Nagyvilág

Kifelejtették a magyarokat az ausztriai migránsokról szóló hírből

Két bevándorlási-demográfiai statisztika is érkezett nyugati szomszédunkból: az osztrákokról a magyar sajtóban torz hírek terjedtek el, Szlovéniában pedig olyan demográfiai fordulat történt, amire 160 éve nem volt példa. Az viszont biztos: hazánk a harmadik legnagyobb kibocsátóállam az ausztriai migrációt tekintve.

Bejárta a magyar sajtót pár napja egy MTI-hír, amely egy osztrák tanulmányra hivatkozik, és igen érdekes adatokat fogalmaz meg az osztrák bevándorlási helyzetről. Az itthon elterjedt beszámolóból a legnagyobb ausztriai bevándorló közösség, a németeké kimaradt, és az is, hogy 2018-ban melyik nemzet adta a harmadik legtöbb, Ausztriába érkező migránst. A magyarok – a friss bevándorlók között dobogósak vagyunk ugyanis.

A tanulmányból, amelyet az Österreichischer Integrationsfonds (Osztrák Integrációs Alap) immár hatodszor készített el, az is kiderül, hogy van olyan ausztriai tartomány, a határmenti Burgenland, ahol a legtöbb bevándorló Magyarországról érkezett. (A tanulmányt összegző megállapítások itt olvashatók németül, az oldal alján tölthető le a teljes jelentés.)

Minthogy az eredeti hírből kimaradtak a németek és a magyarok, így az csupán a „más országokból” érkezettekről szólt. Ők adják a migrációs hátterű lakosság 53,6 százalékát Ausztriában. Az eredeti osztrák forrás arról számol be, hogy úgynevezett „harmadik országokból” jöttek ezek az emberek. Ez a kategória az Európai Unión és az Európai Szabadkereskedelmi Övezeten (EFTA: Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) kívüli államokat foglalja magában, ezért szerepelnek benne a szerbek, és ezért nem a magyarok és a németek.

Friss bevándorlók: a nettó statisztika szerint is harmadikok a magyarok

A tanulmányból kiderül, hogy 2018-ban nem iszlám országokból érkezett a legtöbb bevándorló Ausztriába. A 147 ezer migráns hatvan százaléka EU- vagy EFTA-tagállamból ment Ausztriába.

A legnagyobb bevándorló csoportot a románok alkották, 19 200 fővel, majd a németek következtek 17 ezerrel, míg a magyarok a harmadik hellyel büszkélkedhetnek, 12 600 honfitársunk választotta Ausztriát 2018-ban Magyarország helyett. Majdnem nyolcezren haza is költöztek Ausztriából Magyarországra, de a nettó bevándorlásban is a harmadik helyen állunk, mivel más nemzetiségek is települnek vissza Ausztriából.

A magyar sajtóban elterjedt eredeti hír viszont a már Ausztriában lévő, korábban érkezett migránsok adatait emelte ki. Ez az adat helytálló: 1,7 millió olyan ember élt Ausztriában ugyanis 2019 elején, aki más országban született. Ez az osztrák lakosság ötöde, és több mint a felük valóban olyan országból származott, amely az EU-n és az EFTA-n kívül esik. Ugyanakkor csak a részletes adatokból derül ki, hogy a legnagyobb bevándorló közösséget Ausztriában a németek teszik ki: számuk meghaladja a 232 ezret. Utánuk következnek a harmadik országból érkezettek listáját vezető bosznia-hercegovinaiak.

Fotó: Lino Mirgeler/dpa / AFP

A „más” országból származók között listavezető bosznia-hercegovinaiak persze nem feltétlenül mind bosnyák muzulmánok, hiszen katolikus horvátok és ortodox szerbek is lakják ezt a soknemzetiségű, polgárháború sújtotta országot, ahonnan 168 500 ember érkezett Ausztriába. Ezzel az összesített listán a második helyen állnak egyébként. A lista harmadikjai a törökök, akik majdnem 160 ezren vannak Ausztriában. A negyedik helyen a Szerbiából érkezők állnak 143 200 fővel. (Emellett a bosznia-hercegovinaiak közül is jelentős létszámú lehet a szerb kisebbség.)

A hatodik legnagyobb bevándorló csoport a magyaroké

Az ausztriai bevándorlók közül

  • az ötödik legnagyobb csoport a románoké (121 ezer ember),
  • a hatodik pedig a magyaroké (79 ezer).
  • A lengyelek a hetedik helyén állnak (75 ezer),
  • míg a szíriaiak 48 500-an voltak Ausztriában,
  • Afganisztánból pedig 43 100-an érkeztek.

Ezzel e két utóbbi csoport foglalja el a „más országból bevándorlók” sorrendjében a negyedik-ötödik helyet, az összesített listán pedig a nyolcadik és tizedik pozíciót. Az összesített listán közéjük ékelődik Horvátország 46 678 fővel.

