- A Maxar Technologies legfrissebb műholdképei szerint egy páncélozott harckocsikból, tankokból és egyéb logisztikai járművekből álló, 64 kilométeres katonai menetoszlop tart Kijev felé. Olyan sokan vannak, hogy konkrét forgalmi dugó alakult ki bizonyos területeken a várostól északra.
- Kijev polgármestere kedd délután jelezte: az oroszok már a főváros külvárosaiban vannak. Az orosz védelmi minisztérium is üzent a kijevieknek, miszerint fővárosi célpontokat fognak támadni hamarosan.
- Kedden reggel is folytatódott Kijev és Harkiv ostroma. Utóbbi város főterét durva rakétatámadás érte, erről felvétel is készült. A hatalmas erejű robbanásnak legkevesebb tíz civil áldozata van, köztük egy indiai diák. Az ukrán külügyminiszter mészárlásról beszélt.
- Akhtirka katonai támaszpontját szintén rakétával lőtték, ott legkevesebb 70 ukrán katona meghalt. A déli Herszont bekerítették az oroszok. Az ukránok szerint a háború kezdete óta 5710 orosz katonával végeztek.
- Ukrajna amerikai nagykövete úgy tudja, tiltott termobárikus fegyvert használt az ukrajnai háborúban hétfőn Moszkva, de erre egyelőre nem áll rendelkezésre bizonyíték.
- Orbán délelőtt eligazítást tartott a nagyköveteknek. Azt mondta nekik, most mindenkinek az a legfontosabb feladata, hogy megakadályozza Magyarország belesodródását a háborúba.
- Hétfőn nyolc ország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia közös nyilatkozatban követelte, hogy azonnali EU-s csatlakozást engedélyezzenek Ukrajnának. A magyar kormány ezt a kezdeményezést támogatja, jelentette be Szijjártó Péter.
- Szergej Lavrov az ENSZ ülésén lejátszott videóüzenetében arról beszélt, Moszkva attól tart, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket szerez be, de mire végigmondta, kiürült a terem.
- A forint történelmi mélypontra gyengült, 375-ös szintig emelkedett az euró árfolyama.
- Jövő héten összül a hágai Nemzetközi Bíróság, hogy az ukrán háború tárgyalja.
- Szerdára tűzték ki a tárgyalások második fordulóját Oroszország és Ukrajna között.
- A magyar ellenzék a Nemzetközi Beruházási Bank előtt tüntet az orosz agresszió ellen.
Az Európai Parlament tárgyalna Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról
Az Európai Parlament (EP) képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben Ukrajna megtámadása miatt szigorúbb európai uniós szankciókat sürgetnek Oroszországgal szemben, és Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról is haladéktalanul tárgyalnának.
Az EP közleménye szerint a témáról szóló keddi vitát követően 637 szavazattal, 13 ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra kérték az uniós intézményeket, hogy törekedjenek Ukrajna tagjelölti státuszának megadására.
Az eljárást azonban továbbra is az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével összhangban és az adott ország érdemeit figyelembe véve kell lefolytatni – hangsúlyozták. Addig is az EU-Ukrajna társulási megállapodás alapján folytatódhat az ország integrálása az uniós egységes piacba.
A képviselők továbbá szigorítanák az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat, és további korlátozásokat sürgettek az orosz gazdaság és ipar stratégiai gyengítésére. Véleményük szerint a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz behozatalának korlátozására lenne szükség. Felszólították az EU-tagállamokat, hogy a nukleáris területen szüntessenek be minden együttműködést Oroszországgal, különösen a Roszatom céggel és leányvállalataival, és vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét. Kijelentették, hogy az összes orosz bankot ki kellene zárni az európai pénzügyi rendszerből, magát Oroszországot pedig a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. A szankciók legtöbbjét szerintük Fehéroroszországra is ki kellene terjeszteni.
Arra kérték a tagállamokat, hogy mihamarabb adjanak védelmi fegyvereket Ukrajnának, és fokozzák a hírszerzési együttműködést az ukrán szervekkel. Azt is kérték, hogy a tagállamok vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált emberekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek uniós tartózkodási engedélyeit. Véleményük szerint a tagállamok között egyenlően kell elosztani az EU külső határaira érkező menekültek befogadásával kapcsolatos felelősséget.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának.
(MTI)