INA FASSBENDER / AFP
Nagyvilág

Lázasan keresik a németek az tragikus árvíz felelőseit

Angela Merkel kancellár „politikai ellenfele”, a szociáldemokrata Malu Dreyer kezét fogva járja be a német özönvíz által leginkább érintett települést, és védi meg egy újságírótól, aki beleszól annak válaszába; Merkel (jelenleg még csak) pártbeli utóda, az árvízben második leginkább sújtott tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet nevet egy másik helyszínen – ezek eddig a legnagyobb hatást kiváltó politikai képei a német árvízkatasztrófának. Ám egyre inkább felmerülnek a kevésbé szimbolikus témák is: tényleg nem lehetett volna jobban felkészülni? Vannak-e konkrét felelősei a tragédiának?

A hivatalos adatok szerint a júliusi németországi nagy árvízben legalább 184-en elhunytak, több tucat embert pedig eltűntként tartanak nyilván. Pár nappal a természeti katasztrófa előtt senki sem gondolta volna, hogy ilyesmi előfordulhat az országban. Az első figyelmeztetések egy hétfői napon érkeztek: ezek szerint csütörtökig heves esőzések és zivatarok várhatók Észak-Rajna-Vesztfália déli részén, Rajna-vidék-Pfalz északi részén. Arra viszont nagyon kevesen számítottak, hogy a vihar ilyen méretű lesz: utcák pusztultak el, házak omlottak össze.

Hannah Cloke, a Readingi Egyetem hidrológiai professzora, az európai árvíz-előrejelző rendszer (Efas) egyik kifejlesztője szerint „monumentális rendszerhiba” történt, amely végül a legtöbb halálos áldozattal járó természeti katasztrófa egyik okozójává vált Németországban az 1962-es hamburgi szökőár óta. Egyes vélemények szerint hasonló árvíz legfeljebb ezerévente fordul elő.

Az a tény, hogy az embereket nem evakuálták vagy nem kaptak figyelmeztetéseket, arra utal, hogy valami nagyon félremehetett

mondta Cloke a Sunday Timesnak, és arról is beszélt, hogy

a katasztrófa előjeleit már kilenc nappal korábban észlelték a szatellitek segítségével. Négy nappal az áradás előtt az Efas értesítette a belga és a német kormányt, hogy árvíz várható a Rajnán és a Maason. 24 órával korábban szinte pontosan megjósolták, mely körzetet érinti majd az áradás, ideértve Ahr térségét is, ahol később több mint 130 ember halt meg.

A lánc azonban valahol megszakadt, és a figyelmeztetések nem értek el a lakosokig, nyilatkozta a ZDF-nek.

Az észak-Rajna-vesztfáliai belügyminisztérium a Bildnek elismerte, nem lepődtek meg az árhullámon. A hivatalos figyelmeztetést a megelőző hétfőn konkretizálták. Hogy egy ilyen helyzet előre látható volt, az is bizonyítja, hogy úgynevezett „tartományi vészhelyzetet” vezettek be. A cél az volt, hogy idejekorán felismerjék, ha egy körzetnek vagy városnak a helyileg elérhető segítségnél többre van szüksége.

Emiatt felmerül a kérdés, megakadályozható lett volna, hogy ennyien haljanak meg? Csak Ahrweiler járásban nem lehetett tudni 1300 ember hollétéről – és továbbra sem úgy 70–80 emberről.

Bernd LAUTER / AFP

Figyelmeztetés

A föderális rendszer miatt a német közigazgatás minden, csak nem egyszerű. Különböző területekért a különböző szintek felelnek. Van egyrészt az országos, szövetségi szint, de nagyon sok jogkör a tartományok kezében van, miközben a járási szint is felelős számos feladatért. Egy ilyen vészhelyzetben mind a három szintnek, plusz még a különböző egyéb szerveknek – így a meteorológiai hivatalnak, valamint a katasztrófavédelemnek – is volt feladata.

A veszélyre többféleképpen is lehetne, lehetett volna figyelmeztetni: rádióban és tévében, esetleg a tűzoltók is megtehetik hangosbemondókkal, szirénákkal. Most sokan említik a szirénák hiányát. Ezekből a német újraegyesítésig, a hidegháború végéig, sok település fel volt szerelve, aztán azt gondolták helyi szinten, hogy nincs rájuk már szükség, így leszerelték azokat. A polgári védelem alapvetően a szövetségi állam feladata, békeidőben a tartományoké. Két figyelmeztető applikáció is létezik, ezek az egész országban elérhetők. Az egyik a Nina, amit a szövetségi katasztrófavédelem üzemeltet, illetve létezik a 90 százalékban a szövetségi állam, 10 százalékban a tartományok által fenntartott Fraunhofi Nyílt Kommunikációs Rendszerek Intézetének applikációja, a Katwarn.

