Nagyvilág

Rászakadt a külügyre a külföldön ragadt magyarok rohama

Egyelőre senki nem tudja, pontosan hány embert kellene hazahozni. A külügy azonban más országokkal összefogva azt ígéri, idővel mindenki evakuálnak.
Korábban a témában:

„Párizsból írok, remélhetőleg holnap hazajutunk Budapestre” – írta még szerda este Mária, akit egy 24 naposra tervezett közép-amerikai körút közben ért a koronavírus miatti káosz. Neki annyiban szerencséje volt, hogy a túrát egy utazási iroda szervezte, amely a határlezárások és járattörlések ellenére tudott segíteni abban, hogy a félbeszakadt útról Mexikóvároson keresztül eljuttassa a francia fővárosig a magyarokat. Csütörtök estére sikerült is hazaérniük.

Egy hét óta szinte óránként újratervezést igényelt a folyamatosan változó, nehezen követhető helyzet, aminek a kezelése térerő és net hiányában Belize-ben nem volt egyszerű

– mesélte Mária, akiben gyorsan megfogalmazódott a gondolat az Európából érkező hírek hatására, hogy mielőbb haza kell jutniuk.

Azonban sokan külföldön rekedtek a járattörlések miatt: köztük vannak, akik már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elutaztak, vagyis nem arról van szó, hogy felelőtlen nyaralásba kezdtek volna a járvány kellős közepén. Tudunk ilyen helyzetbe került magyarokról a többi között az Egyesült Államokban, Balin, Dominikán és Egyiptomban is.

Égnek a vonalak

Olyan mennyiségű email, telefon, és SMS zúdult ránk, értelemszerűen a külföldön lévő magyaroktól, illetve a saját követségeinktől, hogy azt feldolgozni egyedül már lehetetlen volt

– ismerte el Menczer Tamás, a külügy államtitkára az ATV-nek.

Telefonon és emailben felvettük a kapcsolatot először a Los Angeles-i konzulátussal, majd a bevándorlási osztállyal, az ESTA-vízum kommunikációs osztályával és végül a New York-i nagykövetséggel. Ezek közül csak az utolsó volt képes akármi hasznosat mondani

– mesélte Johnny, aki magyar, de ezt a nevet szereti használni. Ő San Franciscóból próbált sikertelenül hazajutni, szerencséjére a barátnője kaliforniai bérleményében tud lakni.

A nehezen elérhető vagy segíteni képtelen konzuli szolgálat, nagykövetség visszatérő elem a történetekben: ha sikerült is egy diplomatát vonalvégre kapni, ők se nagyon tudtak mit mondani, ugyanis a hét második feléig nem nagyon látszódott, hogyan lehetne az otthonuktól több ezer kilométerre ragadt magyarokat – akik jellemzően olyan kevesen vannak egy-egy helyen, hogy egy repülő business osztályát sem töltenék meg – viszonylag olcsón hazajuttatni egy olyan helyzetben, amikor a sanyarú gazdasági kilátások miatt szinte minden forintot meg kell fognia a kormánynak. Arról nem is beszélve, hogy a járvány megfékezése a prioritás.

Mi igazából csak magunkra számíthattunk kint, de a hazaút is 23 kiló feladott poggyásszal bőven 200 euró felett volt. Nagy választásunk nem volt, reménykedtünk, hogy nem törlik a járatunkat megint

– írta Bence is, aki Bordeaux-ból vergődött haza nem kis nehézségek árán.

Fény az alagút végén

Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy szerdán kiszivárgott belső levélben arról írt: a tárcánál semmi szükség a „néhol már-már fejvesztettségbe hajló” válsághangulatra, még ha a rengeteg rájuk szakadó feladat miatt valószínűleg nincs is sok pihenőidejük mostanában a külügyeseknek. Az államtitkár hozzátette:

Különös készségességet kérek a bajba jutott magyar állampolgárok ügyeinek figyelmes és hatékony intézésében.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

Erre hamarosan megoldási javaslattal is előállt a tárca: Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtök délután bejelentette, hogy más országokkal együttműködve szervezik meg az evakuációt. A hazatérés koordinálására létrejött egy munkacsoport is a külügyminisztériumban, amit Sztáray Péter államtitkár vezet.

