A Panama-papírok kiszivárogtatója pénteken megtörte a botrány körüli csendet. Részletesen elmagyarázta, hogy az offsore-cégek adómentessége hogyan vezetett a történelem eddigi legnagyobb adatkiszivárogtatásához.
A forrás – aki szeretett volna névtelen maradni – tagadja, hogy kém lenne.
Nem dolgozom semmilyen kormánynak vagy hírszerző ügynökségnek, sem közvetlenül, sem megbízva. Soha nem is dolgoztam. Ez a nézőpont teljes mértékben a sajátom.
A megszólaló azt mondta, hogy a 11,5 millió dokumentum kiszivárogtatása a panamai Mossack Fonseca cégtől egy új, nemzetközi vitát indított el, köszönhetően az elmúlt hónapokban a médiában megjelent történeteknek
A fedőcégeket gyakran hozzák összefüggésbe az adóelkerüléssel. De a Panama-papírok megmutatták, hogy bár ezek a cégek nem illegálisak, létükből adódóan súlyos bűncselekmények széles skáláját hordozzák magukban. A jövedelem-egyenlőtlenség korunk egyik megoldatlan problémája. Az uralkodó média a botrányokra fókuszált, ara hogy mi megengedett és legális ebben a rendszerben. Ami megengedett, az pedig felháborító és változásokra szorul.
A Panama-papírok mögötti forrás tavaly került kapcsolatba Bastian Obermayerrel, egy német újságíróval. A John Doe nevet használta és küldött egy üzenetet.
Érdekelnek titkos adatok?
A forrás átadott kiszivárogtatott adatokat az újságírónak a panamai Mossack Fonsecca nemzetközi adatállományából. A papírok tartalmaztak részleteket az offshore cégek tulajdonosairól, útlevél másolatokat és emaileket. Az újság megosztotta a dokumentumokat a washingtoni nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő szervezettel, az ICIJ-vel.
A valaha volt legnagyobb újságírói együttműködésében a szervezet átadta az adatokat
amelyek egy éven keresztül tárgyaltak ezekről.
A forrás azt mondta, azután döntöttek úgy, hogy cselekednek, miután megértették a dokumentumokban tárgyalt igazságtalanság mértékét. A Mossack Fonsesca tagadja a vádakat és azt mondja,
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala óta különböző kormányzati szervek és jogi szervezetek fértek hozzá az adatokhoz. Az ICIJ elutasította a segítséget, a forrás pedig azt mondta, ő együttműködött volna a rendészeti szervekkel.
Érdekes, hogy a kiszivárogtató számos médiumnak kiadta az adatokat, voltak viszont olyanok, akik elutasították a dokumentumok feldolgozását. Az egyelőre nem tiszta, melyek voltak ezek, de például a forrás a WikiLeaks-et is megkereste, de őket is sikertelenül. Azt mondja,
a média ezzel megbukott.
A kiszivárogtató szerint Mossack Fonseca nem vákuumban dolgozott. A sorozatos bírságok és szabályok megsértése ellenére is talált klienseket jogi cégeknél a világ minden országában.
A forrás optimistán zárta a megszólalását. Azt mondja, az olcsó és végtelen digitális tárhely és az internetes, nemzeteken átívelő kapcsolatok miatt a következő forradalom már digitalizált lesz.
Vagy lehet, már el is kezdődött.
(Guardian)
