A külügyminiszternek címzett nyílt levélben Kozák Zita arról írt, hogy nővére április 4-én veszítette életét Egyiptomban. Mivel férje egy évvel korábban elhunyt, közös gyermekeik árván maradtak. Mind a négyen kiskorúak: a három lány 4, 9, illetve 12, a fiú 11 éves.
Kozák Zita minden áron haza szeretné költöztetni a kicsiket, hiszen itt élnek az anyai ági nagyszülők is, csakhogy jogi akadályokba ütközött. Hiába nevezték meg itthon őt a gyermekek gyámjának, Egyiptomban nem fogadták el a papírt és jelenleg is az egyiptomi nagybácsi neveli őket.
A nő szerint saját költségre boncoltatták, hozatták haza és temették el a nővérét, és bárhova fordul segítségért, zárt ajtók várják.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a 24.hu megkeresésére közölte, a nyílt levelet jegyző nő fájdalmát megértik, vádjait azonban visszautasítják. Mint fogalmaztak, az üggyel a KKM Konzuli és Állampolgársági Főosztálya és a Kairói Magyar Nagykövetség már több mint két hónapja kiemelten foglalkozik.
A Konzuli Szolgálat folyamatosan kapcsolatban van, és közvetít az illetékes magyar hatóságok, segélyszervezetek és egyiptomi hatóságok között, hatáskörét is meghaladóan egyeztetett egyiptomi hivatalokkal és kormányzati szervekkel, és folyamatos kapcsolatban van a levelet jegyző magyarországi hozzátartozóval. Emellett a Konzuli Szolgálat érdemi segítséget nyújtott az elhunyt hazahozatalában és a kórházi számlák intézésében is, biztosította a közvetlen kapcsolat létrejöttét a magyar hozzátartozó és az egyiptomi ügyvéd között
– tették hozzá.
Fotó: MTVA / Bizományosi: Faludi Imre
A KKM tájékoztatása szerint a legnagyobb probléma, hogy bár a magyar döntés az elhunyt testvérét nevezi meg a gyermekek gyámjának, az egyiptomi hatóság a gyerekek Egyiptomban élő nagybátyját nevezte meg gyámként.
A Konzuli Szolgálat eljárása során köteles a fogadó állam törvényeit és szabályait tiszteletben tartani, ezt a Konzuli Szolgálattól segítséget kérő magyar állampolgárnak el kell fogadnia.
Lapunk az üggyel kapcsolatban megkereste Stummer Attila családjogászt.
A szakértő elmondta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a gyámügy vagy a jogszerű magyar gyám indíthatna polgári peres eljárást Magyarországon a gyermekek kiadása iránt, majd a jogerős döntés végrehajtásaként az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi főosztálya küldhetne jogsegélymegkeresést Egyiptomnak.
Probléma ugyanakkor, hogy az egyiptomi döntés alapján a kinti nagybácsi jogszerűen tartja magánál a gyermekeket, márpedig kiadást csak attól lehet kérni, aki jogtalanul tartja vissza őket.
Elképzelhető, hogy Egyiptom megtagadná a jogsegélyt, ugyanakkor egy magyar bírói döntésnek könnyebben lehetne érvényt szerezni. A magyarországi bírósági ítélet ugyanis fajsúlyosabb lenne az ottani közigazgatósági hatóság döntésénél
– mondta a jogász.
Arra a kérdésre, hogy ez a folyamat mennyi időt venne igénybe, Stummer Attila úgy felelt, annak ismeretében, hogy a gyermekek Egyiptomban laknak, külföldi alperes van, szakértői bizonyítás és az iratok átfordítása szükséges, akár több évig is eltarthat a per.
A bíróság valószínűleg fontosnak tartaná megállapítani azt is, hogy a gyerekek egyáltalán melyik kultúrához és melyik gyámhoz kötődnek jobban. Ítélőképesnek minősülő koruktól már meghallgathatják őket, és ha eljárásra kerül sor, akkor pszichológus szakértő állapíthatja meg, hol érzik inkább otthon magukat.
Ez a bizonyítás valószínűleg szükséges lesz a két ország hatóságai ellentétes döntéseinek a feloldásához – és még ez az eljárás sem biztosítja, hogy a gyermekek tényleges kiadása megtörténik.
Ez egy vagy-vagy helyzet.
A kairói magyar konzul meglátogatta a családot, beszélt az egyiptomi hatóság által gyámnak kijelölt nagybácsival is, aki nem mutatkozott együttműködőnek. Magától tehát aligha fogja visszaadni a gyerekeket.
A 24.hu megkereste Kozák Zitát, de az ügy ezen szakaszában nem akart nyilatkozni.
