Nagyvilág

Sokkos állapotba süllyesztette Olaszországot a járvány

Olaszországban növelte a bizonytalanságot, a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget, de erősítette a családi összetartást a koronavírus-járvány az Istat statisztikai hivatal pénteken közölt felmérése szerint, amelyből az is kiderül, hogy az olaszok olvasási kedve is nőtt a karantén hónapjaiban.

Az Istat járvány utáni felmérései szerint a Covid-19 betegség „sokkos állapotba” süllyesztette Olaszországot. A februártól május közepéig tartó súlyos járványhelyzet rendkívüli bizonytalanságot teremtett a gazdaságban, éppúgy mint az olaszok mindennapi életében.

A statisztikai hivatal szerint az idei évben a GDP csökkenése legalább 8,3 százalékos lesz. Az olaszokat a koronavírus-járvány félelemmel és aggodalommal töltötte el egészségük, munkahelyük és szeretteik miatt.

A felmérések azt mutatják, hogy az olaszok szegényebbé váltak, erősödtek az osztályok közötti különbségek, a társadalmi előreugrás esélyei majdnem húsz évvel ezelőtti szintre estek vissza. Február óta majdnem fél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma, csak májusban 80 ezer munkahely szűnt meg, és a vállalkozások tizenkét százaléka tervez létszámcsökkentést a jelenleg befagyasztott elbocsátási időszak lejárta után.

Hosszú sorok állnak az olasz városok zálogházai előtt.

Több mint egy százalékkal emelkedett a munkanélküliségi ráta, amely elérte a 7,8 százalékot. Ugyanez két százalékponttal nőtt a 25 év alatti fiatalok között, akiknek 23,5 százaléka állásnélküli. A statisztikák szerint a járvány elsősorban a fiatalokat, a kisgyerekeket és a nőket sújtotta, valamint az alacsony végzettségűeket, akiknek foglalkoztatottsági szintje a 2008-asra esett vissza. A számok szerint az Európai Unióban Olaszország az utolsók között van, ami az iskolázottsági szintet illeti.

Az olaszok 92 százaléka tartotta tiszteletben a kijárási tilalmat, átlagban napi tizenegyszer mosták meg és naponta ötször fertőtlenítették kezüket. Nyolcvan százalékuk csökkentette a rokonokkal való találkozásokat.

Kiemelten nőtt a halálozási arány: a járvány márciusi tetőzésekor 48,6 százalékkal többen hunytak el a 2015 és 2019 közötti évek átlagához képest. Lombardiában 188 százalékkal emelkedett a halálozás, Bergamo város térségében 571 százalékkal.

A halottak 85 százaléka hetven év feletti volt, 56 százaléka pedig nyolcvan évnél idősebb. A felmérésből az is kiderült, hogy a nyolcvan év feletti olaszok egyharmada, ami valamivel több mint kétmillió személynek felel meg, továbbra is jó anyagi körülmények között Észak-Olaszország területén él.

A betegség miatti félelem az idén tízezerrel csökkentheti a születések számát, pesszimista becslések szerint 2022-ig harmincezerrel kevesebb gyermek jöhet világra, ami veszélybe sodorhatja az eddig is alacsony olaszországi demográfiai növekedést.

(MTI, kiemelt kép: AFP)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.