Nagyvilág

Virágzik az ázsiai vendégmunkásbiznisz, a közvetítők már felosztották a piacot

  • Bashar Molhem Szíriában született, de hatéves kora óta Kolozsváron nevelkedett. A 26 éves vállalkozó pár száz eurós befektetéssel 2018 végén megnyitotta Erdély legnagyobb péküzemét, amelynek fő terméke az arab pita. Üzemvezetőt  szülőhazájából hozott, és mellé alkalmazott három szír menekültet – egyikük középiskolai tanár –, akik Romániában kértek menedéket.
  • Egy öttagú szír menekültcsalád a közelmúltban Galacon nyitott kis pékséget, mondván, szívesebben dolgoznak tisztességes megélhetésért Romániában, mint tébláboljanak szociális segélyen Németországban.
  • Zömmel vietnami munkások dolgoznak a Bukarest északi részén épülő, 100-200 ezer eurós luxuslakásokon. Bérük havi nettó 600-700 euró, plusz jár napi három étkezés, a cég buszaival ingáznak az építőtelep és a város széli munkásszállás között.
  • A kolozsvári Grand Hotel Italia Venezuelából, Brassó környéki szállodák a Fülöp-szigetekről alkalmaztak szobalányokat, konyhai kisegítőket.
  • Az amerikai tulajdonú aradi Astra Rail Tehervagongyár tavaly októberben Indiából szerződtetett 47 hegesztőt.

Csak néhány rövid hír arról, milyen messzire kell nyúlniuk a romániai vállalkozásoknak a munkaerőhiány miatt. A munkanélküliség januárban 3,32 százalék volt országos átlagban, de a fejlett erdélyi megyékben, illetve Bukarest környékén szinte érzékelhetetlen, 1-2 százalékos. A külföldön dolgozó romániaiak száma megközelíti a négymilliót, nagyon hiányoznak a munkaerőpiacról, és a szakemberhiány már a gazdasági növekedést fékezi.

A munkáltatói szövetségek kemény lobbival most tűzoltásra kényszerítik a kormányt, mert a családtervezés, a gyerekszületések ösztönzése ugyan jól hangzik, de rém hosszú távú és bizonytalan folyamat. Így most sebtében két rendeletet préselnének ki a szocdem-demokrata-liberális (PSD-ALDE) kormánykoalícióból.

Az egyik már meg is született, mégpedig az EU-n kívüli munkavállalók keretszámának emelésére. 2017-ben 4923 ilyen engedélyt bocsátottak ki, 2018-ban 9442-őt, az idei terv 13 500, amit a munkáltatók máris 20 ezerre emeltetnének. A „legéhesebb” ágazatok az építőipar, az idegenforgalom, az élelmiszeripar és a nehézipar.

Csak a turizmusból ötvenezer dolgozó hiányzik, és hiába emelkedtek a bérek rohamtempóban az elmúlt években, a némi gyakorlatot szerző romániai szobalány, felszolgáló vagy szakács azonnal Nyugat-Európába távozik többszörös fizetésért.

Hogy a munkáltatók lobbiereje mekkora, jelzi, hogy elintézték: novembertől már nem kell a messzi tájakról érkezőket kötelezően a 4527 lejes (körülbelül 285 ezer forintos) bruttó átlagbéren alkalmazni. Kezdhetnek a 2080 lejes (körülbelül 132 ezer forintos) bruttó minimálbéren is, akárcsak a romániaiak. Persze, nyilván az említett ágazatokban egy külföldi szakmunkásnak ennél jóval többet utalnak a számlájára, de egyéb juttatásokkal is csalogatják őket. Közben a munkáltatók azt is kiharcolták, hogy egyszerűsödjenek a munkavállalás feltételei: például már elegendő bemutatni a külföldi szakmunkás oklevelet, nem szükséges a román oktatási minisztérium jóváhagyása, és a díjszabások is mérséklődtek.

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A másik rendelet már a fiókban lapul, bármikor napirendre kerülhet. Ennek alapján a városi, községi polgármesteri hivataloknak megszabnák, hogy hány, Romániában menekült státusszal rendelkező személyt vegyenek át, biztosítsanak számukra egy évre szociális lakást. 2018-ban kétezer migráns igényelt menekültstátuszt, de csak 464 esetben adták meg. Az elmúlt években azonban a Regionális Integrációs Központotokon keresztül már több mint háromezren élhetnek ennek előnyeivel.

Amennyiben ezt a román kormány meglépi, több legyet is üt egy csapásra:

  • szétszórja az országban a háromezer menekültet – esetleg csökkenti az elutasítások számát –,
  • munkára, integrációra kényszeríti őket (a szociális lakás fenntartási költségeinek a felét az állam csak egy évig fizeti),
  • enyhíti a munkaerőhiányt,
  • és nem utolsó sorban brüsszeli vállveregetésben részesül.

Arra természetesen nincs bizonyíték, de hátsó gondolat is húzódhat a tervezet árnyékában: az iszlám vallású menekültek ne koncentrálódjanak valamelyik nagyvárosban, nehogy egy szélsőséges romániai iszlám „kulturális egyesület” beszippantsa őket.

Virágzik tehát az ázsiai vendégmunkásbiznisz, a romániai munkaerő-közvetítő vállalkozások már szakosodtak is egy-egy országra, a jelek szerint felosztották egymás között a piacot.

A vendégmunkások fő „beszerzőhelyei” India, Vietnam, Sri Lanka, Fülöp-szigetek, Nepál,

kevésbé Kína.

Úgy tudni, egy cégnek elég bekopogni és benyújtani a munkaerőigényt, a közvetítők pedig pár hónap alatt „szállítanak”. A külföldi munkások iránt hirtelen támadt hatalmas igényt a jelek szerint nagykövetségek is meglovagolhatják. Lehet, csupán véletlen, de most országos turnéba kezdett Radzsa Zsinaoui Ben Ali, Tunézia új romániai nagykövete, aki a diplomáciai „kétoldalú kapcsolatok építése” szakszöveg mellé beszúrta, hogy országa szívesen küldene vendégmunkásokat.

Mivel Magyarországgal ellentétben Romániában az idegengyűlöletet nem emelték kormányszintre, a lakosságot egyelőre hidegen hagyja az ázsiai vendégmunkások jelenléte a hétköznapjaikban. Az első tüskét az említett kezdőbér-differencia okozhatta volna, ezt azonban a munkáltatók ügyesen kihúzták.

Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.