosecutor General Iryna Venediktova said on Facebook.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 16, 2022

Vannak olyan területek, ahol az ukránok már visszatámadnak az orosz katonákkal szemben – írta szerdán reggel a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Ez gyökeresen megváltoztatja a felek pozícióit,

fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy orosz újságírók elkezdtek felmondani a tévécsatornáknál és hogy az orosz hadsereg szövetségeseket keres, „akiknek a katonái készek meghalni Ukrajna földjén”.

Az ukrán hatóságok azt is állították, hogy sikerült lelőniük több orosz katonai gépet és semlegesíteni rakétákat, valamint „pusztító csapásokat” mértek a támadókra – ezeket az állításokat azonban független források még nem erősítették meg.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1504001010787921924

Több mint két és fél ezer ukrajnai menekült érkezett kedden vonattal Budapestre. A rendőrség tájékoztatása szerint a 2571 ember közül 849 gyermek.

Kapcsolódó

Minden harmadik menekült gyerek az Ukrajnából érkezők közül

849 gyermek érkezett vonattal a fővárosba tegnap.

Több mint 3000 olyan autó érkezett Zaporizzsjába, amelyekben az ostromlott Mariupolból menekülő ukránok voltak – közölte a regionális közigazgatás vezetője, Olekszandr Sztaruk a Telegram csatornáján szerdán. A városban menedéket kapó érkezők között 772 gyermek volt – írta a tájékoztatás alapján a CNN.

Mariupolt március 1-je óta bombázzák az oroszok. A városi tanács azt tanácsolta a távozni vágyóknak, hogy a part mentén utazzanak nyugat felé Mangusba és Berdjanszkba, majd menjenek tovább északnyugat felé Tokmak, Vaszilivka és Zaporizzsja felé.

Zaporizzsja azonban maga is támadás alatt áll: az orosz erők két helyszínt is célba vettek, köztük a város vasútállomását. Sztaruk tájékoztása szerint ezek voltak az első civil célpontok, amelyeket eltaláltak a városban, de áldozatokról nem érkezett jelentés.

Egy 12 emeletes lakóházat ért bombatalálat szerda hajnalban Kijevben – írja a Guardian. Az eddigi jelentések szerint két ember megsérült, 37 embert kellett kitelepíteni. A támadásban egy szomszédos, 9 emeletes épület is megsérült.

Harkivban két ember meghalt, amikor két lakóépületet semmisítettek meg a rakéták. A romok alól négy embert sikerült kimenteni. A városban egy iskolát is eltaláltak az orosz bombák.

Ha Kína tudott volna arról, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, mindent megtett volna azért, hogy megakadályozza azt – írta a Washington Postnak írt véleménycikkében Kína amerikai nagykövete.

Csin Gang kijelentette: álhír az, hogy Kína előre tudott volna az orosz invázióról, ahogy az is, hogy országa beleegyezett vagy hallgatólagosan támogatta volna a háborút. Indoklása szerint Ukrajnában több mint 6000 kínai állampolgár élt a háború kitörése előtt, továbbá Kína Ukrajna és Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere.

Kína elkötelezett a békés, független külpolitika mellett. Kína az igazság hűséges bajnokaként dönt álláspontjáról. Ukrajnával kapcsolatban Kína álláspontja objektív és pártatlan: az ENSZ Alapokmányának céljait és elveit maradéktalanul be kell tartani; tiszteletben kell tartani minden ország szuverenitását és területi integritását, beleértve Ukrajnáét is; minden ország jogos biztonsági aggályait komolyan kell venni; és minden olyan erőfeszítést támogatni kell, amely elősegíti a válság békés rendezését,

írta a nagykövet. Kína elfogadhatatlannak tartja, hogy az amerikai kormány felől fenyegetések érkeztek kínai cégek irányába, és szerintük sem a háború, sem a szankciók nem hozhatnak békét. Csin Gang kijelentette azt is, hogy Ukrajna és Tajvan helyzete különbözik: Ukrajna egy független ország, Tajvan pedig Kína szerves része: „Tajvan jövője a Tajvannal való kapcsolatok békés fejlődésében és Kína újraegyesítésében rejlik.” Remélik, hogy az USA nem fogja támogatni a független Tajvan eszményét.