Az embereket azonban nem a szövetségi kormányzat vagy hivatalok értesítik, hanem az adott járás. Az Erftstadtban lakókat – ahol egész házakat mosott el a víz, és még mindig lehetséges, hogy holttesteket találnak – szerdán a járásuk figyelmeztette a veszélyre, a tanács pedig az volt, „lehetőleg maradjanak otthon”. Másnap egy újabb üzenetet kaptak: „Gátszakadás. Extrém veszély”.

SEBASTIEN BOZON / AFP

Ahrweilerben, ahol szintén hatalmas pusztítást okozott az ár, semmilyen üzenet nem érkezett a Ninán keresztül a lakosoknak. A Katwarn felhasználói éjjel 11 után kaptak egy üzenetet a járástól azzal, hogy akik Bad Neuenahr-Ahrweilerben, Sinzigben és Bad Bodendorfban az Ahr folyó partjától 50 méteren belül laknak, hagyják el az otthonukat.

Csakhogy sokaknak nincs okostelefonja. A járásokat tömörítő ernyőszervezet, a Landkreistag ajánlása szerint ezért sms-t kell küldeni a lakosoknak, így biztosan több embert elérnek. Az sms viszont nem érkezik meg, ha az adótornyokat eléri az árvíz. Szövetségi szinten egyébként az applikációkat részesítik előnyben az sms-es figyelmeztetéssel szemben, mert utóbbival adatvédelmi problémák merülhetnek fel – mondta a Bildnek Andreas Scheuer szövetségi közlekedési miniszter.

Éjszakánként a tévék, a rádiók is sokaknál ki vannak kapcsolva, teljesen természetesen. A miniszter szerint megoldást jelenthetne, ha a mobilszolgáltatók küldenek ki push-üzenetet, de ehhez eddig „mindig hiányzott a politikai akarat valamelyik szinten”.

Van-e elég eszköz, jármű, helikopter egy ilyen helyzethez?

Senki nem tudja pontosan. A megosztott felelősség miatt sokszor nem tudni, hogy egy szomszédos tartománynak van-e bevethető állománya, vagy rövid időn belül tudnak-e olyan járműveket küldeni, amelyek magas vízszintnél is használhatók. A koronavírus-járványnál is tapasztalták a németek, hogy a krízis-ellátóláncok esetenként összeomlanak, és hiány lehet akár olyan egyébként egyszerű segédeszközökből is, mint a maszk vagy a védőruhák.

De nem csak ebből a szempontból nagyította fel a most is felmerült problémákat a koronavírus. A belügyminiszterek júniusban döntöttek arról, hogy egy új, polgári védelemért és katasztrófavédelemért felelős szövetségi hivatalt állítanak fel, és krízishelyzetben a szövetségi államnak, a tartományoknak, a hadseregnek és a segélyszervezeteknek mind együtt kell működniük, a tevékenységüket pedig az új szervezet hangolná össze.

Mutogatás

A felelősség kérdése a kezdeti sokk után egyre nagyobb hangsúlyt kap, noha a németek, ahogy mindig, próbálnak higgadt fejjel gondolkozni, és most is előbb a helyreállításra, a helyzet értékelésére koncentrálnak elsősorban. Szeptemberben, alig két hónap múlva szövetségi választást tartanak az országban, így nem lenne igazán meglepő, ha kampánytémává válna az árvíz, vagyis a pártok egymást vádolnák a kialakult helyzetért. Ez már most is látszik, de egyelőre még féken tartható. Eddig jórészt a különböző szintek között jelentkezett az egymásra mutogatás, amire a nem egyértelmű feladatmegosztás lehetőséget is ad.

Szövetségi (illetve politikai szinten) eddig leginkább a Merkel belügyminisztere, a korábbi bajor miniszterelnök, Horst Seehofer kapta a legtöbbet. Michael Theurer, a liberális FDP frakcióvezető-helyettese szerint sem a hatóságok, sem az állami média nem figyelmeztette időben a lakosságot, és ezért szerinte a belügyminiszter a felelős. A szélsőbalos Linke Seehofer lemondását követeli.

Thomas Frey / picture alliance / Getty Images Horst Seehofer Euskirchenben tartott sajtótájékoztatón 2021. július 19-én

Seehofer szerint viszont a szövetségi kormány mindent megtett, a kabinet által fenntartott kommunikációs csatornák rendben működtek, a kapott figyelmeztetéseket továbbították a megfelelő címzetteknek, amúgy pedig a helyi szinteken kell dönteni egy katasztrófával kapcsolatosan, ott kell menedzselni, hiszen ott van róla a legtöbb információ.

Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere, Herbert Reul azt mondta, bár a rendszer nem tökéletes, hiszen akkor nem halt volna meg senki, tudomása szerint alapvetően nincs vele baj. Kevesen vannak ezzel így, a legtöbben éppen a katasztrófavédelmet hibáztatják az árvízzel kapcsolatban.