A migránsok legnagyobb része a nagyvárosokat választja letelepedési helyként a statisztika szerint: a külföldön születettek kétharmada városlakó, míg az osztrák születésűeknél ez az arány csak egyharmados. Minden tíz bevándorlóból négy Bécsben lakott, összesen 688 900-an.

Burgenlandban a migránsok leginkább magyarok

A legkisebb arányban Burgenlandot választották a tartományok közül a migránsok: ott a külföldön születettek aránya 1,9 százalékot tesz ki, amiből a magyarok veszik ki a leginkább a részüket. Burgenlandban messze a legtöbb bevándorló magyar (6828 fő), a második helyen a németek állnak 3985-tel, majd a románok következnek 3793-mal. (Bár az állampolgárság szerinti „románok” közül is sok lehet a magyar, hiszen közismert, hogy a Ceausescu-rezsim bukása előtt és után sok székelyföldi és partiumi Ausztriában telepedett le, a Bécs és a magyar határ közötti térségben.)

Egyes iskolatípusokban a bécsi diákok háromnegyede nem német anyanyelvű

A bécsi bevándorlók listáját a szerbek vezetik, majdnem 90 ezren vannak, a törökök állnak a második helyen, 66 ezerrel, a magyarok itt csak a nyolcadikok 23 ezer fővel. A magyarok ugyanakkor Tirolban az ötödik legnagyobb migránscsoportot alkotják, akárcsak Stájerországban (Graz környékén), Salzburg tartományban a hatodik helyen állunk, akárcsak Felső- és Alsó-Ausztriában.

Bécsben egyébként a kerületek közül a 15.-ben él arányaiban a legtöbb bevándorló: Rudolfsheim-Fünfhausban majdnem minden második lakos (48 százalék) külföldön született. Brigittenauban és Margaretenben hasonló a helyzet 45-44 százalékos rátával. Mindeközben az osztrákok egyre nagyobb arányban költöznek Bécsből külföldre. Az osztrák születésűek mozgása a fővárosba beköltözők és kiköltözők tekintetében negatív: számuk 1500-zal csökkent 2018-ban.

Az iskolások anyanyelvét, illetve a mindennapokban használt nyelvét elemezve a tanulmány rámutatott arra, hogy Bécsben minden második tanuló nem német anyanyelvű. Ez az országban kimagasló érték, s egyes középiskolai típusokban, például a politechnikai iskolákban és az úgynevezett „új középiskolákban (NMS)” a diákok 72 százaléka, illetve körülbelül háromnegyede nem német anyanyelvű.

Szlovéniában már több a férfi, mint a nő

Miközben az osztrák migrációs hírek bejárták a magyar sajtót, érdemes felhívni a figyelmet egy szlovén jelentésre is. A Siol.net szerint 160 éve először több férfi él Szlovéniában, mint nő. Ennek oka pedig a bevándorlás helyi szakértők szerint. A szlovén lakosság természetes gyarapodása ugyanis negatív, a betelepülési szaldó viszont pozitív, azaz az érkezők száma nagyobb, mint az elvándorlóké. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint 2 millió 89 ezer ember él, és immár több közülük a férfi (1 045 835 fő), mint a nő (1 043 475).

Fotó: Britta Pedersen/dpa-Zentralbild/ZB/AFP

Ha természetes folyamatok játszanák a fő szerepet, akkor több nő élne Szlovéniában, mint ahogyan a világ legtöbb országában így van ez, mert a nők átlagéletkora magasabb, mint a férfiaké. (A férfi-nő arányt a KSH korfáján is érdemes megnézni, az újszülötteknél az látszik, hogy több fiú születik, mint lány. Kilencven év fölött viszont a nők aránya majdnem háromszorosa a magyar férfiakénak.)

A tipikus szlovéniai bevándorló: férfi, 32 éves és Boszniából érkezett

2018-ban 14 ezer fővel gyarapodott délnyugati szomszédunk lakossága. A természetes szaporodás ugyanakkor két egymást követő évben is negatív volt. (Tavaly ez mínusz 1366 főt jelentett.) Az újszülöttek száma évtizedek óta nem látott mélységbe, 20 ezer alá esett 2018-ban Szlovéniában. Csakhogy 17 ezerrel többen érkeztek, mint ahányan elhagyták az országot, 2019 első félévében pedig még gyorsult is a bevándorlás: 3900 fővel többen érkeztek szomszédunkba, mint 2018 hasonló időszakában. Igaz, az elvándorlók száma is 1800-zal csökkent az elő év első feléhez képest.

A tipikus tavalyi szlovéniai bevándorló egyébként férfi volt, 32 év körüli, valamilyen szakképző iskolát végzett és bosznia-hercegovinai állampolgársággal rendelkezett. A bevándorlók általában az építőiparban helyezkednek el.

Kiemelt kép: Alex Halada/APA-PictureDesk/ AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik