Vele még meggyűlhet a baja Emmanuel Macronnak

Marine Le Pen és Emmanuel Macron francia elnök párharcából Yannick Jadot jött ki győztesen a májusi Európai Parlamenti választásokon.

A Greenpeace francia szervezetének korábbi vezetője 2009 óta képviselő Brüsszelben, de listavezetőként most sikerült áttörést elérnie pártjával. A Zöldek a szavazatok 13,5 százalékát gyűjtötték be, ami közel a duplája annak, mint amit a közvélemény-kutatások jósoltak nekik. Ez pedig még csak valaminek a kezdete lehet. Az Odoxa legfrissebb felmérése szerint Macron támogatottsága valamelyest csökkent a szavazás óta és csak 30 százalékon áll, miközben Jadot népszerűsége kirívóan sokat, 20 százalékpontot emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy jelenleg ő a legnépszerűbb francia politikus, ráadásul okot adhat a reménykedésre az is, hogy a 18-25 év közöttiek közül a legtöbben zöld pártokra voksoltak május végén.

De egyáltalán kicsoda Yannick Jadot és hogyan jött fel ennyire Macron és Le Pen nyakára?

Ismert arc hatékony jelmondattal

A veterán aktivista és tapasztalt politikus egészen váratlan sikere több tényezőnek köszönhető.

Az egyik ilyen a nemzetközi hangulat: a kontinensen az utóbbi hónapokban egy utolsó riasztásnak is felfogható ökotudatos hullám söpört végig, emiatt több államban, köztük Franciaországban is kiemelt politikai téma lett a környezetvédelem ügye. Elég csak a Greta Thunberg svédi tinédzserlány által indított sztrájksorozatra gondolni, amihez a francia diákok közül is rengetegen csatlakoztak azt követelve a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a klímakatasztrófa megelőzéséért.

A franciáknál nem egyedül a Zöldek tűzték ki célul a bolygó megmentését. A Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaországtól kezdve Macronékon át egészen a kommunistákig mindenkinek a programjában ott volt ilyen-olyan módon a klímaváltozás elleni küzdelem.

Hogy végül mégis sokan a Zöldek mellett tették le a voksukat, abban nagy szerepet játszhatott az úgynevezett Jadot-faktor. A nevét nagyon sokan ismerik Franciaországban, hiszen éveken át volt a Greenpeace első embere, így a hitelessége nem volt megkérdőjelezhető, amire szintén ráerősített, hogy immár egy évtizede az Európai Parlamentben dolgozott képviselőként.

A relatív győzelmének ugyanakkor van egy másik magyarázata is, mégpedig a magukat cserbenhagyottnak érző baloldali szavazók. Jean-Luc Mélenchon pártja túl radikálisnak, rendszerellenesnek és euroszkeptikusnak bizonyult, Macron és az En Marche pedig liberális irányba mozdult el, emiatt két évvel a francia elnökválasztás után sokan kiábrándultak belőlük.

Jadot ezzel szemben Európa-pártiként és a kapitalizmus fő kritikusaként ficánkolt, a pártok közül pedig nekik volt a leghatározottabb környezetvédelmi elképzeléseik, ami szintén egy jó pontnak bizonyult.

Az 51 éves politikus ideológiát nehéz lenne bármilyen klasszikus sémához sorolni. Aujourd’hui tout commence! (Ma kezdődik minden!) című könyvében arról írt, a képlet a következő:

összehozni azokat, akik félnek a világ végétől, és akik félnek a hónap végétől.

Ezzel a mondattal meg tudta szólítani a sárgamellényeseket is, akik a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntettek. Jadot-nak sikerült társadalmi és ökológiai problémákat egy kalap alá vennie, ami láthatóan kifizetődött.

Most kell vigyázni

Jadot és pártja a gyakorlatban baloldali, de elutasítják a kifejezést, mert az ökológiát akarják alternatív politikai erőként feltüntetni.

Ennek is oka van. Franciaországban a Zöldek mostanáig nagyon hektikusan teljesítettek:

• elsőként 1974-ben René Dumont indult nyíltan környezetvédelmi ígéretekkel az elnökválasztáson, de alig több mint egy százalékot szerzett;
• az 1980-as években aztán nem találták a helyüket, se a bal, se a jobboldalhoz nem tartoztak.
• Az 1990-es években aztán a szocialistákkal kormányt alakítottak.
• Legnagyobb győzelmüket 2009-ben érték el, akkor az EP-választáson 16,3 százalékot értek el, Daniel Cohn-Bendit pedig a párt színeiben az Európai Szabad Szövetség frakció társelnöke lett.

A probléma csupán az, hogy ahányszor áttörést értek el egy választáson, a következőn rögtön felsültek. Így történt ez 2014-ben is, amikor már a 9 százalékot sem lépték át. A mostani eredmény viszont a csúcs, hiszen hiába végeztek kevesebb százalékkal, mint tíz éve, a magas részvételi aránynak köszönhetően sokkal többen, hárommillióan támogatták őket.

Jelenleg Jadot és a pártja az egyetlen, amely még talpon van a francia baloldalon, még ha a párt vezetői nem is szeretik hallani baloldaliságukat. Hogy tényleg lehet-e a baloldal alternatívája a környezetvédelem, az leghamarabb a következő elnökválasztáson derülhet majd ki 2022-ben.

Mivel a francia választási rendszer kétkörös, így most még elképzelhetetlen, hogy a második fordulóba ne Marine Le Pen és Emmanuel Macron kerüljön majd be, de ha előbbinek nem sikerül újabb szavazókat maga mellé állítania, utóbbi pedig tovább rombolja a renoméját, akkor Jadot és a Zöldek okozhatnak annál is nagyobb meglepetést, mint a legutóbbi EP-választáson.

Az megint más kérdés, hogy Jadot egyáltalán elindul-e három év múlva. 2017-ben a szocialisták jelöltje, Benoit Hamon javára visszalépett, aki aztán nagyon csúnyán leszerepelt az első fordulóban. És ha a Zöldek támogatottsága legalább ilyen szinten marad, akkor Jadot aligha adja át szavazatait másnak.

Kiemelt kép:Stephane De Sakutin  / AFP