Nagyvilág
French ecologist party Europe Ecologie Les Verts (EELV) front runner candidate Yannick Jadot rises his arms as he arrives on stage during a campaign rally of French Ecologist Party EELV ahead of the upcoming European elections on May 21, 2019 at the cirque d'hiver in Paris. (Photo by STEPHANE DE SAKUTIN / AFP)

Vele még meggyűlhet a baja Emmanuel Macronnak

Marine Le Pen és Emmanuel Macron francia elnök párharcából Yannick Jadot jött ki győztesen a májusi Európai Parlamenti választásokon.

A Greenpeace francia szervezetének korábbi vezetője 2009 óta képviselő Brüsszelben, de listavezetőként most sikerült áttörést elérnie pártjával. A Zöldek a szavazatok 13,5 százalékát gyűjtötték be, ami közel a duplája annak, mint amit a közvélemény-kutatások jósoltak nekik. Ez pedig még csak valaminek a kezdete lehet. Az Odoxa legfrissebb felmérése szerint Macron támogatottsága valamelyest csökkent a szavazás óta és csak 30 százalékon áll, miközben Jadot népszerűsége kirívóan sokat, 20 százalékpontot emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy jelenleg ő a legnépszerűbb francia politikus, ráadásul okot adhat a reménykedésre az is, hogy a 18-25 év közöttiek közül a legtöbben zöld pártokra voksoltak május végén.

De egyáltalán kicsoda Yannick Jadot és hogyan jött fel ennyire Macron és Le Pen nyakára?

Ismert arc hatékony jelmondattal

A veterán aktivista és tapasztalt politikus egészen váratlan sikere több tényezőnek köszönhető.

Az egyik ilyen a nemzetközi hangulat: a kontinensen az utóbbi hónapokban egy utolsó riasztásnak is felfogható ökotudatos hullám söpört végig, emiatt több államban, köztük Franciaországban is kiemelt politikai téma lett a környezetvédelem ügye. Elég csak a Greta Thunberg svédi tinédzserlány által indított sztrájksorozatra gondolni, amihez a francia diákok közül is rengetegen csatlakoztak azt követelve a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a klímakatasztrófa megelőzéséért.

A franciáknál nem egyedül a Zöldek tűzték ki célul a bolygó megmentését. A Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaországtól kezdve Macronékon át egészen a kommunistákig mindenkinek a programjában ott volt ilyen-olyan módon a klímaváltozás elleni küzdelem.

Hogy végül mégis sokan a Zöldek mellett tették le a voksukat, abban nagy szerepet játszhatott az úgynevezett Jadot-faktor. A nevét nagyon sokan ismerik Franciaországban, hiszen éveken át volt a Greenpeace első embere, így a hitelessége nem volt megkérdőjelezhető, amire szintén ráerősített, hogy immár egy évtizede az Európai Parlamentben dolgozott képviselőként.

A relatív győzelmének ugyanakkor van egy másik magyarázata is, mégpedig a magukat cserbenhagyottnak érző baloldali szavazók. Jean-Luc Mélenchon pártja túl radikálisnak, rendszerellenesnek és euroszkeptikusnak bizonyult, Macron és az En Marche pedig liberális irányba mozdult el, emiatt két évvel a francia elnökválasztás után sokan kiábrándultak belőlük.

Meeting of the party La France Insoumise before the European elections in Villeurbanne, near Lyon, France, on 23 May 2019. The president of La France Insoumise Jean-Luc Mélenchon was present alongside Marina Mesure, Benoît Schneckenburger, Malika Haddad-Grosjean and Mathilde Panot. (Photo by Nicolas Liponne/NurPhoto)
Jean-Luc Mélenchon. Fotó:Nicolas Liponne/NurPhoto/AFP

Jadot ezzel szemben Európa-pártiként és a kapitalizmus fő kritikusaként ficánkolt, a pártok közül pedig nekik volt a leghatározottabb környezetvédelmi elképzeléseik, ami szintén egy jó pontnak bizonyult.

Az 51 éves politikus ideológiát nehéz lenne bármilyen klasszikus sémához sorolni. Aujourd’hui tout commence! (Ma kezdődik minden!) című könyvében arról írt, a képlet a következő:

összehozni azokat, akik félnek a világ végétől, és akik félnek a hónap végétől.

Ezzel a mondattal meg tudta szólítani a sárgamellényeseket is, akik a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tüntettek. Jadot-nak sikerült társadalmi és ökológiai problémákat egy kalap alá vennie, ami láthatóan kifizetődött.

Most kell vigyázni

Jadot és pártja a gyakorlatban baloldali, de elutasítják a kifejezést, mert az ökológiát akarják alternatív politikai erőként feltüntetni.

Ennek is oka van. Franciaországban a Zöldek mostanáig nagyon hektikusan teljesítettek:

  • elsőként 1974-ben René Dumont indult nyíltan környezetvédelmi ígéretekkel az elnökválasztáson, de alig több mint egy százalékot szerzett;
  • az 1980-as években aztán nem találták a helyüket, se a bal, se a jobboldalhoz nem tartoztak.
  • Az 1990-es években aztán a szocialistákkal kormányt alakítottak.
  • Legnagyobb győzelmüket 2009-ben érték el, akkor az EP-választáson 16,3 százalékot értek el, Daniel Cohn-Bendit pedig a párt színeiben az Európai Szabad Szövetség frakció társelnöke lett.

A probléma csupán az, hogy ahányszor áttörést értek el egy választáson, a következőn rögtön felsültek. Így történt ez 2014-ben is, amikor már a 9 százalékot sem lépték át. A mostani eredmény viszont a csúcs, hiszen hiába végeztek kevesebb százalékkal, mint tíz éve, a magas részvételi aránynak köszönhetően sokkal többen, hárommillióan támogatták őket.

Jelenleg Jadot és a pártja az egyetlen, amely még talpon van a francia baloldalon, még ha a párt vezetői nem is szeretik hallani baloldaliságukat. Hogy tényleg lehet-e a baloldal alternatívája a környezetvédelem, az leghamarabb a következő elnökválasztáson derülhet majd ki 2022-ben.

Mivel a francia választási rendszer kétkörös, így most még elképzelhetetlen, hogy a második fordulóba ne Marine Le Pen és Emmanuel Macron kerüljön majd be, de ha előbbinek nem sikerül újabb szavazókat maga mellé állítania, utóbbi pedig tovább rombolja a renoméját, akkor Jadot és a Zöldek okozhatnak annál is nagyobb meglepetést, mint a legutóbbi EP-választáson.

Az megint más kérdés, hogy Jadot egyáltalán elindul-e három év múlva. 2017-ben a szocialisták jelöltje, Benoit Hamon javára visszalépett, aki aztán nagyon csúnyán leszerepelt az első fordulóban. És ha a Zöldek támogatottsága legalább ilyen szinten marad, akkor Jadot aligha adja át szavazatait másnak.

Kiemelt kép:Stephane De Sakutin  / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Police officers tear the shirt of a protester during a clash inside a shopping arcade in Sha Tin of Hong Kong after a rally against a controversial extradition law proposal in Sha Tin district of Hong Kong on July 14, 2019. - Riot police and protesters fought running battles in a Hong Kong shopping mall on July 14 night as unrest caused by a widely loathed plan to allow extraditions to mainland China showed no sign of abating. (Photo by Philip FONG / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.