Nagyvilág

Kevesebb jog, kevesebb pénz – előbb-utóbb odacsap az EU

Az igazságügyi biztos elzárná a pénzcsapokat a demokrácia védelmében.

Az Euronewsnak az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt mondta, új korszak jön, egyre többen támogatják Európában, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzeket. A terjedelmes interjúban Didier Reynders arról beszélt, fontos az uniós források védelme, az EU pedig képes megakadályozni azok lenyúlását.

Nagyon fontos a csalások és a pénzügyi visszaélések elleni küzdelem, ehhez minden belső szervezeti erőforrásunk megvan.

Ugyanakkor új eszközöket is bevetnének a tagállamokban és a bizottságon belül is. Letettek az Európai Tanács elé egy javaslatot, amely szerint az uniós pénzeket felfüggesztenék, le is állítanák, ha nem bíznak egy tagállamban a jogállami szabályok megsértése miatt. Év végétől ráadásul feláll az Európai Ügyészség Laura Codruta Kövesi vezetésével, uniós szintű védelmet kapnak az uniós pénzek, mert az új szervezet akár büntetőeljárást is kezdeményezhet. A biztos elismerte, nehéz tárgyalásokra számít.

Pár évvel ezelőtt még beszélni sem lehetett volna ilyesmiről.

Szeptemberben leteszi az Európai Bizottság elé az első jelentést a  jogállamiságról. Szerinte egyre többen vallják, hogy ha az EU több pénzt kér a tagállamoktól és elvárja, hogy az egyik tagállam polgárai legyenek szolidárisak, akkor

ők cserébe elvárhatják, hogy a másik tagállam érvényesítse a közös európai elveket, értékeket, és tartsa tiszteletben a jogállamisági normákat.

A vétójoggal rendelkező tagok miatt a tanácsban kemény vitákra számít, de úgy tapasztalja, az elmúlt időben ennek egyre nagyobb az elfogadottsága az Európai Parlamentben és a tagállamokban is, és idővel változhatnak a szabályok is.

Jelenleg két eszközön dolgozunk, az egyik a jogállamisági feltételrendszer, amellyel visszatarthatnánk forrásokat.

A tagállamokat próbálják meggyőzni, hogy csatlakozzanak az ügyészséghez. Lengyelország és Magyarország esetében is ezt szeretnék, de a részvétel önkéntes, ellentétben az Alapvető Jogok Nyilatkozatának betartásával. Annak megsértésekor be lehet fagyasztani a forrásokat, amire volt már példa a lengyeleknél.

A valódi mozgásteret az jelenti, amikor nyomást tudnak gyakorolni tagállamokra, a tagállamok finanszírozására. Brüsszel célja nem a büntetés, hanem a valódi, demokratikus változások elősegítése. A biztos elismerte, néhányan úgy értékelhetik, Brüsszel nyomást gyakorol, de a csatlakozással a tagállamok elkötelezték magukat az unió értékei (a jogállamiság, a demokrácia, sajtószabadság) mellett.

Nem azt kérik tehát, hogy bárki változtasson politikáján, csak annyit, hogy mindenki 100 százalékosan tartsa be azt a saját vállalását, amit akkor tett, amikor az EU-hoz csatlakoztak.

Ha egy ország belép az Európai Unióba, elfogadja a szerződés kettes cikkelyében foglalt értékeket. Onnantól fogva, mint a közösség tagja, ezeket az értékeket maximálisan tiszteletben kell, hogy tartsa. Mi nem kérünk ennél többet.

A biztos kiemelte, az Európai Bizottság nem kormánypárti, vagy ellenzéki szerepet játszik, értékeket képvisel.

Nem lehetetlen feladat ugyanazokat az értékeket alkalmazni az összes tagországban.

Magyarország és Lengyelország miatt nem tudtak kiadni egy közös uniós jogállamisági nyilatkozatot
Az Általános Ügyek Tanácsa így hivatalosan úgy adta ki a szöveget, hogy azzal ugyan nem mindenki értett egyet, de 26 tagállam támogatta.

Kiemelt kép: Didier Reynders /Facebook

Ajánlott videó

Olvasói sztorik