Külügyi forrásból tudjuk, hogy 4500 magyar regisztrált a konzuli szolgálatoknál: ők azok, akik nem életvitelszerűen tartózkodnak külföldön, viszont regisztrálták magukat, és szeretnének hazajutni. Ez a szám nyilvánvalóan kisebb azokénál, akik valójában külföldön vannak, de arról egyelőre a külügyminisztérium sem tudott nyilatkozni, hányan szeretnének valamilyen úton-módon hazatérni. Az igényfelmérés folyamatos.

Szijjártó arra kérte a külföldön ragadt magyarokat, valahogy próbálják megoldani a hazautazásukat, mert több hónapos légi- és határkorlátozásokra lehet számítani, vagyis nem érdemes azzal számolni, hogy pár hét múlva majd simán hazajutnak. Ez azonban sokaknál nagyon nehéz, mert először olyan országba kell eljutniuk, ahonnan maradt repülőjárat Európa felé. Egyrészt ez anyagilag is húzós, másrészt az sem biztos, hogy akkor is lesz még repülő, mire odaér valaki.

Jelenleg a konzuli védelem gondolatát latolgatjuk, mert a visszautazás esélye csekély. A megoldás sajnos egyértelmű, le kell mennünk Mexikóba és onnan hazautazni, mivel az ESTA-vízum csak 90 napot enged maradni az Államokban

– magyarázta a helyzetét Johnny.

Dominikán rekedt olvasónk is azt írta, hogy ők is Mexikót nézték ki transzferpontnak, és úgy tudjuk, Dél-Amerikából is többen azt latolgatják, hogy a közép-amerikai országba próbálnak eljutni, mert onnan egyelőre még vannak járatok.

Szerdai hír, hogy tizenegy magyart menekítettek ki Panamából egy zenei fesztiválról, amelyet a koronavírus-járvány miatt zártak le a helyi fegyveres erők. Róluk a bogotái nagykövetség és a panamai konzulátus munkatársai gondoskodnak; előbb-utóbb hazatérhetnek, de ez is szervezést igényel – mondta el az MTI-nek Magyar Levente, aki egyúttal azt is leszűrte a történtekből, fontos, hogy a magyar külképviseleti hálózat minél szélesebb legyen, a panamai konzulátust pedig éppen egy éve nyitották meg.

Dél-Kelet-Ázsiából is azt a hírt kaptuk, hogy mivel teljesen kiszámíthatatlan a helyzet, sokan inkább a külügyre várnak, mintsem elinduljanak az ismeretlenbe. Az így gondolkozóknak azt is javasolta a külügyminiszter, jelezzék a külszolgálatoknál, hogy segítségre van szükségük. Azzal viszont nem áltatott senkit Facebook-bejelentkezésében, hogy gyorsan fog menni a dolog, de más, régióbeli országokkal összefogva fokozatosan megindulhat az evakuálás.

Jár kompenzáció, kártérítés?

Ha valaki erre vár, akkor magának kell finanszíroznia a szállását és a megélhetését. Az evakuációs gépre viszont nem kell jegyet váltani, az már a mentésben résztvevő államok költségén repül. Így volt ez azzal is, ami Marokkóból hozott Budapestre 108 magyar és 34 környező országbeli állampolgárt, ami rögtön jó alapot is ad arra, hogy ezek az országok majd viszonozzák a szívességet.

A törölt járatok után pénz-visszafizetési kötelezettségük van a légitársaságoknak, de ez nem megy zökkenőmentesen. Főleg európai diszkont légitársaságok azok, amelyek nem vitézkednek a visszafizetésekkel. Ha valaki kötött utasbiztosítást, akkor ott is lehet keresnivalója, de megeshet, hogy a biztosítók vis maior helyzetre hivatkozva vonakodnak majd fizetni.

Kiemelt kép: ALFREDO ESTRELLA / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.