A robbanás a környék hat kórházában okozott működési fennakadásokat, és több mint 20 egészségügyi létesítményt megrongált. Kár keletkezett körülbelül 120 iskolaépületben is, ez csaknem 50 ezer tanulót érint.Súlyosan megrongálódott több mint 1000 lakóépület is, noha a jelentés szerint az épületek több mint 55 százalékában kiadó lakások voltak, így vélhetően sok otthon nélkül maradt embernek van hová mennie. A halottak közt legalább 13 menekült is van.
Noha a jelentés szerint Bejrút élelmiszerellátása nincs veszélyben, a robbanásban megsemmisült az ország központi gabonatárolója, így az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A WFP felhívta a figyelmet arra is, hogy a mentési munkálatokra jelentkezett önkéntesek és a robbanást követő tüntetéssorozat résztvevői nem tartják be a társadalmi távolságtartást, és ez a koronavírus-járvány terjedéséhez vezethet. A bejrúti kikötő jelenleg kapacitása 30 százalékán üzemel, az ország északi részén lévő Tripoli kikötője pedig 70 százalékos kihasználtsággal működik.
A libanoni fővárosban a múlt héten történt hatalmas robbanás, amelyben több mint 2700 tonna, a kikötőben évek óta, különösebb óvintézkedések nélkül tárolt ammónium-nitrát repült a levegőbe. A katasztrófát követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból.
Az országban tiltakozások kezdődtek, az emberek az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A tiltakozások erőszakos zavargásokba torkolltak, és a héten a kormány bejelentette lemondását.
Kiemelt kép: Thomas Devenyi / Hans Lucas / AFP
