Iranian Defense Ministry / Handout / Anadolu Agency / AFP
Nagyvilág

Végül is kik és hogyan ölték meg az iráni atomtudóst?

Hollywoodi akciófilmbe illő merénylet áldozata lett az iráni atomprogram rejtélyes vezetője.

Mártírként, állami szertartással temették el hétfőn Teheránban Mohszen Farizadeh iráni atomtudóst, aki hollywoodi akciófilmbe illő merénylet áldozata lett pénteken az iráni főváros közelében.

A halála előtt Iránban szinte teljesen ismeretlennek számító tudós a nyugati hírszerző szervek szerint az iráni atomfegyver-program legfőbb vezetője volt, egy rejtélyes figura, aki szinte soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és az Al Jazeera cikke szerint Iránon kívül csak nagyon kevesen tudták, egyáltalán hogyan néz ki.

Kapcsolódó

Mártírrá avatták a meggyilkolt iráni atomtudóst
Hétfőn Teheránban eltemették a három nappal korábban meggyilkolt Mohszen Farizadét.

Rejtélyes merénylet

Hogy pontosan miként is zajlott a merénylet, arról egymásnak ellentmondó információk jelentek meg, de mindegyik elférne egy grandiózus hollywoodi akciófilmben. Biztosan csak annyit lehet tudni, hogy Farizadeh egy Teherán közelében lévő úton haladt testőreivel, amikor bombát robbantottak a közelében, és rálőttek az autójára.

Az elsőként elterjedt verzió szerint a tudós a felesége rokonait látogatta meg, és egy jól megtervezett kerülőúton közelítették meg a házat, amikor egy Nissanba rejtett bomba robbant a közelükben. Ezt követően 12 fegyveres támadt rájuk, akik egy közelben várakozó autóból bukkantak elő, valamint motorokon érkeztek, miközben a távolból mesterlövészek segítették őket, és végül az összes támadónak sikerült elmenekülnie.

A merénylőknek közben sikerült működésképtelenné tenniük a közelben található térfigyelő kamerákat, valamint a robbanással áramszünetet idéztek elő a környéken, így a helyszínhez legközelebb eső kórházban is. Farizadeh-t mentőhelikopterrel szállították egy teheráni kórházba, de mire megérkeztek vele, már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Az iráni védelmi miniszter később viszont azt mondta, hogy a merénylet lövésekkel kezdődött, majd azokat követte a robbanás, ami után tovább folytatódtak a lövések.

Az iráni állami média vasárnap pedig már arról számolt be, hogy a helyszínen nem is volt egyetlen fegyveres sem, és a merénylethez csúcstechnikát alkalmazó módszerrel hajtották végre, távolról irányított automata gépfegyverekkel.

A beszámoló szerint a Nissanban elrejtett távirányítású gépfegyverből lőttek rá a tudós konvojára, majd az autó felrobbant. Az angol nyelvű iráni Press TV közlése szerint a fegyveren „az izraeli hadiipar jelzése és logója volt”.

HAMED MALEKPOUR / TASNIM NEWS / AFP

Ezt a verziót erősítette meg hétfőn Farizadeh gyászszertartásán Ali Shamami ellentengernagy, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője. Elmondása szerint volt információjuk a tudós ellen tervezett merényletről, és azt azért nem tudták megakadályozni, mert az elkövetők „teljesen új, profi és különleges módszert” alkalmaztak, amire nem voltak felkészülve. Shamami kijelentette:

Ez egy nagyon bonyolult, elektromos eszközöket használó küldetés volt. Nem volt senki a helyszínen.

Rejtélyes figura

Az iráni vezetés a hétvégén egyöntetűen Izraelt vádolja a tudós megölésével, aki jellemzésük szerint „jelentős munkát” végzett az „atomvédelem” területén, a védelmi minisztérium fejlesztő központjának vezetőjeként. Az izraeli és nyugati hírszerzés szerint azonban Farizadeh szakterülete nem a védekezés volt, hanem a támadás, és az iráni atomfegyverprogram vezetőjeként a rakétákra helyezhető atomtöltetek kifejlesztésén dolgozott.

Kapcsolódó

Az iráni elnök Izraelt vádolta az atomtudós megölésével
Az lehetett a cél, hogy az új amerikai kormányzat ne tudjon megbékélni Iránnal.

A tudósról nem lehet sokat tudni. A róla eddig megjelent kevés beszámoló szerint az 1958-ban született, atommérnöki diplomával rendelkező férfi részt vett az iráni ballisztikus rakéta kifejlesztésében, és egy iráni forrás a Reuters brit hírügynökségnek a „program apjaként” aposztrofálta. A Reuters információi szerint Ali Hamenei iráni legfőbb vezető teljes támogatását élvezte, három útlevele is volt, és sokat utazott, főleg Ázsiába, hogy megszerezze a „legújabb információkat”. Hogy pontosan miről, azt már nem tudták meg.