A polgári védelemért és katasztrófavédelemért felelős szövetségi hatóság, a BBK vezetője, Armin Schuster ugyanakkor úgy gondolja, nem ők a hibásak, ők elvégezték a feladatukat, a figyelmeztetési infrastruktúra igenis jól szerepelt. 150 figyelmeztetést adtak le az appokon és a sajtón keresztül, csakhogy a Ninának csupán 9 millió felhasználója van. Nem teljesen elégedett azért a saját hivatalának helyzetével, leginkább azért, mert alulfinanszírozott és nem rendelkezik saját hatáskörrel. Schuster arról is beszélt, hogy a meteorológiai szolgálat „relatív jól jelzett előre”, csak az a baj, hogy sokszor egy fél órával korábban sem lehet tudni, hogy hol mennyi eső esik le.

A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) szóvivője szerint

Megtettük, amit kellett.

Figyelmeztetésük szerinte jól működött, helyi szinten megmondták elegendő idővel előre, hogy hol fog egy köbméterre 200 liternél is több csapadék esni, sok helyen a legmagasabb figyelmeztetés volt érvényben. Németországban a helyi kerületek felelősek az evakuálásokért, a releváns intézkedések meghozataláért, nem pedig a DWD – véli a szóvivő.

Vannak olyanok, így Thorsten Frei, a CDU bundestagi frakcióvezető-helyettese, akik hozzányúlnának a föderális feladatmegosztáshoz, ami egyfajta hímes tojás az országban, és ami mindig nagy vitát gerjeszt, ha bele akarnak kezdeni. De Frei szerint muszáj ebbe az irányba lépni, mert az ilyen problémák átívelnek a tartományok határain.

Cloke egy kollégája, Linda Speight azt nyilatkozta, az emberek felelőssége is, ami történt, mert még akkor is a házaikban maradtak, mikor a víz már megjelent ott. Helyszíni beszámolókban a lakosok viszont arról beszéltek, olyan gyorsan és annyi víz esett le, hogy képtelenek voltak bármit is tenni.

INA FASSBENDER / AFP

A legfőbb ok a klímaváltozás

Az egyik fő témája a közelgő választásnak a klímaváltozás. Nem kis részben azért, mert

  • a Zöldek lettek a Merkel CDU-jának legnagyobb kihívói,
  • nagy a hatása a mai napig a Friday for Future-mozgalomnak,
  • magyar szemmel hihetetlen hangsúlyt kap a megújuló energiaforrásokra és a kevésbé környezetszennyező közlekedési járművekre való átállás,
  • a közelmúlt történéseit (Fukusimát, a migrációt, a koronavírust, egyéb extrém időjárási szituációt is) részben vagy egészben ennek tulajdonítanak.

Nem is légből kapott, hogy erre hivatkoznak, tanulmányok sora mutatta ki, a klímaváltozás következtében gyakrabban fordulnak elő súlyos viharok, mert a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami több és erőteljesebb esőt okozhat.

Ezzel pedig még inkább a klímaváltozás lesz az egyik fő témája a parlamenti választásnak, tulajdonképpen alig van olyan politikus, aki nem említette volna mostanában, talán csak az újjobboldali (szélsőjobbos), populista AfD-nél nem hisznek ebben.

Armin Laschet került így a célkeresztbe, mert a jelöltek közül talán ő a legkevésbé elhivatott a komoly változások mellett, tartományában még mindig működik nyíltszíni szénbányászat, és több alkalommal kijelentette, hogy Németországnak ipari országnak kell maradnia. Még nemrégiben is arról beszélt, hogy ő nem klímaaktivista, hanem politikus.

Csak azért, mert volt egy ilyen napunk, nem jelenti azt, hogy változtatni kell a politikánkon.

Ráadásul, mikor a köztársasági elnök, Frank-Walter Steinmeier látogatást tett Laschet tartományában, és együtt jelentek meg egy sajtóeseményen, Steinmeier beszéde közben Laschetet röhögésen kapták a fotósok, ami miatt később elnézést is kért.

Az árvíz a közelmúltban is volt már kampánytéma. 2002-ben a választásnak azért is vált győztesévé Gerhard Schröder a szakértők szerint, mert az Elba áradásánál egyből ott termett, míg kereszténydemokrata kihívója nem kívánta emiatt megszakítani a nyaralását. Most a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock nem esett ebbe a hibába, és vakációját félbeszakítva rohant Rajna-vidék-Pfalzba. Egyrészt, mert ő a legnagyobb kihívója Laschetnek, másrészt, mert a klímaváltozás elvileg leginkább az ő témájuk a német pártok közül, és amelyről nemrégiben egy közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a németek többsége komoly változást akar a klímapolitikában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.