Ritkán látni olyat, hogy egy ország kormányfője személyesen tartson prezentációt; az izraeli miniszterelnök a napokban ezt tette, ráadásul élő adásban, ezzel is fokozva az érdeklődést. A téma nem volt más, mint az iráni nukleáris program helyzete.
Netanjahu állítása szerint Irán hazudott a nukleáris programjáról. A miniszterelnök előadásban egy titkos programról, az Amad-tervről rántotta le a leplet, amely szerinte öt nukleáris robbanófej előállítást célozta. A szakértők között azért volt némi kétkedés, hogy ez a projekt mennyire volt titkos, hiszen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2015-ös vizsgálata többször is említi a programot, megállapítva, hogy ez egy célzott erőfeszítés volt az iráni nukleáris programban, amelyet azonban 2003-ban felfüggesztettek, 2009-ben pedig a maradék, ezzel összefüggő aktivitást is befejezték.
Ettől még a bemutatott dokumentumok tényleg rendkívül érdekesek, hiszen bepillantást engednek Iránnak a megelőző évtizedekben tett erőfeszítéseibe, ezáltal sokkal pontosabb képet lehet kapni arról, hogy Teherán milyen közel került egy nukleáris robbanófej előállításához.
A Moszad akcióban
Netanjahu beszédének épp a legizgalmasabb részét fedi a legtöbb homály. Az egyszerű fekete drapéria előtt beszélő miniszterelnök egy kisebb falnyi dosszié és CD-lemez előtt tartotta meg beszédét. Bár valószínűsíthetően nem a konkrét dossziék voltak a stúdióban, de az üzenet az volt, hogy a Moszad, Izrael első számú titkosszolgálata újabb elképesztő bravúrt hajtott végre. Amit idáig tudni lehet, hogy az izraeliek mintegy 55 ezer oldalnyi iratot és 183 CD-t csempésztek ki az iráni fővárosából.
Az akcióhoz minden bizonnyal rendkívül széles és jól szervezett helyi támogató hálózatra volt szükség, mert a mintegy fél tonna mennyiségű irat elszállítása, majd valamelyik határon való kicsempészése elég feltűnő kellett, hogy legyen. Ha a repülőgépes útvonalat kizárjuk, és azt feltételezzük, hogy a gyorsaság érdekében a Teheránhoz legközelebb fekvő határárok jöhetnek szóba, Azerbajdzsán és az Iraki Kurdisztán. Mindkét helyen kiváló, régi időkre visszatekintő kapcsolatai vannak Tel-Avivnak, ahonnan egy izraeli gép már könnyen elindulhat hazafelé. A Moszadnak korábban is voltak már akciói Iránban, ők voltak azok, akik korábban több iráni atomtudóssal is végeztek annak érdekében, hogy így is lassítsák a katonai atomprogramot.
Trump és a nukleáris egyezmény jövője
Netanjahu beszédének időzítése nem véletlen. A jövő héten, május 12-én sorsdöntő bejelentést tesz Donald Trump amerikai elnök az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatban. Az eredeti megállapodást 2015 decemberében kötötte az Obama-adminisztráció Iránnal, de az egyezménynek formálisan Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Németországi is tagja. A megállapodás előtt Irán teljes mértékű együttműködést vállalt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, amely kivizsgálta, hogy a közép-keleti országnak valóban van egy titkos katonai célú nukleáris programja.
Irán ellen 2003 óta nemzetközi büntetőszankciók voltak érvényben, amikor is titkos nukleáris létesítményekről szóló adatok kerültek napvilágra. Az Obama-adminisztráció számára a megállapodás nagy diadal volt, a megelőző évek háborúi után végre akadt egy kérdés, amelyben sikerült diplomáciai megoldást találni. Az „üzlet” egyszerű volt: Irán felhagy a katonai célú atomprogramjával, cserébe a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a szankciókat.
Fotó:Olivier Douliery /MTI/EPA
Washington azt vállalta a nukleáris megállapodás részeként, hogy Irán-ellenes szankcióit felfüggeszti, amíg Teherán betartja a megállapodás rá eső részét. Ezt a felmentés azonban a mindenkori elnöknek 120-180 naponta kell meg kell újítania a Kongresszus felé.
Trump már egy éve elnök volt, amikor 2018 januárjában jelezte, hogy utoljára ad felmentést az amerikai szankciók alól, és a következő 120 napban az európai partnereinek bele kell menniük a nukleáris megállapodás átírásába. Az új amerikai vezetés szerint ugyanis a nukleáris megállapodás rossz, Iránt előnyhöz juttattja, gyakorlatilag megjutalmazza azért, hogy korábban titkos katonai programja volt. A három európai aláíró és mögöttük az Európai Unió határozottan ellentétes véleményen van, nem hajlandók amerikai nyomásra sem módosítani az álláspontjukon.
Itt kap szerepet Netanjahu beszéde. Izrael mindig is ellenezte a megállapodást Iránnal, mivel a két ország egymás riválisa a Közel-Keleten, és indirekt módon több fronton is háborúztak már. Bár megítélés kérdése a valódi szándék, de Teherán verbálisan már számtalanszor fenyegette Izraelt az ország elpusztításával. Egy atombomba ballisztikus rakétákra szerelve épp a megfelelő eszköz lenne.
Izrael nagyrészt tehetetlen volt a nyugat és Irán közötti megállapodással kapcsolatban, és bár diplomáciailag és a lobbi szintjén megtett mindent, az Obama-adminisztráció nem hajlott meg. Trump megválasztásával az izraeli remények feléledtek, főleg amióta az elnök legszűkebb környezetében is túlsúlyba kerültek az iráni megállapodás ellenzői.
Az amerikai elnök türelme fogytán Iránnal szemben, ha május 12-én nem ad felmentést az amerikai szankciók alól, és azok ismételten életbe lépnek Teheránnal szemben, az a nukleáris megállapodás széteséséhez és akár az iráni nukleáris program későbbi újraindulásához is vezethet. Az biztos, hogy rövidtávon erősödni fog a konfrontáció a Közel-Keleten a felek között.
Kiemelt kép: Evan Vucci /MTI/AP