Az iráni atomprogramot vizsgáló Nemzetközi Atomenergia Ügynökség régóta ki akarta őt kérdezni annak a nyomozásnak a keretében, ami azt vizsgálta, hogy az iszlám köztársaság atomfegyvert próbál-e készíteni az atomprogramja részeként. Irán azt állítja, nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Farizadeh létezését csak pár évvel ezelőtt ismerték el, és akkor is csak azt közölték, hogy a hadsereg tisztje, nem vesz részt az atomprogramban, valamint, hogy akadémikus, aki egyetemen tanít.

A CIA elemzése szerint az egyetemi pozíció elterelés volt, és ő is egyike lett azoknak az iráni tisztségviselőknek, akiknek a vagyonát 2008-ban az Egyesült Államok zárolta. A tudóst a nyugati országok a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó titkos, AMAD nevű program egyik vezetőjeként tartották számon, ami hivatalosan 2003-ban véget ért. Izrael azonban Iránból szerzett iratokra hivatkozva azt állította két évvel ezelőtt, hogy a program folytatódott Farizadeh vezetésével, és egy sajtótájékoztatón Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a tudós nevét is megemlítette, közölve, hogy „emlékezzenek erre a névre”.

Merényletek és gyanús robbanások

Nem Farizadeh volt az első iráni atomtudós, aki merénylet áldozata lett: 2010 és 2012 között legalább négy személyt öltek meg különböző támadásokban, amelyeket széles körben Izraelnek tulajdonítottak. Volt, akit motorra rejtett bomba ölt meg, másoknak az autójára raktak motoros merénylők mágneses bombákat, és akadt, akit motoros fegyveresek lőttek agyon miközben autójával egy piros lámpánál állt.

Később az iráni atomprogramot számítógépes támadásokkal igyekeztek lelassítani, idén nyáron pedig két gyanús robbanás is történt. Június 26-án egy rakétafejlesztő központot rázott meg egy hatalmas robbanás, majd július másodikán a natanzi atomlétesítményben volt egy robbanás, és azt követően egy nagy tűz. A Vox cikke szerint jelenlegi és volt amerikai és izraeli tisztségviselők, valamint szakértők biztosak abban, hogy Izrael állt az esetek mögött, ami már az 1960-as és az 1970-es években is merényletekkel igyekezett megakadályozni, hogy Egyiptom vagy Irak atomfegyvereket tudjon kifejleszteni.

Az iráni vezetés a mostani merénylet végrehajtásával is Izraelt gyanúsította meg. Közben a New York Times is arról számolt be: egy amerikai tisztségviselő, valamint két másik hírszerző is azt állította, hogy Izrael áll a tudós elleni merénylet mögött. A lap cikke szerint azt nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államok tudott-e előre a merényletről, de emlékeztettek arra, hogy a két ország nagyon szoros kapcsolatban áll egymással, és megosztják az Iránhoz köthető hírszerzői információkat.

A Fehér Ház, a CIA és az izraeli illetékesek nem kommentálták a merényletet, az izraeli hírszerzési miniszter hétfőn pedig csak annyit mondott, hogy nem tudja, ki áll a gyilkosság mögött. Ugyanakkor egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztségviselő a Times-nak kijelentette, hogy Farizadeh atomfegyverek kifejlesztését támogatta, és olyan veszélyt jelentett, hogy „a világnak köszönetet kéne mondani Izraelnek”.

Politikai cél?

A merénylet után megszólaló elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy egy tudós megölése – legyen bármilyen magas rangú vezető – nem tudja komolyabban akadályozni az iráni atomprogramot. A merénylet célja nem is annak leállítása volt, hanem olyan politikai légkör teremtése, ami megakadályozhatja a következő amerikai elnököt, Joe Bident abban, hogy le tudjon ülni tárgyalni az iráni vezetéssel.

Biden már közölte, hogy vissza akar térni az Iránnal 2015-ben, Barack Obama elnöksége alatt kötött atomegyezményhez, amiből Donald Trump amerikai elnök 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat. Az izraeli kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette, semmikép sem tartja azt elfogadhatónak, és elemzők szerint a mostani merénylettel Izrael közelebb kerülhetett ehhez a célhoz.

Most minden azon múlik, hogy Irán miként reagál, és a válaszlépéseket követelő keményvonalasok vagy a Biden elnökségére és a tárgyalások újrakezdésére váró mérsékeltek akarata érvényesül-e.

Egy esetleges iráni válaszlépés, és az arra adandó amerikai katonai csapás szinte biztosan lehetetlenné tenné a diplomáciai megoldást, és ahogy R. Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium iráni tárgyalója mondta a Times-nak, akár szélesebb háborút is elindíthat a Közel-Keleten, miközben semmit nem ér el az iráni atomfegyverprogram leállítása ügyében.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.