Abban az esetben lenne idén a várakozásoknál is kisebb az államadósság, ha ütemesen érkeznének a költségvetésbe az uniós támogatások, és nem kellene ezeket a befektetéseket hazai forrásból megvalósítani – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat – tette hozzá –, a büdzsének meg kell előlegeznie, ami növelni fogja az államadósságot, így pedig jelentős egyensúlyjavulásra sem lehet számítani.
A tvita az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásai körül van, amelynek a teljes kerete 2500 milliárd forint, ebből 2021-re 350 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. A kormány és az Európai Unió vitája miatt még mindig nem bírálták el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapra (RFF) beadott magyar pályázatot.
Ezt az összeget várhatóan állampapír-vásárlásból kell megfinanszíroznia a kormánynak, ami vissza fog hatni az államadósságra is – mondta Kovács Árpád. Leszögezte, hogy az államadósság-szabály betartják, de összességében az adósság néhány tizedponttal nagyobb lehet, mint amit a kormány eredetileg tervezett.
A lap felidézi: nemcsak a második negyedéves GDP-adatok, hanem az államadósság-csökkenés is kellemes meglepetést okozott az elemzőknek, miután a magyar gazdaság rekordnövekedést produkált, amely a bruttó hazai termék arányában mért adósságot is lejjebb húzta, és egészen 77,6 százalékig süllyedt a tavaly év végi 80,4 százalék után. A kormány előzetesen mindössze 0,6 százalékos mérséklődéssel számolt az idei évre.
A KT elnöke is azt emelte ki, hogy a beruházásokat nem lehet leállítani, mivel az újraindítás méregdrága.
A gazdasági növekedésből fakadóan Magyarország megteheti azt, hogy ezeket a forrásokat megelőlegezze. De ez pénzbe kerül
– mutatott rá Kovács Árpád, hozzátéve, hogy ezzel együtt is jó jel, hogy ha átmenetileg is, de csökkent az adósság, ami a finanszírozás szempontjából sem másodlagos.
