A járvány kirobbanása óta nem volt olyan súlyos a vírushelyzet Kínában, mint ezekben a napokban. Az azóta eltelt több mint másfél évben az ország szinte nullára tudta szorítani az új koronavírusos esetek számát, egészen mostanáig. A delta variáns azonban máshogy viselkedik, mint a vuhani koronavírus, és a korábbi taktika – tömeges tesztelés, alapos kontaktkutatás, adott esetben milliók karanténba helyezése és a társadalom fegyelmezettsége – már nem tűnik elég hatékonynak. A korábban sikeresen védekező Sydney-ben hetek óta kijárási tilalom van, érdemben mégsem csökken a fertőzöttségi ráta, Szingapúrban robbanni látszik a járvány, és a jelek szerint Kína sem marad ki a sorból, kénytelen lesz együtt élni a koronavírussal.
Moszkvából érkezett a delta mutáns
Július 10-én landolt az Air China Moszkvából induló járata Nankingban, de akkor még senki sem sejtette, hogy a gépnek szinte az egész ország életére hatása lesz. Az egyik utas koronavírus-fertőzött volt, a repülőtér személyzete pedig több védekezési protokollt megszegve ment fel a fedélzetre kitakarítani. Többen elkapták a betegséget, hordozóvá váltak, majd tudtukon kívül elkezdték terjeszteni azt.
Csak tíz nappal később, július 20-án egy rutin tesztelésen derült ki, hogy fertőzöttek. Az azóta eltelt bő két hétben 16 tartományban is regisztráltak pozitív mintákat. Sokat elárul a kínai rendszerről, hogy a legtöbb esetben a repülőteret jelölték meg a vírus „kiindulási pontjának”, magyarán odáig vissza tudták vezetni, ki kivel találkozott és hol járt korábban.
Szombaton 96, vasárnap 125 új esetet találtak, és valamivel több mint 1600 aktív fertőzöttet tartottak számon Kínában, ezek jelentős része Nankinghoz köthető. Ez egy 1,4 milliárdos lakosságú országban elenyésző szám, de a rezsimet és a lakosságot is aggasztja, hogy olyan nagyvárosokban is felütötte a fejét a delta mutáns, mint Peking és Sanghaj. Vuhanban pedig megismétlődni látszik 2020 januárja: néhány nap alatt 11 millió embernek kell teszteltetnie magát, a bevásárlóközpontok előtt kígyózó sorok állnak, bent üres polcok fogadják az embereket.
A kormány válasza most is ugyanaz, mint korábban: karanténba zárni és letesztelni milliókat, leállítani a tömegközlekedést, a tömegrendezvényeket. Ez egy város esetében még működőképes lehet, de amikor országszerte több helyen kell végrehajtani, az már nehézkes.
Csak azért sem váltanak
Kína zéró Covid-stratégiája korlátozott ideig működik, de három-négy évig biztosan nem. Főleg nem akkor, amikor egy jóval gyorsabban terjedő variánssal néznek szembe. Alapvetően a 2003-as SARS-járványra alapoznak még most is, de az nem vált világméretűvé, csak néhány ázsiai országot érintett, és azóta teljesen eltűnt az életünkből. A koronavírus jelen állás szerint nem fog.
Több tízmilliós városok lakosságát hetente tesztelni, és tömegeket karanténba helyezni egyrészt hatalmas összegbe kerül az államnak, másrészt jelentős veszteség is, hiszen ezeket az embereket egy időre kiveszik a munkából, nem szólva a bezártság okozta mentális problémákról.
Mindezek ellenére Kína jó eséllyel nem változtat eddigi magatartásán, mert nem akar vesztesnek látszani. Ha enyhítő pályára állnának, és a vakcináknak köszönhetően az „inkább kevesebb áldozat, mint kevesebb esetszám” elvét követnék, akkor a Nyugat után futnának, amit szeretnének elkerülni.
1,7 milliárd beadott oltás, mégis félnek
A kínai járványhelyzet egyik érdekes aspektusa most az, hogy miért estek pánikba, ha a lakosság többsége már a vakcinák által védettséget szerzett? Kína ugyanis abból a szempontból jó helyzetben van más, hasonló elven védekező országokkal szemben, hogy rengeteg embert sikerült beoltania. Több, a zéró Covid-stratégiát választó államban annyira biztonságban érezték magukat, hogy a társadalom elenyésző része kért vakcinát, ami most üt vissza.
A hivatalos tájékoztatás szerint a világ második legnépesebb országában eddig 1,7 milliárd vakcinát adtak be, bár arra vonatkozóan nem közölnek pontos adatokat, hogy mennyien kapták meg mindkét oltásukat. A Reuters becslései szerint legalább a lakosság 61,1 százaléka felvette már a második dózist is. Összehasonlításként: Magyarországon a népesség 56 százaléka szerzett már teljes védettséget.
A bizonytalanságnak van is alapja, Nankingban ugyanis a betegek többsége már valamelyik kínai oltóanyag mindkét adagját megkapta. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyikük sem került súlyos állapotba, enyhébb tünetekkel vészelték át a betegséget. A tudományos konszenzus jelenleg az, hogy a rendelkezésre álló vakcinák mindegyike nagyon nagy százalékban megvéd az elhalálozástól még megfertőződés esetén is. Nagy átoltottságnál pedig így féken lehet tartani a járványt, még ha adott esetben csak újraoltással is.
Figyelemelterelés
Mindeközben Peking elterelő hadjáratot indított, és megint az Egyesült Államokat gyanítja a járvány kirobbanása mögött. Alighogy elutasították az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatát arra vonatkozóan, hogy másodjára is vizsgálódjanak Vuhanban, Kína az állami sajtóban és magas rangú tisztviselőkön keresztül üzente meg, úgy véli, hogy az amerikai hadsereg egyik laboratóriumából szabadult el a vírus. Odáig mentek, hogy a közszolgálati televízióban levetítettek egy filmet a Marylandben található Fort Detrick amerikai katonai támaszpont „sötét történetéről”, amit később a Weibón, a legnépszerűbb kínai közösségi oldalon félmilliárdan néztek meg.
A kommunista rezsim minden erejével próbálja bizonygatni, hogy nincs köze a járvány kitöréséhez, vádolták már azzal is az amerikaiakat, hogy 2019 októberében a vuhani katonai világjátékok alkalmával vitték be a koroanavírust, de arról is cikkeztek már, hogy egy olaszországi véradási programon keresztül juttatták el Kínába a betegséget.
A WHO egyébként még márciusban azt állapította meg: valószínűtlen, hogy a vuhani víruslaboratóriumból származik a koronavírus, de ezt több nyugati ország és egyre több szakértő is kétségbe vonja, mert a kínaiak megtagadják a hozzáférést azokhoz az adatokhoz, amelyek cáfolhatnák ezt a teóriát.