A diplomata kifejtette, hogy Ukrajnával kapcsolatban tárgyaltak Vlagyimir Putyinnal, Emmanuel Macronnal, Olaf Scholzcal, valamint Antony Blinkennel is.

Kína egy hatpontos kezdeményezést is felvázolt, amely biztosítja, hogy a humanitárius műveletek során betartsák a semlegesség és a pártatlanság elvét; teljes figyelmet szenteljenek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek Ukrajnán belül és kívül; gondoskodjanak a civilek védelméről; biztosítsák a biztonságos és zökkenőmentes humanitárius segítségnyújtási tevékenységeket; gondoskodjanak a külföldi állampolgárok biztonságáról Ukrajnában; és támogassák az ENSZ koordinációs szerepét a humanitárius segélyek továbbításában, valamint az ENSZ ukrajnai válságkoordinátorának munkáját.

Kína szerint szükség van a kiegyensúlyozott és fenntartható biztonságra Európában, az elsődleges cél most pedig az, hogy a civilek érdekében elkezdődjön a tűzszünet – írta a nagykövet, és ebben Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként is kész segítséget nyújtani.

Végső célunk a háború befejezése, valamint a regionális és globális stabilitás támogatása.

Az ENSZ nyilvántartása szerint a háború kezdete óta másfél millió ukrán gyerek vált menekültté, azaz naponta mintegy 75 ezren veszítik el otthonukat.

Percenként 55 gyerek menekül el Ukrajnából

közölte a UNICEF szóvivője, James Elder kedden. Volodimir Zelenszkij ugyancsak kedden azt mondta, hogy február 24-e óta 97 gyerek halt meg a támadásokban.

Elder hozzátette: ez a menekültválság a sebességét és a mértékét tekintve is példátlan a második világháború óta, és egyelőre nem is mutatja a lassulás jeleit.

(Guardian)

Szerda hajnalban több ukrán városban is megszólaltak a légvédelmi szirénák, hogy az esetleges bombaveszélyre figyelmeztessenek – számolt be a BBC. Az érintett városok: Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Odessza, Dnyipró. A légvédelmi szirénák megszólalása esetén mindenkinek ajánlott az óvóhelyekre vonulni.

Videós üzenetet intézett nem csak Ukrajna, hanem Oroszország népéhez kedd éjjel Volodimir Zelenszkij. A Facebook-oldalára angol felirattal is feltöltött videóban többek között azt mondta, hogy hamarosan elérkezünk a háború harmadik hetének végéhez és bár közel a cél, még mindig egy kis időre van szükség. Folytatódnak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között és értesülései szerint az álláspontok most már realisztikusabbak, mint korábban, az egyezséget azonban még nem sikerült megkötni.

Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy bár az oroszok folyamatosan támadnak, az ukrán csapatok vissza tudják tartani az előrenyomulást. Állítása szerint sok orosz sorkatona meghalt, beleértve tucatnyi orosz tisztet.

A támadók újabb háborús bűnöket követtek el, békés városokat és polgári infrastruktúrát bombáztak. Az oroszok által Ukrajna ellen bevetett rakéták száma meghaladta a 900-at, olyan sok légibombát látunk, hogy lehetetlen megszámolni őket.

Az ukrán elnök megemlítette, hogy két újabb újságíró is meghalt az orosz támadásokban – köztük egy fiatal ukrán nő –, egy amerikai újságíró pedig súlyosan megsebesült, ezért, ismételte meg Zelenszkij korábbi felhívását, szükség van az Ukrajna feletti légtérzár bevezetésére.

Ezt követően az államfő orosz nyelvre váltott és az orosz állampolgárokat szólította meg. Mint mondta, akiknek sikerült valós információkhoz jutniuk a háborúval kapcsolatban, azok tudják, a háború Oroszország számára dicstelenséggel, szegénységgel, izolációval és egy brutális elnyomó rendszer bevezetésével fog végződni, „amely ugyanolyan embertelenül fog bánni az oroszokkal, mint ahogy a megszállók viselkednek Ukrajnával”.

Az orosz tisztviselőkhöz és mindenkihez szeretnék szólni, aki kapcsolatban áll a hivatalban lévő kormánnyal. Ha önök maradnak a posztjaikon, ha nem emelnek szót a háború ellen, a nemzetközi közösség megfosztja önöket mindentől, amelyet az évek során szereztek. (…) Ha továbbra is a propagandának dolgoznak, nagyobb kockázatnak teszi ki magukat, mint amennyivel szembe kell nézniük, ha egyszerűen lemondanak: az agresszív háború propagandájáért és a háborús bűnök támogatásáért szankciókat és nemzetközi bírósági eljárást kockáztatnak. Mondjanak fel! Néhány hónap munka nélkül jobb, mint egy egész élet nemzetközi vádemelés alatt.

Zelenszkij beszédében megköszönte a kanadaiak támogatását és azt, hogy az USA 13,6 milliárd dolláros támogatási csomagot készített Ukrajna számára. Az ukrán elnök úgy látja, hogy szerdán sikerül végre evakuálni az embereket a Harkiv megyében található Izjum városából is, ahol sikerült megegyezni a humanitárius folyosóról.

Mindenkinek, aki velünk van, hálás lesz az egész világ. Mindenkinek, aki velünk van, esélye van hőssé válni.

Az üzenetben Zelenszkij beszámolt arról is, hogy az ukrán parlament az ország újjáépítését segítendő új adózási szabályokat fogadott el, illetve megemlékezett a harcoló katonákról is.

Kapcsolódó

Újabb orosz tábornok esett el a harcokban

Az Ukrajnába behatoló orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett az ukránok szerint.

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon. Ő már a negyedik orosz tábornok, aki életét vesztette Ukrajnában. Közben ukrán források arról számoltak be, hogy az országba behatoló orosz egységek negyven százaléka megsemmisült vagy súlyos veszteségeket szenvedett.

Kapcsolódó

Újabb orosz tábornok esett el a harcokban

Az Ukrajnába behatoló orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett az ukránok szerint.

Az amerikai szenátus kedden egyhangú szavazáson háborús bűnössé nyilvánította Vlagyimir Putyint – jelentette a Reuters. A javaslatot Lindsay Graham republikánus politikus nyújtotta be, és mind az 50 republikánus és 50 demokrata képviselő támogatta azt.

A szenátus egyben arra biztatta a hágai Nemzetközi Bíróságot és más országokat, hogy vizsgálják ki, az orosz hadsereg követett-e el háborús bűnöket Ukrajna területén.

A Reuters megjegyzi, hogy a február 24-e óta tartó invázió során Oroszországnak eddig még nem sikerült elfoglalnia Ukrajna tíz legnagyobb városából egyet sem.

Megírtuk, hogy kedden Kijevbe látogatott Jarosław Kaczyński egykori, Mateusz Morawiecki jelenlegi lengyel miniszterelnök, valamint Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén kormányfő, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij államfőt.

A megbeszélés után, amelyen a látogatók tájékozódtak az aktuális helyzetről, sajtótájékoztatót is tartottak, amelyen Zelenszkij kijelentette:

Olyan szövetségesekkel, mint ők, meg fogjuk nyerni a háborút.

Fiala azt mondta, hogy az utazás fő célja az volt, hogy biztosítsák „ukrán barátainkat”, hogy nincsenek egyedül. Kaczyński úgy vélte, mindenképpen szükség van valamilyen békefenntartó misszióra – a NATO segítségével, vagy valamilyen szélesebb nemzetközi összefogás keretében –, de olyanra, amely egyben képes megvédeni önmagát Ukrajna területén.

A kormányfők tájékoztatása szerint az összes európai uniós tagállam képviseletében látogattak Kijevbe, és az ő nevükben ajánlották fel támogatásukat. Orbán Viktor tudott a látogatásról, de azon nem vett részt, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert a megbeszélésen a fegyverszállításról is szót kívántak ejteni, a Fidesz-kormány azonban mereven elzárkózik ez elől.